A kerekasztalbeszélgetésen a magyar köztársasági elnök mellett Andrzej Duda lengyel elnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Andrej Plenkovič horvát miniszterelnök és Szvjatlana Cihanouszkaja az emigrációban lévő belarusz ellenzéki vezető vettek részt. 

Novák Katalin: Oroszország nem győzhet, Ukrajnát továbbra is támogatni kell 

A moderátor azzal a kérdéssel fordult a köztársasági elnökhöz, mi Magyarország pozíciója az orosz–ukrán konfliktusban. 

Novák elmondta, hogy bár a magyar fél többször tanúságot tett erről, most is határozottan el tudja mondani, hogy elítéli az orosz agressziót. A földrajzi és történelmi adottságokat tekintve hazánk közvetlenül is érintett, hiszen egy velünk szomszédos országban zajlik fegyveres konfliktus, ahol ráadásul nagyszámú magyar közösség él. 

A köztársasági elnök hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett a béke mellett, és hisz benne, hogy az agresszió nem megoldás.  

„Oroszország a támadással átlépte a Rubikon.” Hozzátette, hogy a két éve zajló háború végét még mindig nem látjuk, de  

Ukrajnát továbbra is támogatni kell, és ezt meg is fogjuk tenni.  

Arra a kérdésre, hogy szerinte Ukrajna meg tudja-e nyerni a fegyveres konfliktust, Novák Katalin azt mondta, ő abban hisz, hogy  

Oroszország nem tudja megnyerni a háborút, és nem is szabad, hogy ez megtörténjen. 

Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg a NATO és Oroszország nem áll egymással háborúban, és el is kell kerülnünk, hogy ez a konfliktus tovább eszkalálódjon. Fontos fenntartani országaink biztonságát. Hozzátette:  

Ukrajna már letett az asztalra egy békejavaslatot, és ezt Magyarország támogatja is. 

 

A horvát miniszterelnök Andrej Plenkovič szerint a jelenlegi helyzetben azt a legfontosabb látni, hogy a konfliktus egy változó világrendben bontakozik ki, ahol a nemzetközi erőegyensúly éppen átrendeződik. A támogatást három pillérre kell helyezni: egyrészt tovább kell motiválni a harcolókat, hogy ne adják fel, az eddig meghozott áldozataikat elismerve, másrészt a Nyugatnak bármilyen támogatást meg kell adnia Ukrajnának a jövőben is, legyen az katonai vagy pénzügyi, végül a nyugati államoknak ellen kell állniuk a belső nyomásnak, legyen az társadalmi, inflációs, energiaügyi vagy szociális, és ezek ellenére is folytatni kell a támogatást. 

A baljós nyilatkozat ellenére Lengyelország továbbra is Ukrajna mellett áll 

Andrzej Duda lengyel elnök még szeptemberben fuldokló emberhez hasonlította Ukrajnát: „Belekapaszkodik bármibe, amit elér. Egy fuldokló ember nagyon veszélyes, mivel magával húzhat a mélybe, így egyszerűen a megmentő is megfulladhat”.  

Ez a nyilatkozat sok kérdőjelet ébresztett Lengyelország ukránok iránti elkötelezettségét illetően.  

Duda ezzel kapcsolatban kijelentette, még mindig elkötelezett és hű szövetségesei Ukrajnának. Emlékeztetett, hogy a lengyel és az ukrán nemzet történelme rengeteg hasonlóságot mutat: egyaránt ismerik az orosz elnyomást és terrort. Emiatt a lengyelek megértik az ország helyzetét és együttéreznek a harcoló ukrán néppel. 

A lengyel köztársasági elnök azt is kiemelte, hogy amikor még csak körvonalazódott az orosz támadás, a litván elnökkel közösen elsőként látogattak Kijevbe, hogy a támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.  

Arra is rámutatott,  

az Európai Unió tagállamai közül Lengyelország volt a legelső, amely nagymértékű fegyverszállítmányt adott át Ukrajnának, és ők vezették az úgynevezett „tankkoalíciót” is. 

 2022 májusáig 1,7 milliárd eurót költöttek az ukránok katonai támogatására. Emellett a háború kezdetétől fogva rendszeresen ugyanerre szólították fel a nemzetközi közösséget. 

 

Duda méltatta Zelenszkij, az ukrán katonák és az ukrán nép hősiességét, amelynek köszönhetően meg tudták állítani Kijevnél az orosz csapatokat, és területeket is képesek voltak visszafoglalni. Kiemelte, hogy a gazdasági és népességszámbeli különbségeknek köszönhetően Oroszország „összezúzhatta” volna Ukrajnát, ám a nyugati segítségnek köszönhetően ez nem történt meg, és a megtámadott ország képes volt „túlélni”.  

Ehhez azonban a támogatás folyamatos fenntartására van szükség – folytatta a köztársasági elnök –,  

viszont úgy látja, „háborús fáradtsággal” kell szembenéznie Európának, és ez a vezetői körökben is érzékelhető.  

Szerinte ezt mindenképp el kellene kerülni, de ez a jelenlegi helyzetben nem könnyű feladat. 

Az ukránok szeretnék uralni a légteret 2024-ben 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter válaszában újfent hangoztatta, hogy Ukrajnának még több jó minőségű és hatékony fegyver kell a háború megnyeréséhez: még több drón, rakéta és légi elhárító fegyver. 

Kijelentette, az ukrán erők célja 2024-ben az lesz, hogy képesek legyenek uralni a légteret. 

Ez egyébként évtizedek óta az amerikai háborús stratégia egyik alapvetése, amely Giulio Douhet olasz tábornok 1921-ben tett megállapítására épül, miszerint egy háborúban „aki a levegőt uralja, az ural mindent”.  

Kuleba ezen kijelentése összecseng Zelenszkij keddi felszólalásával, amelyben az ukrán elnök is erről a feladatról beszélt. 

A háborús fáradtsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, a különböző nemzetközi találkozókon „nem hallotta semelyik vezetőtől, hogy belefáradt volna a háborúba”, és elmondta, hogy ők természetesen fáradtak, de nem adják fel, hiszen ez „abnormális” cselekedet lenne, mivel a hazájukról van szó. „A földön többször is legyőztük már őket [az oroszokat], most a levegőben kell.” 

 

Lényegtelen az amerikai választások eredménye? 

A beszélgetés során természetesen szóba került az idén esedékes amerikai választás is. 

Ezzel kapcsolatban Andrzej Duda úgy vélekedett, bármi is lesz az eredmény,  

az európai államoknak tiszteletben kell majd tartaniuk, hogy az az amerikai emberek választása. A külső beavatkozástól mindenképpen tartózkodni kell, mivel ez helytelen lenne. 

Kiemelte, hogy mennyire fontos az euroatlanti szövetségben az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolat, ami az európai biztonsághoz mind katonai, mind gazdasági értelemben elengedhetetlen. Ezért a választások eredményétől függetlenül is dolgozni kell majd azon, hogy ezek a lehető legszorosabban és leghatékonyabban működjenek tovább.  

Elmondta, országa érdeke is ezzel áll összhangban, a lengyel–amerikai kapcsolatokban mindig a lehető legszorosabb együttműködésre törekedtek, és ez a választások után sem lesz másképp.  

Duda azt is szorgalmazza, hogy több ügyet tudhassunk az euroatlanti szövetség közös ügyének, és ez az Európai Tanács álláspontja is.  

Több Európát az Egyesült Államokba, és több Egyesült Államokat az egyesült Európába!  

– mondta. 

Hozzátette: szerinte az európai lőszer- és fegyvergyártás terén nagyobb együttműködésre van szükség, hiszen látjuk, hogy a kontinens jelenlegi tartalékai nem elegendők:  

nincs elég forrásunk ahhoz, hogy egymást is képesek legyünk támogatni, miközben magunkat is megvédjük. 

Kuleba egyetértett a lengyel féllel. Azt mondta, akárki lesz is a következő amerikai elnök, az együttműködés lehetőségét fogják keresni vele, illetve megoldást az esetleges nézeteltérésekre. 

Hangsúlyozta, hogy bár sokan úgy gondolják, egy republikánus győzelemmel megcsappanhat Ukrajna amerikai támogatásának mértéke, az első komoly fegyvereket, a Javeline tankelhárító rakétákat a Trump-adminisztráció idején kapták az Egyesült Államoktól. Ugyanígy az ukrán haditengerészet fejlesztése is a Trump-érában kezdődött el, amerikai támogatással. 

Duda és Kuleba is reményét fejezte ki, hogy  

a választásokat követően nem törnek ki olyan mértékű zavargások az USA-ban, amelyek elvonnák a nagyhatalom fókuszát, illetve politikai energiáit a nemzetközi problémákról, 

hiszen az amerikai jelenlét „a globális biztonság egyik záloga”.  

Plenkovič szintén csatlakozott a lengyel és ukrán véleményhez, hozzátéve, hogy szerinte az EU-nak valóban rendkívül nagy szüksége van arra, hogy a védelmi kapacitásait megerősítse. 

 

A belarusz nézőpont 

Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék emgirációban lévő vezetője, hangsúlyozta, hogy „szabad Ukrajna nélkül nem lesz szabad Belarusz sem”, ugyanakkor amíg Aljakszandr Lukasenka Ororszország által támogatott rezsime hatalmon marad, addig Fehéroroszország állandó fenyegetést jelent Ukrajnára. 

Cihanouszkaja köszönetet mondott a stratégiai partnereknek, amiért támogatják a belarusz ellenzéket, és elmondta, további szankciókra és felelősségre vonásra van szükség, mert a nemzetközi közösség így tud nyomást helyezni Lukasenkára. Az ellenzéki vezető szerint Oroszország nagymértékben támaszkodik Fehéroroszországra a háborúban is, komolyan igénybe veszi például szomszédja infrastruktúráját,  

így ha szankcionálják a Lukasenka-rendszert, azzal az oroszok mozgásterét is szűkítik, segítve ezzel Ukrajnát. 

A Makronóm nem kíván állást foglalni a konfliktusban, a cél csupán a tényszerű tájékoztatás. 

Kapcsolódó:  

 

Címlapfotó: Novák Katalin hivatalos Facebook-oldala