Ideiglenes költségvetéssel fut neki 2025-nek Németország
Kormánybukásnál nem ritka az ilyesmi, de ez most úgy hiányzott még Németországnak, mint púp a hátára.
2025. május 21., szerda
Kormánybukásnál nem ritka az ilyesmi, de ez most úgy hiányzott még Németországnak, mint púp a hátára.
Olaf Scholz újra kancellárjelölt, pedig pártján belül ott van Boris Pistorius védelmi miniszter, aki messze a legnépszerűbb politikus Németországban. A szociáldemokraták történelmi lehetőség előtt álltak, de nem éltek vele.
Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután az FDP kilépése miatt felbomlott az SPD, a Zöldek és az FDP jelzőlámpa-koalíciója. Ez a hatodik német kormányválság 1949 óta, és a történelmi mintázatokból kiolvasható, hogy ezeket gyakran az FDP idézi elő a koalícióból való kilépéssel, rendszerint gazdaságpolitikai egyet nem értés miatt. Tehát nincs új a nap alatt!
Hatalmas a munkából betegség miatt kiesők száma Németországban. Egy elemzés szerint a rengeteg hiányzás nagyon is belejátszott abba, hogy az ország újra Európa beteg embere lett. A vállalatvezetők már törvénymódosítást követ
Lindner pénzügyminiszter tényleg kormányt buktatott: Scholz kancellárnak egy koalíciós egyeztetésen fogyott el az ereje és a türelme, majd úgy döntött, kirúgja tárcavezetőjét. Németországban előre hozott választások jönnek.
Lindner olyan követeléslistát állított össze a költségvetés elfogadása előtt, amely teljesen szembemegy koalíciós partnerei gazdaságpolitikájával. A nyílt konfrontáció a jelzőlámpakormány végét és az előrehozott választásokat jelentheti.
Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Ezúttal Christian Lindner pénzügyminiszter miatt áll a bál a német jelzőlámpa-koalícióban, miután kétségbe vonta a 2025-ös költségvetési megállapodás tervezetét. Ezzel ismét veszélyes vizeken evez a kormány, bő egy évvel a szövetségi választások előtt.
Mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be szerte a világon a háború kitörése óta. A nyugati segélyek apadásával a G7 egyre sürgetőbbnek érzi, hogy ezt a pénzt használja fel Ukrajna további felfegyverzésére. Abban azonban, hogy hogyan, eddig nem tudtak megállapodni.
Christian Lindner szerint a belátható jövőben a kormánynak semmilyen pénzügyi mozgástere nem lesz, így az egyes minisztériumok le is állhatnak az irreális kívánságlisták körmölésével.
A Scholz kancellár által meghirdetett militáns fordulattal, a Zeitenwendével csak az a gond, hogy zömében hitelből fedezik. Az összeg 2027-ig tart ki, hogy utána miből finanszírozzák a haderőfejlesztést, senki nem tudja. Az újabb kölcsön megoldás lehetne, de ahhoz alkotmánymódosítás kellene – ami a legbonyolultabb dolog lenne most.
A G7-ek egyelőre nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról. Az Egyesült Államok elkobozná az egészet, de Franciaország és Németország nem látja jogilag alátámasztottnak az ötletet.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
Scholz kancellár és gazdasági minisztere az alkotmányos adósságfék megreformálását szorgalmazza, a pénzügyminiszter és az ellenzék azonban hallani sem akar róla. A tavalyi év legsúlyosabb német botránya egyre csak dagad.
Nem nagy előnnyel, de többen vannak a német szabaddemokraták között, akik szerint a pártnak meg kell maradni kormányerőnek. Pedig az FDP népszerűsége katasztrofális: 5 százalék körül billeg.
Fűt-fát és sok milliárd eurót ígért a külföldi chipgyártóknak Berlin, ha Németországban létesítenek üzemet. Az Intel és a TSMC a német költségvetés összeomlása után már egyáltalán nem biztos a források biztosításában. Ahogyan abban sem, hogy akarnak-e még építkezni.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
Jólétünk kulcsa a kemény munka – vallja a német pénzügyminiszter, aki nevetségesnek találja a Németországban februártól beinduló kísérleti programot, amelyhez ötven vállalat csatlakozott.
A gazdasági miniszter adna állami támogatást, a pénzügyminiszter hallani sem akar róla, a kancellár a fejét csóválja. Pedig a tét nagy: maga a német gazdaság túlélőképessége. Rezsibalhé Németországban.
Scholz sajnálatos balesete talán szimbolizálja mindazt, hogyan beszél el a német kormány a szavazók mellett, és szűk két év alatt miként csapódott arccal a földbe a nagy reményekkel elindított jelzőlámpa-koalíció.
A nagy militáns fordulat valóban csak egy rossz blöffnek tűnik? A német kormány kiszedette a költségvetési tervekből a NATO által minimumként meghatározott, a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítandó kötelezettségvállalási részt. De tényleg, minek az nekik?
Régen látott, ijesztő nehézségekkel küzd Európa legnagyobb gazdasága, és egyelőre nincsen jele, hogy a gyengülés ne lenne hosszú távú. Az EU motorja lassul, márpedig ha Németország gazdasága lebetegszik, akkor az Unió egésze ellátásra szorul majd.
Mégis felépíti az Intel a magdeburgi gigagyárát, amelynek kivitelezése finanszírozási okokból el sem kezdődött.
20 milliárd eurós költségvetési hiány, csökkenő export és vásárlási kedv, koncepciótlan finanszírozási tervek, energiaár-válság, egymásnak keresztbe tevő kormánytagok. Minden adott a recesszióhoz.
Talán soha nem volt még ilyen látványos veszekedés a német jelzőlámpa-koalíción belül, mint most. Habeck gazdasági miniszter kazáncsere-projektje felszínre hozta az indulatokat.
Szappanoperává nőtte ki magát a Scholz-kormány 200 milliárdos terve. Két uniós biztos berágott, véleményezett, von der Leyen pedig mindenkitől elhatárolódott.
A Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból. A 200 milliárdos hitel hallatán kitört a botrány Európában.
A szövetségi számvevőszék páros lábbal szállt bele a német kormány ötletébe, amely kikerülné a költségvetést, és egy speciális alapba venne fel 85 ezer milliárd forintnyi gigahitelt.
