Januárban 14,6 százalékkal, tehát mintegy 77 ezer forinttal, 605,1 ezerre emelkedett a bruttó átlagkereset, miközben a nettó értéke 400 ezer forint felett alakult. A KSH friss adataiból az is kiderült, hogy a januári 3,8 százalékos infláció mellett a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A bruttó átlagkereset januárban is dinamikusan, 14,6 százalékkal emelkedett, 605,1 ezer forintra, miközben a nettó átlagkereset értéke 400 ezer forint felett alakult. Figyelembe véve a januári 3,8 százalékos inflációt, a bruttó reálkereset az idei év elején is két számjegyű ütemben, 10,4 százalékkal nőtt.
A megelőző hónapokhoz hasonlóan a költségvetési szférában volt gyorsabb a bérdinamika, 17,7 százalékos. Ezen belül is elsősorban az oktatási ágazatot kell kiemelni, itt a tanári fizetések emelése révén 25,7 százalékos bővülést mért a KSH, de a közigazgatásban is 15,1, míg az egészségügyben 12 százalékos növekedés történt.
A vállalkozások körében is jelentős, 13,6 százalékos átlagkereset-emelkedést mért a KSH. Ebben elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum 2023. decemberi 15, illetve 10 százalékos emelése, a tavalyi magas infláció és reálbércsökkenés miatti kompenzáció, valamint az enyhülő, de több ágazatban továbbra is markánsan jelen lévő munkaerőhiány játszott szerepet. A versenyszférában nem látható érdemi eltérés az ágazatok között, minden szegmensben két számjegyű ütemben nőtt az átlagkereset értéke, és annak mértéke sehol sem érte el a 20 százalékot.
Ez azt jelzi, hogy a gazdaság széles rétegében emelkedik az átlagbér, nincsenek érdemi eltérések.
Ezt mutatja az is, hogy januárban a mediánkereset az átlagkeresetnél gyorsabban, 16,9 százalékkal nőtt, 500 ezer forint közelébe. Vagyis a béremelkedést elsősorban az alacsonyabb keresetűek helyzetének javulása okozta, ebben kiemelendő a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, amely így mérsékelte a béregyenlőtlenséget.
Az átlagkereset az idei év egészében közel 12 százalékkal emelkedhet, ami az éves átlagban 5 százalék alá mérséklődő infláció hatását is figyelembe véve mintegy 7 százalékos reálbér-emelkedést tesz lehetővé, amely így kompenzálni tudja majd a munkavállalókat a bérük reálértékének tavalyi csökkenéséért. A gyors bérdinamikára szükség is van a gazdasági növekedés dinamizálásához. A külpiacaink, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye miatt a magyar növekedés motorjai csak belülről segíthetnek, vagyis a fogyasztás és a beruházások révén. A fogyasztás felfutásának pedig feltétele a bérek értékének jelentős emelkedése, ez az elmúlt válságok során kimerült tartalékok feltöltését követően támogathatja az óvatossági motívum oldódását. Ugyanakkor ennek feltétele még a gazdasági kilátások javulása is, amely egyben a fogyasztói bizalmat is javítaná.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is kommentálta a friss adatokat. Szerinte a januári 10,4 százalékos növekedés a reálkeresetek tekintetében a hatékony és eredményes kormányzati intézkedéseknek köszönhető, amelyek a 2023-as év végére 5,5 százalékra, idén januárra pedig 3,8 százalékra szorították vissza az inflációt. A szeptemberi reálbérfordulat óta a fizetések vásárlóereje folyamatosan gyorsuló növekedést mutat: már tavaly decemberben is óriási mértékben, 10,3 százalékkal nőttek a reálbérek, amit a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos decemberi emelése is segített. Az államtitkár az adatokat értékelve kiemelte: egy munkavállaló átlagosan már háromszor magasabb fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. A reálbérek dinamikus növekedésével egyre többet ér a családok jövedelme, ami az óvatossági motívum oldásán és a fogyasztás növelésén keresztül hozzájárul a gazdasági növekedés újraindításához.
Borítókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser
