Az EU versenyképességi válságát néhány száz kiemelkedő vállalat milliárdos nagyságrendű stratégiai lépései oldhatnák meg, nem pedig a régóta halogatott reformok – állítja a McKinsey tanulmánya. Így ezek az innovatív cégek óriási hatást gyakorolnának a kontinens növekedésére.
November végén a budapesti Bálna Honvédelmi Központban tartott nagyszabású szakmai konferenciával zárta négyrészes jubileumi rendezvénysorozatát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).
A világ tudományos és innovációs rendszere fordulóponthoz érkezett: a technológiai verseny intenzitása a hidegháború éveire emlékeztet.
Kína szerepe átalakul a globális innovációban. A 2000-es évek elején jellemző, a vegyesvállalatokon keresztüli informális tudástranszfert ma már milliárdos licencdíjak és a saját szellemi tulajdon exportja váltja fel. Az átalakulás nyomán többpólusú innovációs tér rajzolódik ki, amely egyszerre bővíti a globális tudásbázist és élesíti a versenyt.
A tudományos világot sajnos már nemcsak a verseny és az innováció hajtja, hanem az egyre szervezettebb csalóhálózatok is. Ezek hamis publikációkkal és a mesterséges intelligencia által generált tartalmakkal árasztják el a szakirodalmat, veszélyeztetve a kutatás hitelességét és a tudományba vetett bizalmat.
Az Európai Bizottság 2028–2034 közötti ciklusra szóló 1717 milliárd eurós költségvetési javaslata radikális prioritásváltást hoz: a védelem és innováció előtérbe kerül a mezőgazdaság rovására. A tagállamok ellenállása miatt hosszú, akár két évig is elhúzódó tárgyalások várhatók.
Az Egyesült Királyságban a héten felülvizsgálják a költségvetést, amelynek a végén hatalmas összegeket szabadíthatnak fel a tudomány és a technológia területére. A támogatások megszerzése azonban küzdelmes lehet az egyes minisztériumok számára, a pénz mellé pedig hosszú távú stratégia is kell, ami segíti az innovációt.
A kínai CATL egy új típusú energiatárolót mutatott be, amely idővel költséghatékonyabbá teheti az elektromos járművek gyártását és csökkenti a lítiumtól való függőségét. Ezzel megerősítést nyert, hogy a két kínai vállalat, a CATL és a BYD az elektromos közlekedés vitathatatlan úttörői.
Egy fiatal cseh–szlovák kutatópáros áttörő innovációja hozhatja el a tisztább és egészségesebb ivóvizet mindenki számára. A fejlesztést Earth Prize Díjjal jutalmazták, ugyanis jelentős előrelépést hozhat a szennyvíztisztításban.
A kínai BYD elérte a bűvös 5 perces akkutöltési időt. Ez azt jelenti, hogy elektromos modelljeiket az új akkumulátortechnológiájuknak köszönhetően ugyanannyi idő alatt lehet feltölteni, mint egy benzinüzemű autót. A hírre kilőttek a vállalat piaci részvényei, a Teslára nehezedő nyomás pedig tovább fokozódik.
Több mint 170 ország képviselője gyűlt össze december 15. és 19. között Rijádban, az ENSZ égisze alatt szervezett 19. Internet Governance Forumon. A résztvevők az idei találkozón olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkoztak, mint a mesterséges intelligencia ellenőrzése és az online félretájékoztatás elleni küzdelem.
A Baidu mesterségesintelligencia-alapú okosszemüvege új korszakot nyithat a kínai techcégek versenyében. Az Ernie modellre épülő eszköz jövőre kerül piacra, ami tükrözi a cég elkötelezettségét az MI-innovációk és -alkalmazások fejlesztése terén.
November 8-án immáron nyolcadik alkalommal nyíltak meg a hazai gyárak és üzemek kapui a Modern Gyárak Éjszakáján. Az országos programsorozaton az idén rekordszámú, 106 kiemelkedő eredménnyel működő hazai gyáregység és üzem mutatkozott be. A rendezvényt Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára nyitotta meg Egerben, a Sanatmetal Kft. gyárában.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Kína elektromosjármű-gyártása robbanásszerűen növekszik: tavaly a globálisan eladott 14 millió hibrid és elektromos gépkocsi (EV) több mint 60 százalékát az ázsiai országban regisztrálták. A nyugati autógyártók számára ez azt jelenti, hogy az együttműködés és az innováció nélkülözhetetlenné válik a piaci pozíciók megőrzéséhez.
Vannak bőven az átlag felett teljesítő cégek, amelyeket a közgazdászok exponenciális szervezetekként (ExO) emlegetnek. Az ilyen vállalkozások rugalmas működésükkel, célorientált stratégiáikkal és a költségek csökkentésével érnek el kiemelkedő eredményeket. Friss kutatások azt mutatják, hogy a legjobb ExO-k akár negyvenszeres tulajdonosi megtérülést is elérnek. E nemzetközi kutatások magyar résztvevőjét, Kristóf Pétert, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagját kérdeztük a tapasztalatokról.
Egy svájci startup eltávolítható napelemeket tervez telepíteni a vasúti sínek közti területre. Az újítás látványos innovációnak tűnik, de sok kérdést vet fel. A százméteres kísérleti rendszer 250 millió forintnyi frankból valósul meg, és a karbantartása is költséges, miközben az áramütés veszélye is fennáll, ha elterjed a technológia.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
Az innováció és a tudomány szerepe kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében, de valódi változást csak akkor érhetünk el, ha az új technológiák a gyakorlatban is megvalósulnak.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
A DiTing nevet viselő kínai mesterségesintelligencia-modell óriási adathalmazból gyűjt információkat, amelyek alapján sokkal pontosabban és alaposabban képes előre jelezni a földrengéseket. A modell betanítása mérföldkövet jelent az MI fejlesztésében.
Az új, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a transzatlanti technológiai szakadék elmélyülését kockáztatják, ahelyett, hogy csökkentenék azt.
Mától a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja az N7 Holding Zrt. tulajdonosi jogait, így adott a lehetőség, hogy a hadiipar cégei – együttműködve a stratégiai partnerekkel – kielégítsék a Magyar Honvédség igényeit és megjelenjenek a nemzetközi piacokon, biztosítva a szektor jövőjét, valamint fenntarthatóságát. A védelmi iparnak kulcsszerepe lehet a magyar gazdaság 4 százalékos növekedési céljának elérésében.
A tudósok régi álma – amely az emberiség javát és a zöldátállás előrelendítését is szolgálná –, a szinte végtelen energia termelésére képes magfúziós atomreaktorok kutatásában zajló technológiai versenyben is átveheti a vezetést Kína. Habár még az Egyesült Államoknál van az előny, a kínaiak által befektetett erőforrások jócskán meghaladják az USA-ét.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Az adatközpontok üzemeltetése rendkívül energiaigényes, a legnagyobb költséget az elfogyasztott áram jelenti. 2022-ben az adatközpontok 240–500 terawattóra (TWh) villamos […]
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából végzett, „A budapesti kkv-k sikertényezői” című kutatás eredményeit bemutató műhelybeszélgetésre került sor július elején. A rendezvény középpontjában a kkv-k – kamarák által is segített – hálózatosodása, a tudásátadás, a digitalizáció és az innováció, valamint a cégvezetés sikerben betöltött szerepe állt.
Dr. Roska Botond neurobiológus és egyetemi tanár nyerte el az orvosi Wolf-díjat, amiért a kutatótársával közösen kifejlesztett technológia segítségével sikeresen adták vissza a látás részleges képességét kezelt pácienseiknek. Az elismerés jó ómen: elképzelhető, hogy Roska egy újabb magyar Nobel-díj várományosa lehet.
Európai uniós szintű elismerést kapott két magyar vállalat egészségipari projektje. Kettejük tevékenysége úttörő az innováció tekintetében, a gazdasági növekedéshez is hozzájárul és a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartja.
