Az eurózóna gazdasági növekedése a vártnál lassabb lesz az inflációs nyomás és a magas kamatlábak miatt – derül ki az Európai Bizottság új előrejelzéseiből. Az eurózóna 2024-es növekedése a jelenlegi számítások szerint 0,8 százalék lesz a novemberben jósolt 1,2 helyett. Igaz, ez még mindig jobb, mint a 2023-as 0,5 százalék. 

Az EKB kamatemeléseinek megissza a levét az eurózóna 

Tavaly az Európai Központi Bank (EKB) gyors kamatlábnövelése és a háztartások vásárlóerejének összeomlása miatt a gazdaság Covid-járvány utáni visszapattanása hirtelen elült. Az eurózóna „a vártnál gyengébb lábakon lépte át 2024 küszöbét” – jegyezte meg a Bizottság. „Miután épphogy elkerültük a technikai recessziót a tavalyi év második felében, 2024 első negyedévének a kilátásai visszafogottak maradtak” – szól a jelentés. 

Az eurózóna 2023-as 0,5 százaléknyi növekedése messze elmarad az Egyesült Államok ugyanazon időszakban tapasztalt 3,1 százalékos fejlődésétől.  

A blokk pedig csak stagnált az előző év utolsó negyedében. Az EKB kamatemeléseinek a hatásai miatt a gazdaság az év korai szakaszában nehezen fog új lendületet kapni – figyelmeztettek az elemzők.  

Az irányadó kamatlábak a legmagasabbak az elmúlt 22 év óta,  

és Christine Lagarde az EKB elnöke jelezte, ezek csökkentéséről még korai beszélni. 

A kockázatok árnyékában azért van remény 

Az inflációval kapcsolatban viszont a Bizottság biztató trendeket is kiemelt. Az energiaárak csökkenését ugyanis az árnyomás „széles körű” mérséklődése követte. A kőolaj- és gázárak kilátásai sokkal alacsonyabbak, mint azt az őszi előrejelzések várták, ami azt jelenti, hogy  

2024-re átlagosan 2,7 százalékos infláció várható.  

Ez elmarad a novemberi 3,2 és még inkább a két évvel ezelőtti 6,3 százalékos várakozásoktól. A következő évi inflációcsökkenés a növekvő szállítási költségek miatti „enyhén emelkedő nyomás” ellenére is bekövetkezne. Azonban a kockázatok továbbra is fenyegetők.  

A további kereskedelmi zavarok újbóli feszültséget okozhatnak az ellátási láncokban, ami akadályozhatja a termelést és fokozhatja árnyomást”  

– figyelmeztetett a Bizottság. 

Keresleti oldalon pedig a fogyasztás gyorsabb visszaállása és a vártnál magasabb béremelkedés inflációnövekedéshez vezethet. 

Magyarországon kedvezőbbek a kilátások 

Magyarország gazdasága az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2023-ban 0,8 százalékkal zsugorodott, ami nagyjából megfelel az őszi előrejelzésben vártnak. Ugyanakkor  

még az általában kevésbé optimistának számító Bizottság szerint is 2024–25-ben a magyar gazdaság újra erőre kap: az idei évre 2,4, 2025-re pedig már 3,6 százalékos GDP-növekedésre számítanak, ami kiemelkedik az eurózóna 0,8 és az EU egészének 0,9 százalékos átlagából. 

A jelentés szerint ehhez hozzájárul a csökkenő infláció és az előrejelzések szerinti kamatlábak is. Az infláció enyhülésének köszönhetően a Nemzeti Bank már meg is kezdte a kamatlábak csökkentését. 

A 2023. decemberi 15 százalékos minimálbér-emelésnek köszönhetően a háztartások bevételei is lendületet kaptak és a foglalkoztatás magas szinten maradt a csupán 4,2 százalékos munkanélküliségi mutatóval.  

A reáljövedelem növekedése és a javuló fogyasztói bizalom az előrejelzések szerint ösztönzi a háztartások fogyasztását. 

Az előrejelzések szerint az új külföldi tőkebefektetési projektek fellendítik az exportot.  

A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja 5,5 százalékra csökkent 2023 decemberében a bázishatásoknak, a csökkenő energiaáraknak és a hazai recessziónak köszönhetően. A dezinfláció a várakozások szerint lassúbb ütemben folytatódik a fogyasztói kereslet helyreállása és a munkaerőköltségek növekedése miatt. 

Az üzemanyagárakat év elején megemelte a jövedéki adó megnövelése. Az éves HICP az előrejelzések szerint a 2023-as 17-ről 2024-ben 4,5, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken. Az őszi előrejelzéshez képest a várakozásokat 2024-re vonatkozóan lefelé módosították, 2025-re azonban változatlanul hagyták. 

A jelentés szerint Magyarország pozitívabban nézhet a 2024-es gazdasági év elébe, mint a legtöbb EU-tagállam.  

Ausztriát, Németországot és Franciaországot 2024-ben és 2025-ben is megelőzhetjük például a GDP-növekedés várható alakulását tekintve.  

A V4-es országok közül ezt az indikátort vizsgálva mindkét évben megelőzzük még Csehországot és Szlovákiát, 2025-ben pedig Lengyelországot is. 

Az inflációs mutatóink az előrejelzések szerint pedig jobbak lesznek 2024-ben, mint Romániáé, illetve a következő két évben egyaránt alacsonyabbak lesznek, mint Lengyelországban.  

(Forrás: Oilprice) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock