A statisztikai hivatal ma közzétett magyar külkereskedelmi adatai még a külső (főként németországi) kereslet gyengeségét mutatják, de már látszanak a kilábalás jelei. Különösen a német ipar új rendeléseinek 4,6, illetve 2,9 százalékos növekedése (júniusban és júliusban) ad reményt a javulásra, amennyiben ez a trend tartósnak bizonyul.
A kedvezőtlen külső hatások ellenére a kormány erősíti az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel mintegy 1000 milliárd forinttal javította a költségvetés mozgásterét. Ezeknek is köszönhetően a büdzsé július végén 213 milliárdos többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb július havi mutatója.
Egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll. Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek.
A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Tovább erősödik a SZÉP-kártya népszerűsége, ezt mutatja, hogy 2024 első fél évében több mint 230 milliárd forintra nőtt a feltöltések összértéke, amely 12 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának eredményét.
A KSH friss adatai alapján májusban a kiskereskedelmi forgalom újra nőtt, főként az élelmiszer-forgalom 6,3 százalékos emelkedése miatt. A reálbérek növekedése és a stagnáló élelmiszer-infláció hosszabb távon is előnyt jelenthet, így a gazdasági növekedés motorja idén elsősorban a fogyasztás lehet, a háztartások jövedelmi helyzeének javulása nyomán.
A költségvetési hiány az első negyedévben a várakozásoknak megfelelően alakult, a tavalyi első negyedévhez viszonyított 4 százalékpontos csökkenés kedvező kilátást jelent az éves hiánycél teljesülése kapcsán.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett „European Battery Day” ülésén, ahol a felek az európai energiatároló-ökoszisztémáről és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményekről tárgyaltak. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi elektromos tárolókhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
A kormány célja, hogy erősítse a magyar gazdaság kulcsterületeit és célzott fejlesztésekkel tovább növelje hazánk versenyképességét – jelentette ki Varga Mihály a Baross Gábor – Győr Gazdaságáért Díj átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság sikerének egyik kulcsa a több lábon állás, amelyhez a korszerű ipar, a kutatás-fejlesztés és a zöld gazdasági átállás egyaránt hozzájárul.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet szervezésében, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében tartottak konferenciát A blokkosodás gazdasági hatásai címmel az oDEon Színházban. A szakemberek a téma kapcsán megoldási lehetőségeket is felvázoltak előadásaikban.
Magyarország szuverenitásának növeléséhez meg kell erősíteni a magyar gazdaság kulcsterületeit, köztük a magyar élelmiszeripart is – jelentette ki Varga Mihály a Szatmári Cégcsoport új malomüzemének alapkőletételén, Karcagon. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság idén és jövőre is az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, ezt az Európai Bizottság előrejelzése is alátámasztja.
Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásához kapcsolódóan szervezte meg Csöcsiang (Zheijang) tartomány Kereskedelmi Minisztériuma a China (Zhejiang)–Hungary Economic & Trade Cooperation Exchange Conference rendezvényt, amely a többi eseményhez hasonlóan a magyar–kínai kapcsolatok további elmélyítését kívánja előmozdítani.
Továbbra is hullámzó az építőipar teljesítménye, de a beruházásoknak és a januári növekedésnek köszönhetően az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakultak a GDP-mutatók az első negyedévben. Az ágazat kilátásai fokozatosan javulnak, az ipari termelői árak növekedése azonban visszafoghatja a gyors kilábalást.
A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációjának németországi látogatásakor az egyeztetések középpontjában elsősorban a magyar–német, illetve a magyar–bajor gazdasági együttműködésről, a gazdasági kilátásokról és az európai versenyképesség növeléséről esett szó.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, 2024-re 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak – áll a mai napon publikált Economic Outlook című kiadványukban.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban. Az előrejelzés erősödő foglalkoztatást, javuló munkanélküliségi rátát, növekvő béreket és csökkenő inflációt mutat a következő évekre.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta csütörtökön annak a tizenhárom hazai cégnek a felső vezetőjét, amely a Financial Times nyolcadik alkalommal kiadott éves rangsorolása alapján Európa leggyorsabban növekvő gazdasági társaságai közé tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelezte: különösen figyelemreméltó eredmény, hogy három magyar vállalat a ranglista első 100 legnagyobb mértékben növekvő társasága közé is be tudott kerülni.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet.
A KSH friss adatai szerint negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások, így az év egészére a vártnál kisebb ütemű, 3 százalékos lett a csökkenés. A beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, továbbá az állami kamattámogatott hitelprogramok is.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
A zöldenergiára való átállás Magyarország számára 150 éve nem látott lehetőséget kínál azzal, hogy az ország egy új világgazdasági korszak technológiai éllovasává válhat. „Aki kimarad, az lemarad, vesztes lesz; várhat a következő nagy világtechnológia-váltás hullámára, amire talán majd egyszer felkapaszkodhat” – fogalmazott Orbán Viktor. Az tud a világgazdaság élére állni, aki képes minél több zöldenergiát megtermelni, és a jellemzően váltakozó intenzitású termelést eltárolni. Magyarország jó úton halad, hogy a zöldenergia, illetve annak tárolása révén nyíló ipari, gazdasági lehetőségeket kiaknázza.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
