Az euróövezet gazdasági helyzete egyre komorabb képet fest, ami az Európai Központi Bank (EKB) politikai lépéseire is jelentős nyomást gyakorol. A közelmúltban tartott kamatdöntések és az azt követő kommunikáció azonban nem nyújtott egyértelmű iránymutatást, így a piacok és a gazdasági elemzők egymással versengő értelmezéseket alkottak.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Trump által beígért extravámokat azzal védheti ki az EU, ha elkezd több amerikai terméket importálni. Nesze neked szuverenitás.
Mario Draghi megpróbálta a lehetetlent, és összeállított egy mentőcsomag-tervezetet, amely megállíthatja Európa gazdasági leszakadását a világ többi részétől. A neheze még csak ezután jön, a tagállamok garantáltan egymásnak fognak ugrani a tartalma miatt.
Az Egyesült Államokban a Fedet, az unióban az Európai Központi Bankot hibáztatják a gazdasági lassulásért. A jegybankok ragaszkodnak a magasan tartott kamatlábhoz, ami csökkenti a beruházási kedvet – ez pedig nagyon nem tetszik az Európai Bizottságnak.
Az eurózónában a júliusi inflációs adatok meglepetést okoztak, hiszen az elemzői várakozásokat felülmúlva, enyhe növekedést mutattak. A helyzet új kihívások elé állítja az Európai Központi Bankot (EKB), amely már korábban is küzdött az infláció leszorításával. Az új adatok tükrében felmerül a kérdés: hogyan reagál majd az EKB, és milyen hatással lesz ez a gazdaságra?
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank a július 18-i ülésén nem változtatott a kamatkondícióin. A jegybanki alapkamat így továbbra is 4,25 százalék az eurózónában, míg a kamatfolyosót a 3,75 százalékos betéti és a 4,5 százalékos hitelkamat jelenti.
A rövidesen hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik fő célja az unió versenyképességének növelése, amit Letta és Draghi jelentései támogatnak. Letta szerint a gyenge versenyképesség oka az ágazatok integrációjának hiánya, de ez vitatható. Az euró bevezetése pedig gazdasági és politikai kihívásokat okozott, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban.
A jegybank a kedd délutáni kamatdöntő ülésén 0,25 százalékkal vágott kamatot, azaz lassított a kamatcsökkentés ütemén, elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása miatt. Az Európai Központi Bank szigorú kommunikációja és a Fed emelkedő kamatvárakozásai szűkítették az MNB mozgásterét. Habár az inflációs helyzet javult, a jegybank kamatcsökkentési ciklusa várhatóan csak lassabb ütemben folytatódik a következő hónapokban. Ám az év végére így is 6,25 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat.
Az Olaszországban rendezett G7-es csúcs elsődleges célja a zárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának átjátszása volt. Az Egyesült Államok szemtelenül próbált trükközni, amit az EU gyomra nem vett be. A nagy bejelentés mögött így még mindig nem állnak ott a konkrétumok.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Sokak szerint itt az ideje, hogy az EKB megkezdje a kamatcsökkentést.
A lengyel miniszterelnök még az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel is szembeszáll, hogy börtönbe juttathassa a jegybank elnökét. Még ha sikerrel is jár, tettének mélyreható következményei lehetnek.
A kormányzati beavatkozások akár 25 százalékkal is mérsékelhették azokat a jóléti veszteségeket, amelyeket a járvány és a háború kiváltotta inflációs és energiaársokk okozott Európa-szerte – állapítja meg az Európai Központi Bank.
A vártnál lassúbb gazdasági növekedésre számít az Európai Bizottság 2024-ben a novemberi előrejelzéseihez képest. Az eurózóna gazdasága stagnált 2023 utolsó negyedévében, és az Európai Központi Bank gyors kamatemelései miatt az idén sem kap egyhamar új erőre. Viszont az energiaárak csökkenése következtében az infláció terén javultak a kilátások. Magyarország gazdasága a jelentés szerint pozitívabb jövő elé néz: a GDP-növekedést és az infláció mértékét tekintve hazánknak uniós szinten is az egyik legjobb mutatókat jósolják.
Amennyiben a nyugati országok valóban kisajátítják Oroszország zárolt állami vagyonát, Moszkva 288 milliárd nála heverő dollárra teszi rá a kezét. Annyira, amennyit tőle akarnak elvenni.
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
Christine Lagarde többször figyelmeztette a gyerekét, de az nem hallgatott rá. Kellett volna.
Christine Lagarde nem ismer kegyelmet, az elemzők szerint azonban a végtelenségig nem lehet folytatni az alapkamat emelését. Augusztusban biztosan nem is folytatják, mert mindenki nyaralni megy.
A kapzsinfláció jelenségének új hatásaira figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank pedig közben árgus szemekkel figyeli, mit művelnek az extraprofitra vadászó vállalatok.
Ursula von der Leyen csak a jövőbe tekint, ezért nem veszi észre az Európai Központi Bank elnökét, aki egy stoptáblával a kezében áll előtte.
Több mint egy éve próbál a Nyugat rátenyerelni a befagyasztott orosz jegybanki vagyonra. Az ötletek elfogytak, ami maradt, az elég merész.
Az olasz kormány engesztelhetetlenül gyűlöli az Európai Központi Bank intézkedéseit.
Az Európai Központ Bank nyomatékosan felhívta Brüsszel figyelmét, mekkora veszélybe sodorhatja az eurót övező globális bizalmat, ha hozzányúl a zárolt orosz vagyonokhoz.
Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztosnak egyetlen dolog jut eszébe, ha valamit meg kell oldani a válsághelyzetben: közös hitel!
Az EKB elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon egyértelművé tette: nem hajlandó kamatcsökkentésre.
Egyre nagyobb az esély, hogy az eurózóna recesszióba kerül. Ennek esélye 2020 óta folyamatosan növekszik.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
