Olaszország kicsit megkésve különadót vetne ki a bankokra. Meloni kormánya nincs könnyű helyzetben, hiszen az adónem parlamenti elfogadása előtt maga az Európai Központ Bank (EKB) figyelmeztette az olaszokat, hogy a rendkívüli adó az olasz intézményi- és magánhitelezők pozíciójának romlásával járna, ami kockázatot jelenthet az egész eurózóna pénzügyi stabilitására.
A rendkívüli adók kivetése már tavaly elfogadottá vált az EU tagországaiban. Maga az Európai Bizottság javasolta még 2022 márciusában, hogy a tagállamok ideiglenesen vessenek ki rendkívüli adót az energiaszolgáltatókra. Ezt a tagállamok többsége be is vezette, sőt néhány ország más ágazatokban is alkalmazta. Spanyolország, Magyarország, Csehország és Litvánia például a bankokat is megadóztatta, az ő példájukat tervezi követni most Olaszország (a mellékelt térkép már kvázi elfogadottnak tekinti az olasz adót is) .
Még augusztus elején Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes egy késő esti sajtótájékoztatón jelentette be azt a sokkoló döntést, hogy 40 százalékos adót vetnének ki az olasz bankok nettó kamatjövedelmének egy részére – a hiteleken szerzett és a betéteseknek fizetett összegek közötti különbözetre. Ez megrázta a befektetőket, és másnap reggel a banki részvények zuhanórepülésbe kezdtek.
A zűrzavart csak fokozta, hogy az adójavaslat több változatban is nyilvánosságra került. Közel 24 óra elteltével a pénzügyminisztérium részben visszakozott, csökkentette az adó mértékét, és a beszedést a bankok teljes eszközállományának 0,1 százalékában maximálta.
Természetesen a Salvini által bejelentett javaslatot még el kell fogadnia a parlamentnek is.
A vita tehát folyik, és az Európai Központi Bank is célba vette az Olaszországban a bankokra kivetett különadót. Az EKB irányító tanácsának szerdai frankfurti ülésén tette közzé a nem kötelező erejű jogi véleményét. Ez tovább fokozza a Rómával szembeni feszültséget, amely már amúgy is magas, miután a kamatdöntő testület erőteljesen megemelte a hitelfelvételi költségeket. Figyelmeztetett, hogy a szektor még sebezhetőbbé válik a gazdasági visszaeséssel szemben, és sürgette Rómát, hogy gondosan mérje fel az adó hatását.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azonban egy szerda esti interjúban kizárta az adó eltörlését, bár azt mondta, hogy a részletek módosíthatók, feltéve, ha a bevételek változatlanok maradnak, és az adó továbbra is meghozza azt a „valamivel kevesebb” mint 3 milliárd eurót, amire Róma most számít.
„Ha korrekciókat kell végrehajtani, azt meg lehet tenni, de nem akarok visszalépni”
– mondta az állami televízióban.
Meloni néhány órával az EKB figyelmeztetése után nyilatkozott. Olaszország javaslata Spanyolország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Litvánia uniós kormányainak az elmúlt évben bevezetett hasonló lépéseit követi. Ezeknek az országoknak akkor hasonlóan állni kellett az EKB megrovó tekintetét. Igaz, talán az EKB-nak akkortájt még nem volt ennyire kifinomult az érvrendszere.
Az olaszokat az EKB most attól óvta, hogy a gyengébb tőkeszinttel rendelkező bankok vagy a hagyományos hitelezési tevékenységre jobban támaszkodó kisebb intézmények a javasolt adó következtében „kevésbé lesznek képesek elviselni a gazdasági visszaesés lehetséges negatív kockázatait”.
Sőt, az EKB vezetői arra is utaltak nyilatkozataikban , hogy az olasz adó az euróövezet pénzügyi stabilitásának is árthat, mivel csökkentheti a bankok visszatartott nyereségét, korlátozhatja hitelezési kapacitásukat és korlátozhatja a jövőbeli veszteségek elviselésére szolgáló tőkepufferek kialakításának képességét.
Meloni már többször is megvédte az egyszeri adót, amely szerinte azért szükséges, hogy megfékezze a hitelezők „törvénytelen nyereségét”, amely abból származik, hogy az EKB irányadó kamatlábainak emelése ellenére sem növelték a pénzintézetek a betéti kamatlábakat. Egy közösségi felületen közzétett videóban a lépést „tisztességtelen árrésre kivetett adónak” nevezte.
A hitelezők persze vitatták az adót, megkérdőjelezve annak alapvető jogszerűségét. Az Olasz Bankszövetség a parlamentnek a héten benyújtott nyilatkozatában azt mondta, hogy az adó sérti a tulajdonhoz való jog olasz alkotmányos elvét tekintettel arra, hogy „az intézkedés kisajátító jellegű, a vállalat vagyonát érinti”.
A szövetség azzal is érvelt, hogy a jelenlegi árrés összehasonlítása egy olyan időszakéval, amikor „a kamatlábak nulla körül mozogtak”, nem tisztességes paraméter, és sértheti a szabad verseny uniós alapelvét.
Az EKB figyelmeztetett, hogy az adó „visszamenőleges hatályú jellege táplálhatja a bizonytalan adózási keretrendszer megítélését, és kiterjedt peres eljárásokhoz vezethet, ami jogbizonytalansági problémákat okozhat”.
Bár a kamatlábak emelkedése növelte a bankok nyereségét – mivel lehetővé tette számukra, hogy a hitelezés költségét gyorsabban növeljék, mint a megtakarítóknak kínált kamatlábat –, az EKB szerint ez nem biztos, hogy tartós lesz, mivel a szektorra hatással lehet a hitelezési volumen csökkenése és a meglévő hitelek nemteljesítéséből eredő nagyobb veszteségek.
Az EKB úgy érvelt, hogy egyes hitelezők magasabb nettó kamatbevételt érhetnek el, miközben összességében veszteséget szenvedhetnek el, ha díjbevételes tevékenységük visszaesést mutat. Az adó az európai bankrendszer széttöredezettségét is okozhatja „az ilyen adók heterogén jellege miatt”.
Így az EKB a közleményében egy alapos elemzés elvégzését ajánlja annak érdekében, hogy a törvényerejű rendelet alkalmazása kockázatot jelent-e a pénzügyi stabilitásra, nem rontja-e a bankszektor ellenálló képességét, és nem okozhat-e piaci torzulást. Az elemzésnek meg kellene vizsgálnia az adó hatását a bankok „hosszabb távú jövedelmezőségére és tőkealapjára, a finanszírozáshoz való hozzáférésre és az új hitelezési és versenyfeltételek biztosítására a piacon, valamint a likviditásra.”
Azt érdemes megjegyezni, hogy az olasz gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott a második negyedévben az előző negyedévhez képest, ami a feldolgozóipar lassulását és a házfelújításokra vonatkozó adókedvezmények visszavágását tükrözi.
Megjegyeznénk:
Itt is érvényes, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad (illetve jelen esetünkben elvesz). Ez érvényes a különadók, rendkívüli adók (Windfall tax) kivetésénél is. Helyesebb cselekedet, akkor kivetni az ilyen típusú adókat, amikor az extra jövedelmek megteremtődnek (mondhatni, amikor az extraprofitot odafújja a szél a vállalatokhoz), mint abban az időszakban, amikor már a jelenség lecsengőben van.
Ha megvizsgáljuk a banki különadót bevezető négy országot, akkor megállapíthatjuk, hogy Magyarország 2022 júliusában, Spanyolország és Csehország 2022 decemberében, illetve Litvánia 2023 májusában vezette be a banki extraadót.
Persze az olaszok helyzete más. A középkor óta bankárnemzetnek tartjuk őket, nem véletlenül, így náluk jóval nagyobb a bankszektor érdekérvényesítő képessége sőt eme bankszektorból nem egy szakember dolgozik az EKB-nál is. Meloni dolgát persze elsősorban Olaszország magas adósságszintje nehezíti, amelynek kezelésénél teljesen rá van utalva az EKB-ra.
(Forrás: Financial Times és Taxfoundation)
