A december 28-ai koszovói előre hozott parlamenti választásokon a februárihoz képest jobb eredmény született: lezárulhat tehát az azóta tartó politikai válsághelyzet, amely megbénította a törvényhozást és akadályozta a kabinet megalakítását. Az elmúlt egy év dacára a jelenlegi kormánypárt kapott újra felhatalmazást, a kérdés azonban az, hogy ezúttal sikerül-e érdemben kormány alakítaniuk.
Az építőipar hatékonysága világszerte megtorpant, miközben más ágazatok folyamatosan fejlődnek. A technológiai újítások ellenére a legtöbb fejlett országban ugyanannyi munkával ma sem épül semmi gyorsabban vagy olcsóbban.
Az észak-amerikai kereskedelmi egyezmény egykor puszta adminisztratív rutinnak szánt felülvizsgálata mára egy magas téttel bíró geopolitikai játszmává alakult, amelyet az Egyesült Államok arra használ fel, hogy Kína gazdasági befolyásának visszaszorításával egy új, Amerika-központú globális kereskedelmi rendet kényszerítsen ki.
Az USA 100 évre bérbe venné a Zangezur-folyosót, hogy enyhítse az örmény–azeri feszültséget. A török kezdeményezésű terv Ankara térnyerését és Moszkva háttérbe szorulását szolgálná, miközben az EU kimarad a stratégiai jelentőségű ügyből.
A világ megosztottan ítéli meg az Egyesült Államokat: egyszerre tartják szövetségesnek és fenyegetésnek. Európában Oroszország, Ázsiában Kína a fő veszélyforrás, miközben az USA megítélése világszerte romlik.
Trump ismét a vámokhoz nyúlt: 30 százalékos tarifát ígér augusztustól az EU exportjára – ha addig nem születik gyors és neki tetsző megállapodás. Brüsszel kész akár bosszúvámok kivetésére is, az Európai Bizottság azonban még mindig hisz a tárgyalásos konszenzusban, amivel elkerülhető lenne a transzatlanti gazdasági bomba robbanása.
Az Egyesült Államok magyarázatot követel Brüsszeltől az EU közösségimédia-törvényének alkalmazásáról, a republikánusok szerint a szabályozás a szólásszabadságot is érintheti.
Az USA részesedése a globális közvetlen külföldi tőkebefektetésekből (FDI) 2023-ban rekordalacsony szintre, 14 százalékra csökkent, míg Kínáé 12 százalékra emelkedett. Az amerikai cégek egyre inkább koncentrálnak a belföldi beruházásokra, amit az inflációcsökkentő törvény és a protekcionista politikák is ösztönöznek. A trendek arra utalnak, hogy az USA fokozatosan elmozdul a külföldi tőkebefektetésektől a hazai piacok felé.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Joe Biden nem túl jól sikerült elnökjelölti vitája és láthatóan romló szellemi állapota miatt egyre gyakrabban röppenek fel találgatások, teóriák, hogy mi történne, ha a jelenleg regnáló elnök nem indulna az újrázásért. Cikkünkben a lehetséges forgatókönyveket és az elnökjelölti visszalépések történetét vázoljuk dióhéjban.
Az USA-ban a munkaerőpiaci adatok legalább olyan fontosak, mint az inflációs vagy GDP-adatok. Ennek oka a Federal Reserve kettős célrendszere: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatás elérése.
Az Egyesült Államok különleges státuszba emelte Kenyát, így ez lett az első szubszaharai ország, amely jelentős nem NATO-szövetséges rangot kapott. Ez a lépés jelentős eredmény mindkettejüknek, különösen azért, mivel az USA egyre inkább szembesül a kontinenst uraló nagyhatalmak, Kína és Oroszország növekvő befolyásával.
A New York-i tőzsdén (NYSE) a június 3-i kereskedés elején számos részvénynél abnormális árfolyamok jelentek meg, ami miatt a kereskedést felfüggesztették. A részvényárfolyamról szóló információk feldolgozásánál fellépő rendszerhiba miatt több papír értéke akár a 98 százalékát is elvesztette.
Lángol a Közel-Kelet a Biden-ciklus után: Izrael Gázában, Irán és az ellenállási tengelyének a tagjai szerte a régióban akcióba lendültek. A legnagyobb fennakadásokat a húszik okozzák a vörös-tengeri fojtóponton. Washington és a Nyugat egyelőre tehetetlen, a sikertörténetet jelentő trumpi Ábrahám-egyezmény már csupán nosztalgia. Mit hibázott Joe Biden a négy év alatt, és van-e visszaút novemberig?
Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nemrégi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadást, és hangsúlyozta, hogy Európának nem szabad befelé fordulnia, hanem aktívan kell keresnie az együttműködést a potenciális partnereivel. A néppárti politikus szerint a függőségek csökkentése helyes törekvés, a szétválasztás, azaz a decoupling stratégiája azonban óriási károkat okozhat a világgazdaságban.
A dél-koreai gyártó 6,4 milliárd dollár állami támogatást kap a félvezetők amerikai gyártásához, cserébe fellendíti a beruházásokat Texasban. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Samsung az Egyesült Államokban megelőzi riválisát, a tajvani TSMC-t a legfejlettebb chipek versenyében.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Az Egyesült Államok gazdasága a világ többi részéhez képest kiemelkedően teljesít, ami részben segített elkerülni egy súlyosabb globális gazdasági lelassulást, de negatív hatást gyakorol a feltörekvő piacokra és a globális kereskedelemre. Az USA gazdasági ereje és növekedése egyensúlyozó szerepet játszik a világgazdaságban, de kockázatokat is jelent, ha a világ túlzottan függ az amerikai gazdaságtól, miközben a többi vezető gazdaság gyengélkedik.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
A kivetett szankciók abban eredményesek voltak, hogy az USA a világ vezető LNG-exportőrévé vált. Európa csupán annyit ért el, hogy az orosz függőséget amerikaira cserélte. Az amerikai LNG-nek való kitettség máris megbosszulja magát: a Fehér Ház január 26-án bejelentette, hogy felfüggeszti az új LNG-exportengedélyek kiadását. Az EU számára a zöldenergia arányának növelése enyhíthetné ezt a függőséget.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
Észak-Afrikában egyre jellemzőbb, hogy olyan ingaállamok, mint Tunézia, gazdasági és politikai érdekek mentén egyre inkább az orosz és kínai befolyás irányába sodródnak. Ez komoly veszélyeket rejthet a nyugati szövetségesek, így Európa és az Egyesült Államok számára is. A közeledő elnökválasztás egyre égetőbbé teszi a Tunisszal való kapcsolatok javítását.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elmélkedett a minap a Foreign Affairsben az Egyesült Államok stratégiai dilemmáiról egy megváltozott nemzetközi rendben. Következtetéseinek kicsengése és felvetései meglepően jól rezonálnak arra a pragmatikus és patrióta hozzáállásra, amit a Makronóm Intézet is képvisel.
Egy tanulmány szerint az amerikai csapvíz közel felében per- és polifluor-alkil vegyületeket mutattak ki, amelyek egy bizonyos szint felett káros egészségügyi hatásokkal járnak, például növelik a rák kialakulásának esélyét. Európában is régóta problémát jelentenek ezek a vegyületek viszont idén öt a dán, svéd, norvég, német és holland hatóságok ennek kezelésére nyújtottak be javaslatot. Döntés azóta sincs.
