Európai uniós szintű elismerést kapott két magyar vállalat egészségipari projektje. Kettejük tevékenysége úttörő az innováció tekintetében, a gazdasági növekedéshez is hozzájárul és a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartja.
Közel 1 millió dolláros, mintegy 360 millió forintos tőkebevonással zárta le friss befektetési körét a műholdakkal a zöldátálláshoz szükséges ásványok után kutató Beholder nevű ukrán–észt gyökerű innovatív startup projekt, a befektetők közt magyar érdekeltségű cég is van.
Innovációra Magyar! címmel idén harmadik alkalommal rendezte meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) nagyszabású interaktív konferenciáját, amelyen nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai szakértők és startupvállalkozások alapítói mutatták be az aktuális hazai és nemzetközi trendeket, magyar sikereket és a támogatott programokat az innováció területén.
Interaktív, innovációs konferenciát szervez május 9-én a Joint Venture Szövetség (JVSZ). Az idén már harmadik alkalommal megrendezendő, Innovációra Magyar! címmel érkező találkozó célja, hogy gyakorlati példákon, esettanulmányokon keresztül mutassák be a legnagyobb magyar újításokat, a támogatott programokat, valamint olyan aktuális hazai és nemzetközi innovációs trendeket, amelyek a hazai kkv-k és nagyvállalatok számára is inspirálóak lehetnek.
Tajvanon a TSMC félvezetőgyárai szinte mindenütt jelen vannak, jelezve azt, hogy a délkelet-ázsiai sziget nagyhatalom a chipgyártásban. De van itt még valami, amelyről a nemzetközi közvélemény nem sokat tud: a Giant és a Merida kerékpáróriások és alvállalkozóik Tajvan második gazdasági erőközpontját jelentik.
Nyolcvanhárom középiskolás fiatal innovátor jelentkezett kiemelkedő természettudományos és műszaki projektekkel a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) második fordulójára.
Miközben a globális színtér lélegzetvisszafojtva figyeli a kínai gazdaság relatív „lassulását”, az ázsiai nagyhatalom kulcsfontosságú átalakuláson megy keresztül, és a hagyományos növekedési pillérekről az innováció és a technológiai fölény által vezérelt jövő felé fordul.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a Pannónia Ösztöndíjprogramban, amelynek célja, hogy a magyar egyetemisták és oktatók külföldi tapasztalatokat szerezhessenek a világ vezető egyetemein.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
Dél-Korea és Magyarország szakemberei tegnap Budapesten egyeztettek a Gazdasági Innovációs Partnerségi Program (Economic Innovation Partnership Program, EIPP) rendezvényén a magyar–dél-koreai technológiai és tudástranszferben rejlő lehetőségekről. Az EIPP fókusza elsősorban az e-mobilitás, a karbonsemleges közlekedés fejlesztésére irányul.
Budapesten találkozott Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Megállapodtak arról, hogy biztosan ratifikálja a parlament Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és emellett még két megállapodás jött létre. Döntöttek arról, hogy négy géppel bővül a magyar légierő Gripen-flottája és megállapodtak abban, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot nyit a svéd Saab és a magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézet.
Vitathatatlan tény, hogy a tudásba fektetett tőke megtérüléséhez megfelelő közeget szükséges teremteni.
A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat mint „összeszerelő üzemet” aposztrofálja. A kiragadott beruházások helyett valójában a teljes képet, vagyis az ipari ökoszisztémákat érdemes vizsgálni, ugyanis számos nemzetközi kutatás, de még a hazai példák is azt támasztják alá, hogy gyártás nélkül nincs innováció. Ha megteremtjük az alapfeltételeket és a megfelelő támogatói környezetet, a K+F „utat tör magának”.
Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentette: 2024-ben 147 milliárd forint értékben hirdetnek meg új innovációs és kutatási pályázatokat az NKFI Alapból.
A mesterséges intelligencia (MI) és a szuperszámítógépek segítségével egy olyan új anyagot fedeztek fel, amely csökkentheti a világ lítiumigényét.
A Worldcoin gyökerestől alakíthatja át a pénzügyeinket, a kormányzást, de magát a demokráciát is. Ez a kriptoháttérrel támogatott, globálisnak szánt, a biometrikus személyazonosítást megoldani hivatott hálózat veszélyeket és óriási lehetőséget is rejt magában.
A klinikai kutatásokat végző magyar vállalkozásokat jelentős versenyelőnnyel ruházhatja fel a Clinexpert és a Molaris Kft. által kifejlesztett blokkláncalapú technológia. Az informatikai megoldást a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával dolgozták ki.
Magyarország Lengyelországot, Horvátországot Romániát és Szlovákiát, továbbá sok nagy nemzetközi szereplőt is megelőz a leginnovatívabb országokat rangsoroló friss, Global Innovation Index mutatóban.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
Nem elég a digitális eszközöket és megoldásokat beszerezni, azokat használni kell. Mi több, jól kell választani és hatékonyan kell használni azokat a gazdaságban.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési, továbbá Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vezetésével október 5-én megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács.
Innovátorok Napja címmel tartott közös konferenciát 2023. szeptember 14-éna magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A program fókuszában a mesterséges intelligencia (MI) trendjei álltak, különös tekintettel annak magyarországi vonatkozásaira. Egy kutatás is készült a magyarok és az MI viszonyáról, és számos hazai fejlesztés is bemutatkozott.
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi trendhez igazodóan Magyarországon is markánsan növekedett a K+F-re fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, huszonhat év alatt mintegy 2,3 szeresére.
Egy nagyszabású tanulmány előzetes eredményei azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ugyanakkora hatékonysággal szűri ki az emlőrákot, mint két radiológus közösen. Az MI ráadásul nem növeli a téves pozitív eredményeket és számottevően enyhítheti az orvosok túlterheltségét.
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
Napjainkban már sokan el sem tudnák képzelni az életünket a bankkártyás fizetés lehetősége nélkül. Anno korántsem így működött. Hogyan jutottunk el idáig? Hogyan hat az innováció a bankszektorra?
Erről kérdeztük Ács Zoltánt, az MKB Bank innovációs vezetőjét, az MKB Fintechlab ügyvezető igazgatóját a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív konferenciáján (2023.04.21.).
Milyen kihívások és célok állnak Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja előtt? A Makronóm Blog erről kérdezte Szászi Istvánt, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetőjét a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív konferenciáján (2023.04.21.).
