Így lehet Trump harmadjára is elnök
Az alkotmány csak azt írja elő, hogy senkit nem választhatnak meg harmadjára elnöknek. De mi van akkor, ha úgy tud új ciklust kezdeni, hogy tényleg nem indul az elnöki posztért?
2025. április 28., hétfő
Az alkotmány csak azt írja elő, hogy senkit nem választhatnak meg harmadjára elnöknek. De mi van akkor, ha úgy tud új ciklust kezdeni, hogy tényleg nem indul az elnöki posztért?
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
Az elnökválasztás napja után a CNN nézettsége a pincébe zuhant. Nem azért, mert Trump lett az elnök, hanem azért, mert a csatorna végig azt harsogta, hogy Trump nem lesz elnök. Büntettek a nézők.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 2 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a nemzetközi kamatdöntések, illetve az amerikai választás körüli bizonytalanság nyomán a turbulens pénzpiaci környezet, illetve a költségvetési hiány alakulásának hatására romlottak a hazai kilátások, így a bizonytalanság is több mint másfélszerese a sokéves átlagnak.
Az alelnök volt kommunikációs igazgatója egészen elképesztő ötlettel állt elő: lemondatná Joe Bident, hogy néhány hétig mégis Harris legyen az elnök, ha már a választást csúfosan elbukta.
Donald Trump új kormányzatában a lojalitás és a radikális reformok iránt elkötelezett emberek kaptak kulcsszerepeket, jelezve a Reagan-féle keményvonalas külpolitikai irányvonal visszatérését. Marco Rubio és Pete Hegseth kinevezése erőt demonstrál Kínával szemben. A Trump-féle határozottabb irány ezzel végleg háttérbe szoríthatja a mérsékeltebb, neokon republikánusokat.
A szavazatszámlálás ugyan még nem zárult le a tengerentúlon, de a lényegi kérdések már eldőltek: Donald Trump az előzetesen vártnál simább versenyben átlépte az elnökséghez szükséges 270 elektori szavazatszámot, emellett a republikánusok 4 év után visszaszerezték a szenátusi többséget is. Jelenleg még négy állam eredményére várunk, amelyek mindegyikében a leendő elnök vezet.
Trump várható győzelmére az amerikai kötvényhozamok emelkedésével és a dollár erősödésével reagálnak a piacok. Ez a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is gyengíti, noha fundamentális tényezők nem indokolják a hazai deviza értékvesztését.
Donald Trump Joe Rogan podcastjában az elnökválasztás hajrájában korábbi politikai hibáira reflektált, és keményen bírálta az afganisztáni kivonulást, valamint az Egyesült Államok jelenlegi vezetését. Támogatását fejezte ki a Make America Healthy Again kezdeményezés mellett, de a fenntartásait is megosztotta a környezetvédelmi kérdésekben. Az adás rávilágított az ország politikai polarizáltságára, ami egy esetleges vitatott választási eredménynél komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Infláció, deportálás, Ukrajna, J. D. Vance, cenzúra, szabotázs. Bret Swanson technológiai és gazdasági elemző tizennyolc pontban foglalta össze a lehetséges változásokat Donald Trump megválasztása esetén. Nem mindegyikre van válasza, de egy jó elemzés a pontos kérdés felvetésével kezdődik.
Az Egyesült Államokban az elnökválasztás ún. korai szavazási fázisa a végéhez közeledik, ami a beérkezett adatok alapján inkább a republikánusokat töltheti el bizakodással. Persze pusztán ezekből a számokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a végső eredményre nézve: a verseny továbbra is nagyon szorosnak ígérkezik.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Pennsylvania 19 elektori szavazata miatt a választás legfontosabb csatatérállama, amelynek a demográfiai összetétele kicsiben tükrözi az amerikai választók egészét a fehér munkásosztály, a külvárosi szavazók fontossága és növekvő kisebbségi csoportok révén. Az infláció és a repesztéses gázkitermelés körüli viták kedvezhetnek Trumpnak, aki a felmérések szerint szűk előnnyel vezet Harris előtt.
Észak-Karolinában Trump előnyét növeli a magas vidéki lakosságarány, miközben Harris kampánya a fekete közösség és a függetlenek megnyerésére összpontosít. A szoros versenyben a gyors urbanizáció és az etnikai sokszínűség a demokraták javára billentheti a mérleget. A hibahatáron belüli republikánus előny ellenére a demokraták jelentős kampányköltésbe kezdtek, bízva az állam átbillentésében.
Milliárdosok játszótere lett az amerikai elnökválasztási kampány: a világ leggazdagabb emberei közül többen is beszálltak, hogy megtolják favorit jelöltjük küzdelmét néhány tucat vagy éppen százmillió dollárral. A finanszírozás összege egyébként már 4 milliárd dollárnál jár.
Georgia a társadalmi változások nyomán újra csatatérállammá vált, ahol a 16 elektori szavazatért folytatott verseny rendkívül szoros. Az állam afroamerikai lakossága és a növekvő spanyol ajkú közösség kritikus szerepet játszik a választásban. Bár Trump támogatottsága csekély előnyt mutat, a végső eredmény az afroamerikaiak részvételén múlhat.
Michigan 15 elektori szavazatával ismét lényegi szerepet kap a Fehér Házért folyó küzdelemben: a gazdasági kihívások, a fehér munkásosztály, a fekete és arab amerikai közösségek többek között a gázai háborúval kapcsolatos hozzáállás miatt mind meghatározhatják az eredményt. A legfrissebb közvélemény-kutatások Harris és Trump között fej fej melletti áll, így az egyik legkiélezetteb verseny itt várható.
Arizonában Joe Biden szűken, 10 ezer szavazattal győzte le Donald Trumpot, ami jól példázza, hogy az ellenőrizetlen migráció megváltoztathatja egy állam szavazási mintázatát, miközben az amerikai–mexikói határon kialakult helyzet megosztja a társadalmat. Az állam gyorsan növekszik, egyre sokszínűbb, így a republikánusoknak elsősorban a fehérek és a spanyol ajkú lakosság mozgósítása lehet döntő tényező novemberben.
Az Egyesült Államokban néhány mérföldkő számos család számára frusztrálóan elérhetetlenné vált, ez pedig hozzájárul ahhoz a gazdasági pesszimizmushoz, ami a választásokat is körüllengi.
Az USA gazdasági mutatói kitűnő számokat produkálnak, egyes területeket tekintve sosem volt még ilyen jó állapotban választási évben. Ez mégsem feltétlenül hajtja Kamala Harris malmára a vizet. Hogy miért, annak a Reuters járt utána.
Az amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetése napokig is eltarthat, mivel az 51 különböző választás államonként eltérő szabályok szerint zajlik, és a levélszavazatok, valamint az ún. délibábjelenség késleltetheti a pontos eredmények kihirdetését. Az elektori rendszer és a szoros verseny tovább bonyolíthatja a helyzetet, így elképzelhető, hogy a választás utáni héten sem lesz még egyértelmű győztes.
Nevada, az Egyesült Államok egyik fontos csatatérállama kulcsszerepet játszhat a közelgő elnökválasztáson. Vélhetően az a jelölt nyeri az államot, aki sikeresebb lesz a spanyol ajkúak körében. Bár a demokraták némi előnnyel indulnak főként a népesség egyenlőtlen eloszlása miatt, a megélhetési költségek növekedése és a bevándorlás miatti aggodalmak Donald Trump javára fordíthatják a versenyt.
Az elektori szavazatok egyenlősége esetén a frissen megválasztott képviselőházra szállna a döntés joga az Egyesült Államok alkotmányának 12. kiegészítése értelmében. Ez jelen állás szerint Donald Trumpnak kedvez. Az már más kérdés, hogy a számos más, november 5-ére szóló forgatókönyv közül ennek bekövetkeztére relatíve kis esély mutatkozik, de érdemes lefuttatni egy ilyen lehetőséget is.
Az arab származású amerikaiak a kulcsfontosságú ingadozó államokban valószínűleg Trumpot választják Harrisszel szemben, mégpedig Biden gázai politikája elleni tiltakozó szavazatukkal.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az Egyesült Államokban a liberális fiatal nők aránya. 2017 és 2024 között a liberális 18–29 éves nők aránya 40 százalékra emelkedett, miközben a fiatal férfiak nézetei kevésbé változtak. A változás hátterében olyan társadalmi események állhatnak, mint a #MeToo mozgalom. Ez a tendencia jelentős hatással lehet a közelgő választásokra is.
Egy új felmérés riasztó képet fest az Egyesült Államokban a politikai erőszak elfogadásáról. A Napolitan News Service adatai alapján ugyanis a demokraták 28 százaléka szerint az Egyesült Államok jobban járt volna, ha Donald Trumpot meggyilkolják, de az összes megkérdezett esetében is 17 százalék ez az arány. Amerika ilyenkor is a tolerancia és a szabadság hazája?
Szeptember 10-én, Philadelphiában, helyi idő szerint 21 órakor tartották az elnökválasztási vitát Harris amerikai alelnök és Trump volt elnök között. A vita házigazdája inkább a demokratákhoz közeli ABC volt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint továbbra is éles a verseny a Fehér Házért, nincs számottevő eltérés kettejük támogatottságában.
Bár a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen formában nem szól bele az amerikai elnökválasztásba, időről időre mégis kommentálja azt. Az elnöki szóvivő egy interjúban azt is elárulta, mit szól Trump mondatához, amely szerint 24 óra alatt véget vetne az ukrajnai háborúnak.
