Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásához kapcsolódóan szervezte meg Csöcsiang (Zheijang) tartomány Kereskedelmi Minisztériuma a China (Zhejiang)–Hungary Economic & Trade Cooperation Exchange Conference rendezvényt, amely a többi eseményhez hasonlóan a magyar–kínai kapcsolatok további elmélyítését kívánja előmozdítani.
Továbbra is hullámzó az építőipar teljesítménye, de a beruházásoknak és a januári növekedésnek köszönhetően az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakultak a GDP-mutatók az első negyedévben. Az ágazat kilátásai fokozatosan javulnak, az ipari termelői árak növekedése azonban visszafoghatja a gyors kilábalást.
A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációjának németországi látogatásakor az egyeztetések középpontjában elsősorban a magyar–német, illetve a magyar–bajor gazdasági együttműködésről, a gazdasági kilátásokról és az európai versenyképesség növeléséről esett szó.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, 2024-re 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak – áll a mai napon publikált Economic Outlook című kiadványukban.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban. Az előrejelzés erősödő foglalkoztatást, javuló munkanélküliségi rátát, növekvő béreket és csökkenő inflációt mutat a következő évekre.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta csütörtökön annak a tizenhárom hazai cégnek a felső vezetőjét, amely a Financial Times nyolcadik alkalommal kiadott éves rangsorolása alapján Európa leggyorsabban növekvő gazdasági társaságai közé tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelezte: különösen figyelemreméltó eredmény, hogy három magyar vállalat a ranglista első 100 legnagyobb mértékben növekvő társasága közé is be tudott kerülni.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet.
A KSH friss adatai szerint negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások, így az év egészére a vártnál kisebb ütemű, 3 százalékos lett a csökkenés. A beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, továbbá az állami kamattámogatott hitelprogramok is.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
A zöldenergiára való átállás Magyarország számára 150 éve nem látott lehetőséget kínál azzal, hogy az ország egy új világgazdasági korszak technológiai éllovasává válhat. „Aki kimarad, az lemarad, vesztes lesz; várhat a következő nagy világtechnológia-váltás hullámára, amire talán majd egyszer felkapaszkodhat” – fogalmazott Orbán Viktor. Az tud a világgazdaság élére állni, aki képes minél több zöldenergiát megtermelni, és a jellemzően váltakozó intenzitású termelést eltárolni. Magyarország jó úton halad, hogy a zöldenergia, illetve annak tárolása révén nyíló ipari, gazdasági lehetőségeket kiaknázza.
A magyar kormány minden lehetőséget megragad a zöldenergia termelésére és tárolására, hogy a világgazdaság zöldátállásának egyik nyertese lehessen – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a COP28 klímakonferencián.
A KSH frissen közzétett második becslésében megerősítette, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben kikerült a recesszióból: negyedéves alapon már 0,9 százalékkal bővültünk. Segített, hogy a vártnál nagyobbat nőtt a mezőgazdaság hozzáadott értéke.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
Magyarországot a legmodernebb keleti és nyugati technológia találkozóhelyévé tesszük. Ez a stratégia húzza felfelé a magyar gazdaságot a következő 15-20 évben – mondta a miniszterelnök a Fidesz tisztújító kongresszusán.
A harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, így a technikai recesszióból sikerült kikerülni, az EU-átlagnál magasabb növekedést értünk el. A negyedéves bővülés ellenére éves alapon a gazdaság teljesítménye még némileg mérséklődött, a KSH friss, ma közzétett adatai szerint 0,4 százalékkal.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
Az év elején a magyar forint minden jelentős devizához képest erősödött, korrigálva a korábbi háborús hatásokat. A hazai fizetőeszköz teljesítménye a külföldi befektetők növekvő bizalmát tükrözi Magyarországgal szemben.
2009 óta az egész Európai Unióban Magyarország mutatta a legnagyobb, 56 százalékos reáljövedelem-növekedést. Ezzel a teljesítménnyel nem csak a régióban, de a G7 országok és az OECD átlagához képest is kiemelkedő eredményt ért el az ország.
A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei évben 0,7, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhet. Ez 2023-ra az előző negyedéves előrejelzésnél 0,1 százalékponttal rosszabb, míg 2024-re 0,4 százalékponttal kedvezőbb előrejelzést jelent. A háború és a szankciók, az uniós források csúszása, az energiapiaci folyamatok és az ipar teljesítménye lefelé mutató kockázatot jelentenek, különösen az idei év vonatkozásában.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
