A friss adatok szerint az év elején a vártnál nagyobb mértékben nőhettek a bérek, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények növekedése miatt. A költségvetési szférában év/év alapon 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a pedagógusok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal, 675 ezer forintra nőtt. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően.
Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye kedvezőtlenül hat az ipar helyzetére, és ez óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanárok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
Mi várható a következő hónapokban?
A márciusi kereseti adat kiemelten is fontos, az elmúlt évek gyakorlatai alapján jellemzően ekkorra zárulnak le a bértárgyalások a versenyszférában, így a mostani béremelkedési ütem az egész éves dinamikára jelentős hatással van. Ebből kiindulva a következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű emelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy
az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban.
Ez pedig a háztartások jövedelmi helyzetének javításán, valamint az óvatossági motívum további oldásán keresztül érdemi támaszt adhat a fogyasztás élénkülésének, amely a gazdasági növekedés fő motorja lehet az idei évben.
A KSH átlagkereset adatai részletesen
– 2024 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forint volt, ez 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 400 forintra becsülhető, ami 14,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 900, a költségvetésben 588 800, a nonprofit szektorban 620 200 forintot tett ki, ez 13,3, 19,6, illetve 18,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800, a kedvezményeket figyelembe véve 452 700 forintot ért el, ami 13,9, illetve 13,7 százalékkal volt magasabb, mint 2023. márciusban.
– A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,6 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 510 000 forint volt, ami 15,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Forrás: KSH 2024.05.23.
Fotó: Pexels.com
