A brit sajtó lelkendezve számol be róla, milyen fantasztikus ötlete támadt a franciáknak a zsugorinfláció leküzdésére, és arról, hogy az egész világ tanulhatna a párizsi példából. Azt nem vette észre, hogy Magyarország már két hónappal ezelőtt bevezette a rendelkezést, a franciák pedig eleve tőlünk emelték át az ötletet.

Dicshimnuszt zeng az International Business Times (IBT) brit oldala a francia kormány ötletéről, amellyel az hadat üzent a zsugorinflációnak. (A kifejezés azt a gyártók részéről alkalmazott, tudatosan a vevők átverését célzó trükköt takarja, amely során a termék mennyiségét vagy méretét csökkentik, miközben az ára ugyanaz marad, vagyis a vásárló kevesebbért fizet ugyanannyit úgy, hogy a legtöbb esetben észre sem veszi a csalást.)

A lépés, amelytől az IBT elalélt, nem más, mint hogy a francia kormány kötelezővé teszi az üzletláncokban az ilyen módon „hamisított” termékek felcímkézését, tehát az áru mellett jól láthatóan kötelező feltüntetni, hogy az nem az eredeti méretű, vagy nem az addig megszokott mennyiséget tartalmazza, hanem kevesebbet. A szabály (amelyet Bruno Le Maire pénzügyminiszter büszkén „hadüzenet a zsugorinflációnak” néven emleget, július 1-jétől lép életbe. A francia kormány egyben örömmel várja az állampolgárok bejelentéseit az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek beleesnek az átverős kategóriába, de eddig el tudták sunnyogni a lebukást.

Ismerős ez valahonnan

A brit üzleti lap annyira lelkes lett a francia hatsági szabályozástól, hogy egyenesen globális leckeként mutatja be a fogyasztói tudatosság növelésével és a tisztességes piaci gyakorlatokkal kapcsolatban. Mint írja: „a világ nagy része, amely hasonló kihívásokkal küzd, ihletet meríthet Franciaországnak a szabályozások fokozására és a fogyasztói érdekek előtérbe helyezésére irányuló megközelítéséből”.

Azt nem látni még, hányan fognak ihletet meríteni az agyondicsért franciáktól, azt azonban biztosan tudni, hogy ők hová szaladtak a kölcsönötletért. Bár önkéntes kezdeményezések Franciaországban is akadtak már, a hatósági szabályozás gondolata nem tőlük származik.

Magyarországon ugyanis március 1-jétől vezették be azt a kereskedelmi intézkedést (az 1 milliárd forintos árbevétel feletti üzletekben), amelynek értelmében kötelező jelezni, ha egy termék mérete vagy térfogata csökkent, de az ára nem változott – vagy éppen emelkedett.

Az intézkedés annak a csomagnak a részét alkotja, amelybe korábban a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer is belekerült az infláció letörése érdekében. A szabály értelmében a szégyentábla a forgalmazás kezdetétől két hónapon keresztül kint is marad a termék mellett – meghatározott méretben és szövegben („Vigyázat, a termék kisebb lett!”)

A hír igazságtartalma kisebb lett

Az IBT úgy rácsodálkozott a „francia” ötletre, hogy örömében le is vont egy seregnyi tanulságot. Szerinte a remek hatósági szabály komoly hatással lesz a fogyasztói tudatosságra, kikényszeríti a fogyasztóvédelmi törvények betartását, valamint ösztönözni fogja a gyártókat az etikai normák betartására és az átláthatóságra.  

Ha már etikai norma: az International Business Times szerkesztői kódexében sokszor emlegeti az igazság és a hitelesség szavakat. Kár, hogy ezúttal nem jött össze egyik sem. A franciák pedig szintén egy szóval sem említették az eredeti ötletgazdát.

De azért szívesen.

***

Kapcsolódó:

Fotó: pxhere