Jól ismert, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók rendkívül nehéz gazdasági helyzetet eredményeztek, az energiaválság miatt a vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek. 

A kormány a munkahelyek, valamint a beruházás- és exportalapú gazdaság védelme érdekében 2023. február 1-jén elindította a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ennek keretein belül beruházási, forgóeszköz- és zöldhitel igényelhető. A hitelprogram forrásai a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett érhetők el, forinthitel esetén jellemzően legfeljebb 6, eurós kölcsönnél pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram rövid időn belül rendkívüli érdeklődést váltott ki, így a vállalkozások megnövekedett kölcsönigényére tekintettel az eredetileg meghirdetett 700 milliárd forintos hitelkeretet a kormány 1000 milliárdra emelte.

A hitelprogramba eddig 2221 hitelkérelem érkezett be az EXIM Magyarországhoz

közvetlenül és a partnerein keresztül. A szerződött kölcsönállomány kevesebb mint 3 hónap leforgása alatt meghaladta az 500 milliárd forintot, mára pedig elérte a 750 milliárdot.

A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki a szerződött kölcsönök állománya, ez 750,4 milliárd forintot jelent. A szerződött forgóeszközhitelek átlagos futamideje 30, a beruházási kölcsönöké – ingatlanhitelekkel együtt – 84,3 hónap. A szerződött ügyletek 70 százalékát, azaz 523 milliárd forint sikerült folyósítani.

A szerződött ügyfelek 68 százaléka a kkv-szektorból került ki, ők a szerződött hitelállomány alapján a források 43 százalékát használhatják fel. A hitelprogramon keresztül számos ágazat vállalatai jutottak kedvezményesen forráshoz: a szerződött ügyletek 39 százaléka a feldolgozóiparhoz, 30 százaléka a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéhez köthető, míg a források 7 százaléka irányul a mezőgazdasághoz, a szállításhoz, illetve az építőiparhoz.

A szerződött hitelállomány alapján az igények 38 százaléka Közép-Magyarországról (ezen belül Budapestről) érkezett, ezt követte az észak-alföldi régió 15, illetve a közép-dunántúli régió 12 százalékkal. Dél-Alföldről az összes finanszírozási igény 11, Nyugat-Dunántúlról a 10, Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról pedig a 7-7 százalékát fogadták be a pénzintézetek.

A hazai bankrendszer által nyújtott új kölcsönszerződések 47,6 százalékát márciustól júniusig a hitelprogram konstrukciói adták. Ez az arány a forintban denominált új kölcsönszerződések esetén ennél is magasabb, 56,6 százalék. A hitelprogram tehát hozzájárul az egészséges kölcsönpiac megőrzéséhez, a munkahelyek és családok megvédéséhez. 

A megvalósuló beruházások hozzájárulnak, hogy 2024-ben a magyar GDP ismét dinamikusan, akár 4 százalékkal növekedhessen.

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapfotó: Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter szobra, MTI