Az olasz kormány engesztelhetetlenül gyűlöli az Európai Központi Bank intézkedéseit.

Hónapok óta megy a szócsata a folyamatos kamatemelésekről az Európai Központ Bank és az európai pénzügyi szakemberek között. Christine Lagarde bankelnök szerint vannak biztató jelek, de addig, amíg el nem jutnak az EU 2 százalékos inflációhatáráig, az EKB indokoltnak tartja az újabb és újabb kamatlábemelést, így júliusban, immár zsinórban kilencedjére sem tesz másképp.

„Nem valószínű, hogy a közeljövőben a központi bank eléri a csúcskamatot. Júliusban tovább emeljük a kamatlábakat” – szögezte le Lagarde, aki természetesen pontosan tudja, mennyire kihúzza a gyufát ezzel a Meloni-kabinetnél.

Az EKB döntéseinek legnagyobb vesztese az euróövezetben kétségtelenül Olaszország, amelynek államháztartási mutatói már a kamatemelések előtt sem álltak jól, olyannyira, hogy az államadóssága most magasabb, mint a 2012-es adósságválság legrosszabb időszakában. Elemzők szerint az olasz kormány idei hiteligénye a 250 milliárd eurót is elérheti – kérdés ugyanakkor, hogy az EKB szigorító politikája mellett hogyan lehet ekkora összegre fedezetet vállalni, és persze az, mit jelent majd az instabil olasz államháztartás az euróövezet és a pénzügyi piac számára.

Meloni és kormánya már januárban tombolni kezdett az aktuális emelés kapcsán. A miniszterelnök és helyettese, Matteo Salvini, valamint a kormány tagjai egymással versenyezve szidták a Lagarde vezette pénzintézetet, őrültnek, hihetetlennek, megdöbbentőnek nevezve az EKB kamatpolitikáját. Guido Crosetto védelmi miniszter abszurdba hajlóan odáig ment, hogy kijelentette:

a jegybank a jelenlegi, Olaszországot tönkretevő intézkedéseivel Moszkvát támogatja.

Antonio Tajani külügyminiszter finomította kollégája mondanivalóját, ő mindössze azt a megjegyzést tette, hogy az EKB lépései egy olyan helyzetben gyengítik a gazdasági növekedést, amely nagyrészt éppen az ukrajnai háborúnak köszönhetően alakult ki.

Az olasz miniszterelnök és kormánya Lagarde mostani bejelentése után még nagyobb dührohamot kapott. A sort ismét a két miniszterelnök-helyettes nyitotta. Salvini nonszensznek és veszélyesnek titulálta a döntést, mondván: „Az Európai Központi Bank a józan eszével ellentétben további kamatemeléseket jelez, ami csak kárt okoz a családoknak és a vállalatoknak is”. Tajani külügyminiszter érthetetlennek titulálta a banki emelést, és feltette a költői kérdést: „Van Lagarde-nak változó kamatozású hitele? Tudja, mennyivel nőnek a törlesztők? Egyáltalán, kinek a fejéből pattannak ki ezek az ostoba döntések?”

Nem jó, de tragikus

Giorgia Meloni olasz kormányfő szintén élesen bírálta az Európai Központi Bank monetáris politikáját. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a folyamatosan emelkedő kamatlábak nagyobb kárt okoznak gazdaságainknak, mint az inflációnak, így ez egy olyan gyógymód, amely többet árt, mint használ” – mondta, egyetértve Tajanival, aki szerint az EKB most már a recesszióval játszadozik.

Az olasz infláció júniusban a 8 százalékról 6,7 százalékra csökkent,

ami markánsnak tűnik, de az EKB az euróövezet egészét figyelve várja a 2 százalék közeli cél megvalósulását, így nem kegyelmez. Tavaly július óta már 400 bázisponttal emelte a kamatlábakat, és bár most tart egy kis nyári pihenőt, szeptemberben valószínűleg újra folytatja az emelést. A pénzintézet szerint az EKB hitelessége kérdőjeleződne meg, ha másképpen cselekedne, mint ahogyan gondolkodik. „Ellenkező esetben nem csak a jegybank, hanem az emberek és a gazdaság egésze látná kárát.”

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Matteo Bazzi

Kapcsolódó: