A gazdasági miniszter adna állami támogatást, a pénzügyminiszter hallani sem akar róla, a kancellár a fejét csóválja. Pedig a tét nagy: maga a német gazdaság túlélőképessége. Rezsicirkusz Németországban.

Németország még mindig az orosz energiaimport leállását nyögi. Míg a gázvásárlást a méregdrága LNG-szállítmányokkal igyekszik megoldani, az atomerőműveket a kormány végleg bezárta, így az EU-n belül is kiugróan magasak az energiaköltségek. (Nem mellesleg most éppen Franciaországból importálják feltolt áron a szintén atomerőművek által termelt elektromos áramot.)

A legjobban a zöldgazdasági miniszter, Robert Habeck aggódik, aki szerint ha az energiaigényes iparágakba nem kezdik el pumpálni az állami támogatást, az akár a német gazdasági teljesítőképesség legrosszabb forgatókönyvét is megvalósíthatja. A tárcavezető egyébként is nagy híve a hiteleknek és az állami támogatásoknak, ami azonban nemcsak a piacnak, de a német gazdaságpolitika alapjainak is ellentmond – ahogyan arra Lindner pénzügyminiszter nem győzi felhívni kollégája figyelmét. Scholz kancellár ebben a kérdésben határozottan Lindner pártját fogja – úgy is, mint hozzáértő, a Merkel-kormány volt pénzügyminisztere.

Mint arról az Euractive beszámolt: az ország legnagyobb szakszervezete (egyben Európa legnagyobb munkavállalói érdekképviselete), a fémipart uraló IG Metall azonban most már egyre nyíltabban ront neki az állami támogatást ellenző politikusoknak. Olyannyira, hogy a sztrájk ütőkártyáját is előkapta arra az esetre, ha Scholzék túl sokáig mondanának nemet a követeléseikre.

Az igazi rezsidémon

Jürgen Kerner, az IG Metall elnökhelyettese szerint az energiaigényes iparágak terheinek az enyhítése most már égetően fontossá vált. „A kormány hónapok óta vitázik a megoldáson, bármiféle eredmény nélkül. Meg kell győznünk valahogy a kancellárt és a pénzügyminisztert” – mondta, hangsúlyozva, hogy a meggyőzés eszközei között természetesen az utcai tüntetések és a munkabeszüntetés is szerepel, ennek demonstrálására pedig novemberben 20-án sor is kerül.

Habeck miniszter a múlt héten mutatott be egy olyan ipari stratégiát, amelyben tulajdonképpen elismerte az eddigi energiapolitika kudarcát. Éppen ezért az állami támogatások mielőbbi elindítását szorgalmazza, hogy a vállalatok valahogyan alkalmazkodni tudjanak az egyre növekvő geopolitikai feszültségek által generált német válsághelyzethez az ellátási láncok fenntartásával – makacsul ragaszkodva közben a Kínától való kereskedelmi távolodás gondolatához is.

Érvek és ötletelés

Hogy nagyobb nyomatékot adjon tervének Scholz és Lindner felé, konzultációra hívta a szakszervezetek és a Német Iparszövetség (BDI) képviselőit, hátha a kormány vonakodó tagjai így jobban odafigyelnek. A támogatást természetesen megkapta, ugyanakkor az ipari szervezeteken belül sem egységes az álláspont a végleges tervezettel kapcsolatban. Míg a vegyipar, valamint az acél- és papírgyártó ágazatok határozottan az állami támogatás mellett érvelnek, a BDI a villamos energiára kirótt adó nagymértékű csökkentését vetette fel megoldásként.

Habeck azonban azzal érvel, hogy ez a vonat már elment: az adócsökkentés szerinte önmagában már nem megoldás, ezért a kiterjesztett állami támogatások csodafegyverét kell bevetni. A bökkenő csak az, hogy erre nincs költségvetési fedezet,

Scholz és Lindner pedig hallani sem akar Habeck minden szituációra alkalmazott ötletéről, az újabb hitelfelvételről.

A BDI maga sem ért egyet az eladósodás gondolatával, inkább azt javasolja a kormánynak, hogy csoportosítsa át a forrásokat, és más területekről faragjon le az ipari támogatások érdekében.

A gazdasági miniszter maga sem tudja, mi lesz a sorsa a stratégiájának. Egy óriási volumenű állami támogatás hosszabb távon valóban az iparszerkezeti átalakítások rovására mehet, nem beszélve a piactorzító hatásokról. A tárcavezető jelenleg a hosszú távú előnyöket ecseteli, és azzal érvel, hogy az állami támogatás csupán egy része a nagyívű ipari stratégiának, ám előfeltétele annak, hogy a szintén szerves részét képező munkaerőhiány megszüntetése, a bürokrácia csökkentése, a megújuló energiaforrások területének bővítése és a harmadik országokkal folyó kereskedelem kiterjesztése megvalósuljon.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Habeck gazdasági miniszter, Scholz kancellár és Lindner német pénzügyminiszter
MTI/EPA/Clemens Bilan