Az építőipar teljesítménye az utolsó negyedévet tekintve 0,5 százalékkal bővült, ezzel hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a technikai recesszió végéhez. A szegmens az idei év elejétől stabilizálódhat: az otthonfelújítások és a lakásépítések felélénkülhetnek, de vállalati oldalról is arra lehet számítani, hogy a Demján Sándor Programnak köszönhetően javul a beruházási kedv.
“A politika lényege az ütemérzék, kis országként pedig nem mulaszthatunk el egyetlen fontos ütemet sem” – mondta Orbán Viktor az Eurázsia Fórum nyitóünnepségén. A miniszterelnök rávilágított, hogy Európa elbizonytalanodott és a változások vesztesévé vált. Az eurázsiai együttműködés azonban új lehetőségeket kínál, amelyek kiaknázása által újra meglovagolhatjuk az átrendeződés hullámait.
Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága arra próbálja ösztönözni a külföldi techóriásokat, hogy helyben fektessenek be, különben elveszítik a piacukhoz való hozzáférést.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az OECD nagyköveteinek informális találkozóján tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak fel kell vennie a küzdelmet az USA-val és Ázsiával szemben, ezért új versenyképességi paktumra van szükség, amely a soros magyar uniós elnökség napirendjének középpontjában áll.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
„Jó ideje az egyik legnagyobb közvetlen külföldi befektetésről szólnak a hírek Lengyelországban”: nagy összegekkel akarják az amerikai Intel chipgyártót az ország nyugati részén való letelepedésre csábítani.
Júliusban az építőipar teljesítménye havi alapon 1 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy az épületek építése főcsoport 4,7 százalékos emelkedést mutatott, jelezve a háztartások és vállalatok aktivitását.
Az Egyesült Államokban a Fedet, az unióban az Európai Központi Bankot hibáztatják a gazdasági lassulásért. A jegybankok ragaszkodnak a magasan tartott kamatlábhoz, ami csökkenti a beruházási kedvet – ez pedig nagyon nem tetszik az Európai Bizottságnak.
Nagy beruházások érkezhetnek az argentin rézlelőhelyek kiaknázására. Emellett egy másik, a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságú nyersanyag, a lítiumbányászat is fellendülhet. A kormány természetesen nem bánja, sőt segíti, hogy az ország bányászóriássá váljon.
A magyar kormány a legnyíltabb lapokkal játszott az elejétől kezdve. Nem maszatolt, nem ködösített, és végképp nem játszotta el azt a botrányosan gyenge darabot, amelyben egyes nyugati vezetők habzó szájjal uszítanak Kína ellen, majd a hátsó kapun beosonnak Pekingbe egy „Éhes vagyok, kérek még!” feliratú szakadt pólóban.
Átadták a Mol eddigi legnagyobb organikus beruházását. Az 500 milliárd forintból megvalósított új tiszaújvárosi poliol komplexum évente mintegy 200 ezer tonna poliolt állít majd elő. A német ThyssenKrupp Uhde és az Evonik innovatív technológiájának köszönhetően a gyár az elérhető legmodernebb technológiával üzemel.
A szaúdiak azt remélték, hogy 2030-ra már 1,5 millió lakos él majd a hipermodern jövőváros egyik fontos részében, a The Line-ban, amelyet a látványtervek szerint egy 170 kilométeres tükörborítású sávként fognak megépíteni. A a szaúdiak most arra számítanak, hogy a fejlesztés csúszik, így 2030-ra még csak kevesebb mint 300 ezren fognak itt lakni.
A nemzetközi gazdasági verseny kiéleződésével elterjedt az a tévhit, miszerint a globális helytállás, a támogatási versenyben való részvétel úgynevezett fiskális alkoholizmushoz, a költségvetési deficit elszállásához vezet. A következő írás az átalakuló globális gazdaság példáin keresztül elemzi a beruházásokat ösztönző állami támogatások létjogosultságával kapcsolatban felmerülő kérdéseket és tévhiteket.
Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító kínai BYD. ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be a tárca közlése szerint pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Zöldhidrogén előállításában érdekelt a kínai Shanghai Fengling Renewables déli szomszédunknál. A Zijin Mining Group vállalattal együtt egy olyan hibrid erőmű megépítését fontolgatják, amely nap- és szélerőmű felállításával tiszta, azaz megújuló hidrogént termelne Kelet-Szerbiában, Bor környékén.
Közel 200 ország küldöttei gyűlnek össze ezen a héten a COP28 klímacsúcson Dubajban. A konferenciának otthont adó Egyesült Arab Emírségek reméli, hogy egy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt teremthetnek, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól sem zárkózik el.
Újabb kínai vállalati beruházás érkezik Szerbiába, a Yusei Machinery. A cég a délkelet-szerbiai – egyébként az ország harmadik legnagyobb városának számító – Nisben autóalkatrészeket gyártó üzemet nyit, amelyről már megállapodás is született.
Újabb mérföldkövet ért el a magyar vállalkozásokat segítő Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. A szerződött kölcsönök összege alig 6 hónap alatt elérte a program 1000 milliárd forintos keretének a 75 százalékát.
A mesterséges intelligencia (MI) növekvő népszerűsége megemelte a keresletet a fejlett chipek iránt, ezért a tajvani chipgyártó TSMC újabb beruházásokkal igyekszik bővíteni a kínálatot. A fogyasztóknak szánt elektronikai eszközök azonban továbbra sem olyan népszerűek, mint korábban.
A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei évben 0,7, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhet. Ez 2023-ra az előző negyedéves előrejelzésnél 0,1 százalékponttal rosszabb, míg 2024-re 0,4 százalékponttal kedvezőbb előrejelzést jelent. A háború és a szankciók, az uniós források csúszása, az energiapiaci folyamatok és az ipar teljesítménye lefelé mutató kockázatot jelentenek, különösen az idei év vonatkozásában.
A friss, ma közzétett KSH-adatok alapján a várakozásoknál kisebb ütemben mérséklődött a beruházási aktivitás. A beruházási teljesítmény éves alapon 2,8 százalékkal csökkent. A volument az állami beruházások elhalasztása, a magas kamatkörnyezet és az uniós források hiánya csökkentették, míg a vállalati beruházások ellensúlyozták ezt.
A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom.
A világon szinte mindenhol csökkent a beruházási kedv 2020-ban, Magyarország ezzel szemben lokális kivétel.
