Pályázat: Magyarország versenyképessége 2035 program
A Makronóm Intézet pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára „Magyarország versenyképessége 2035” címmel.
2025. december 10., szerda
A Makronóm Intézet pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára „Magyarország versenyképessége 2035” címmel.
Egy évvel ezelőtt Mario Draghi és Ursula von der Leyen vígan mosolyogtak Az európai versenyképesség jövője című jelentéssel a kezükben. Most a Bizottság elnökének a beszédét a szokásos üres ígéretek, a technokrata zsargon és a képmutatással átitatott erkölcsi pózolás jellemezte.
Állandó érv a migráció mellett az európai gazdaság működőképességének fenntartása. A digitalizáció és az automatizáció felgyorsításával azonban minimalizálni lehet az alacsony képzettségű külföldi munkaerő iránti igényt.
Magyarország hat helyet előrelépve a 48. lett a svájci IMD intézet legfrissebb nemzetközi versenyképességi ranglistáján. A cél, hogy hazánk adócsökkentésre, beruházásösztönzésre és munkahelyteremtésre épülő gazdaságpolitikája tovább erősödjön, többek közt a kis- és középvállalkozások támogatása révén.
Egy olyan ambiciózus pénzügyi stratégia rajzolódik ki, amely megreformálná a dollár dominanciáját, átrendezné a világkereskedelmet és Amerikába terelné az ipart. Trump gazdasági csapata egy új globális alkura készül – de vajon milyen áron?
Gazdaság helyett politika, pragmatizmus helyett ködös ideológia. Az Európai Unió Brüsszel-vezérelt működése immár többet rombol, mint használ. Sürgős irányváltásra lenne szükség, a hübrisz ideje lejárt.
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Davosban általában a kiválasztottak ecsetelik a többi kiválasztottnak, hogy mit csináltassanak a nem kiválasztottakkal, hogy ők továbbra is kiválasztottak legyenek – ez a filozófia azonban az idei összeröffenésen már nem működött. Új seriff érkezett a városba.
Egy új, ambiciózus tervvel áll elő az Európai Bizottság, amely radikális egyszerűsítéseket és szorosabb gazdasági együttműködést ígér, hogy megmentse Európa gazdasági helyzetét. Az Európai Versenyképességi Iránytű a következő öt évre vonatkozóan alapvető változtatásokat javasol a szabályozási terhek csökkentésében és a stratégiai szektorok erősítésében.
Az Egyesült Államok évek óta kivételesnek tartott gazdasági teljesítménye számos szakértő szerint egy hatalmas buborékot hozott létre. Eközben a világgazdasági erőviszonyok egyre inkább a hárompólusú rend irányába mozdulnak el, e változó környezetben az „amerikai kivételesség” mítosza pedig korántsem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
A mesterséges intelligencia (MI) 2030-ra akár 600 milliárd dollárral növelheti Európa gazdaságát, de kontinensünk komoly lemaradással küzd a félvezetők tervezése és gyártása terén. Az MI-értéklánc néhány területén Európa vezető szerepet játszik, ám az USA és Kína technológiai dominanciájának kihívása a befektetések és szakértelem növelését sürgeti.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnökét, Nadia Calviñót fogadta hivatalában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter december 4-én. Nadia Calviño 2024 januárjában kezdte meg hatéves elnöki mandátumát. Hivatalba lépésekor azt a vállalást tette, hogy idén valamennyi EU-s tagországba ellátogat, ennek keretében került sor a magyarországi látogatására.
A nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők vállalkozási lehetőségeit bővíti nálunk is egy nemzetközi program, a TASK4ISI, amelyet itthon a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) is támogat. A 11 ország részvételével működő program kétnapos partnertalálkozóját december 2–3-án tartották Budapesten.
A jövő évi adótörvényekkel a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheit is csökkentjük – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Nagy Eleket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara újonnan megválasztott elnökét. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány kiemelten fontos partnerként tekint az MKIK-ra, és a jövőben is számít a javaslataira a versenyképesség fokozása érdekében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezette Brüsszelben az Európai Tanács magyar elnökségének keretében tartott Versenyképességi Tanács ülését november 28-án. Ez a testület, az EU-tagországok gazdasági minisztereinek részvételével ülésező szerv, amely az unió számára legfontosabb gazdasági szakpolitikai kérdéseket vitatja meg.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
A magyar miniszterelnök az európai kutatás-fejlesztésre szánt összegek sürgős emelését és célzott irányítását indítványozta az Európai Tanács budapesti találkozóján. Ideje volt: ha van az EU-s versenyképességnek igazi Achilles-ina, akkor a K+F bizonyosan az.
A magyar EU-elnökségnek egy több éve húzódó uniós vitát sikerült lezárnia. A létrejövő adóügyi megállapodás a cégeknek egyszerűbb adminisztrációt hozhat, a tagállamoknak pedig nagyobb segítséget jelenthet a gazdaság fehérítésében – jelentette ki Varga Mihály az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása után Brüsszelben.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a makronom.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Emmanuel Macron szerint az Európai Uniónak 2-3 éve van arra, hogy megakadályozza az USA és Kína teljes dominanciáját, különben súlyos geopolitikai lemaradásba kerül. A francia elnök sürgeti az EU-t, hogy egyszerűsítse a szabályozásait és erősítse a belső piacait, miközben figyelmeztet, hogy Washington és Peking jelentős befektetési előnyre tett szert. Emellett Macron hazájában is nehézségekkel küzd.
Javulásra számíthat jövőre a hazai ipar, amennyiben a belső kereslet erősödik, és a külpiacok, főként Németország stabilizálódik. A friss adatok szerint augusztusban az ipari termelés volumene csökkent, főként a német gazdaság továbbra is fennálló versenyképességi problémái, gyengélkedése nyomán.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezi a 13. JVSZ Makro Konferenciát, ahol hazai gazdasági vezetők és kormányzati képviselők osztják meg előrejelzéseiket és elemzéseiket. A konferencia célja a vállalatok versenyképességének növelése és a hazai gazdaság élénkítése – a témában szakmai előadások lesznek, míg a vitafórumokban is fontos döntéshozók osztják meg nézeteiket.
Péntek 13-án Nagy Márton hivatalában fogadta Odile Renaud-Bassót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökét. A felek az egyeztetés során a hazai gazdaság aktuális helyzete és az EBRD magyarországi befektetései mellett áttekintették a magyar EU-elnökség versenyképességi célkitűzéseit is.
A magyar EU-s elnökség legfontosabb célkitűzése a világ gazdaságaihoz képest lemaradóban lévő európai versenyképesség megerősítése, és ebben számítunk a többi tagállam együttműködésére is – jelentette ki Varga Mihály az Eurofi Üzleti Fórumán, Budapesten. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország a blokkosodás helyett a gazdasági semlegességet és a gazdaságok közötti együttműködésre épülő politikát támogatja.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Michael Spence Nobel-díjas közgazdász friss írásában az európai versenyképesség hanyatlásáról értekezik. Gondolatai erősen alátámasztják a magyar miniszterelnök véleményét az EU-s gazdaság amortizációjáról és a lehetséges kiutakról.
A fővárosban regisztrált 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését segíti a munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű munkaerőpiaci program, amibe 2027. augusztus végéig 3236 embert vonnának be – derül ki Budapest Főváros Kormányhivatalának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből.
Nem csak kötelezettségeket ró ki a vállalkozásokra a magyar ESG-szabályozás, az egyik kiemelt célja az is, hogy erősítse a hazai vállalatok versenyképességét, és megteremtse a feltételeit az ESG-kritériumokat támogató, képzett és szakmailag felkészült tanácsadói szektor kialakításának. Ezt a szolgálja a most megjelent, az ESG-tanácsadók akkreditációs követelményrendszerét meghatározó NGM-rendelet.
Az általunk ismert német gazdasági motor tartós betegségtől szenved, és egyelőre nem látni rá az ellenszert. Ennek a négy alapvető tünete az amerikai–kínai piactól való jelentős függőség, a magas energiaárak, az alacsony beruházási kiadások és a demográfiai problémák.
Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
