Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint tavaly Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-s átlag 77 százalékát tette ki, megelőzve Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát.
A magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében már fél százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, így hivatalosan kilépett a recesszióból. Az idei kilátásokat azonban nagyban befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet.
A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.
A magyar adórendszer továbbra is Európa egyik legversenyképesebbje marad, ezt erősíti az OECD napokban megjelent minősítése is. A magyar adórendszer továbbra is Európa egyik legversenyképesebbje marad, ezt erősíti az OECD napokban megjelent minősítése is.
Január 7-én az Államadósság Kezelő Központ nagy érdeklődés mellett bonyolított le sikeres eurókötvény-kibocsátást. A tranzakció keretében 2,5 milliárd euró értékben keltek el magyar devizakötvények, amelyből 1 milliárdnyi zöldkötvény volt.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
A Fitch Ratings változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat, a kilátást pedig stabilra javította, azaz Magyarország pozitív visszaigazolást kapott a hitelminősítőtől.
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a hazai gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amihez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad.
Magyarország a kölcsönös tiszteleten alapuló, mindenki számára előnyös kapcsolatokra törekszik a gazdasági partnereivel. Ez alól Kína sem kivétel.
A nemzetközi elemzők is egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaság növekedése az idei 1,5 százalékos szintet követően jövőre 3,4 százalék körül lehet, amely az egyik legmagasabb az uniós rangsorban – jelentette ki Varga Mihály az EY Az Év Üzletembere díjátadóján, Budapesten. A pénzügyminiszter kiemelte: a gazdasági semlegesség a záloga annak, hogy a magyar gazdaság kilátásai ismét kedvezően alakulnak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics elnevezésű rendezvényen, Genfben hangsúlyozta, hogy új gazdasági rend alakul ki a világban, amelyben Európának meg kell őriznie önállóságát. Ehhez növelni szükséges a versenyképességet, fokozni az innovációs teljesítményt, fel kell gyorsítani a zöldátmenetet és a mesterséges intelligencia alkalmazását.
Bár a kedvezőtlen külső világgazdasági folyamatok még éreztetik a hatásukat, a kormány sikeresen stabilizálta az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel több mint 1000 milliárd forinttal javult a költségvetés mozgástere.
Amennyiben a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, a 4,5 százalékos költségvetési hiány is tartható, ha a kormány folytatja a fegyelmezett fiskális politikát. A friss KSH-adatok szerint ugyanis a második negyedévben a költségvetés hiánya 2,3 százalékra mérséklődött, míg az első féléves 3,7 százalékos lett.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezi a 13. JVSZ Makro Konferenciát, ahol hazai gazdasági vezetők és kormányzati képviselők osztják meg előrejelzéseiket és elemzéseiket. A konferencia célja a vállalatok versenyképességének növelése és a hazai gazdaság élénkítése – a témában szakmai előadások lesznek, míg a vitafórumokban is fontos döntéshozók osztják meg nézeteiket.
Nagy Márton szeptember 19-én konstruktív megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel. Az egyeztetésen a nemzetgazdasági miniszter a bankokat képviselő vezetőkkel együtt áttekintette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet, érdemben meghaladva ezzel az eurózóna várható 0,8 százalékos bővülési ütemét, miközben jövőre a külső kereslet rendeződése esetén 3,7 százalékra gyorsulhat a dinamika.
A statisztikai hivatal ma közzétett magyar külkereskedelmi adatai még a külső (főként németországi) kereslet gyengeségét mutatják, de már látszanak a kilábalás jelei. Különösen a német ipar új rendeléseinek 4,6, illetve 2,9 százalékos növekedése (júniusban és júliusban) ad reményt a javulásra, amennyiben ez a trend tartósnak bizonyul.
A kedvezőtlen külső hatások ellenére a kormány erősíti az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel mintegy 1000 milliárd forinttal javította a költségvetés mozgásterét. Ezeknek is köszönhetően a büdzsé július végén 213 milliárdos többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb július havi mutatója.
Egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll. Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek.
A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Tovább erősödik a SZÉP-kártya népszerűsége, ezt mutatja, hogy 2024 első fél évében több mint 230 milliárd forintra nőtt a feltöltések összértéke, amely 12 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának eredményét.
A KSH friss adatai alapján májusban a kiskereskedelmi forgalom újra nőtt, főként az élelmiszer-forgalom 6,3 százalékos emelkedése miatt. A reálbérek növekedése és a stagnáló élelmiszer-infláció hosszabb távon is előnyt jelenthet, így a gazdasági növekedés motorja idén elsősorban a fogyasztás lehet, a háztartások jövedelmi helyzeének javulása nyomán.
A költségvetési hiány az első negyedévben a várakozásoknak megfelelően alakult, a tavalyi első negyedévhez viszonyított 4 százalékpontos csökkenés kedvező kilátást jelent az éves hiánycél teljesülése kapcsán.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett „European Battery Day” ülésén, ahol a felek az európai energiatároló-ökoszisztémáről és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményekről tárgyaltak. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi elektromos tárolókhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
A kormány célja, hogy erősítse a magyar gazdaság kulcsterületeit és célzott fejlesztésekkel tovább növelje hazánk versenyképességét – jelentette ki Varga Mihály a Baross Gábor – Győr Gazdaságáért Díj átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság sikerének egyik kulcsa a több lábon állás, amelyhez a korszerű ipar, a kutatás-fejlesztés és a zöld gazdasági átállás egyaránt hozzájárul.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
