Biden készen áll arra, hogy átfogó döntést hozzon a kínai termékekkel szembeni új vámokról, amelyek várhatóan 25-100 százalékosak lesznek és a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat célozzák meg. Mindeközben a Donald Trump által szorgalmazott általános vámemeléseket viszont elutasítja.
Biden többször figyelmeztette az ukránokat, hogy ne támadjanak oroszországi olajfinomítókat, mert egy globális olajárrobbanás katasztrófához vezethet. Nem tette hozzá, de nyilvánvaló: az elnökválasztási kampányban más sem hiányzik neki. Zelenszkij azonban fütyül arra, mit kér az elnök. Változnak az idők.
A cím nem elírás: az amerikai elnök felszólította Kijevet, hogy haladéktalanul fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni dróntámadásokat. Biden aggódik egy esetleges olajáremelkedés miatt, ami a kampányban nagyon rosszul jönne neki. A félelem érthető, Washington hipokrita magatartása azonban ennél pőrébben nem is mutathatta volna meg magát.
Természetesen a gazdasági narratívák terén is elindult az egymásnak feszülés az amerikai elnökválasztási kampányban. Tény, hogy a gazdasági helyzet sokféleképp magyarázható, így Bidennek nem lesz egyszerű dolga sikerként eladni mindazt, amit az infláció, a recesszió réme, a kormányzat és a háztartások eladósodottsága vagy a magas kamatkörnyezet mutat. Esetleg belekapaszkodhat a munkanélküliségi adatokba, amelyek kedvezőnek tűnnek, de a Bidenomics ellenzői ezt szintén támadják.
Az amerikai képviselőház szerdán elfogadott egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a kínai közösségi hálózatot az Egyesült Államokban, ha nem szakítja meg a kapcsolatot anyavállalatával, a ByteDance-szel. A közelgő szenátusi szavazás kimenetele egyelőre ugyancsak bizonytalan.
Az amerikai és izraeli álláspontok nemhogy közeledtek volna a palesztin államiság megítélésében, hanem – ha lehet – soha ilyen távol nem álltak egymástól. A Fehér Ház szerint a kétállami megoldás jelentene megoldást a Közel-Kelet problémáira, míg Jeruzsálem határozottan elveti ezt az ajánlatot, mert a palesztin állam terroristák fészkévé válna.
Az európai nemzetek rég nem látott mértékű forrásokat csoportosítottak át a kollektív védelemre, csakúgy, mint Ukrajna támogatására. Az egységet azonban egyre növekvő belső széthúzás fenyegeti. Európa közös határainak védelme címmel zajlott a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai panelbeszélgetése, amelyen az európai egységről és biztonságpolitikai kihívásokról értekeztek a meghívottak. Novák Katalin köztársasági elnök is felszólalt.
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
Az izraeli konfliktus is ártott az elnök újraválasztási ambícióinak, de a probléma gyökere mélyebbre nyúlik. Nincs már olyan közvélemény-kutatás, amely neki kedvezne – ellentétben Trumppal, aki az elmúlt évek legjobb népszerűségi mutatóit produkálja.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak mindössze 14 százaléka gondolja úgy, hogy anyagilag jobb helyzetben van, mint az elnök hivatalba lépésekor. Újabb rossz pont a kampányban, a demokraták némelyike már jelöltcserét emleget.
Ha most tartanák, öt erős, klasszikus vokscsatatatér államban nyerné meg az exelnök a választást. Három évvel ezelőtt még mindegyikben Biden győzött: a fordulat egyértelműen a Fehér Ház külpolitikájának és a gazdasági félelmeknek köszönhető.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
