Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a Pannónia Ösztöndíjprogramban, amelynek célja, hogy a magyar egyetemisták és oktatók külföldi tapasztalatokat szerezhessenek a világ vezető egyetemein.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
Dél-Korea és Magyarország szakemberei tegnap Budapesten egyeztettek a Gazdasági Innovációs Partnerségi Program (Economic Innovation Partnership Program, EIPP) rendezvényén a magyar–dél-koreai technológiai és tudástranszferben rejlő lehetőségekről. Az EIPP fókusza elsősorban az e-mobilitás, a karbonsemleges közlekedés fejlesztésére irányul.
Budapesten találkozott Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Megállapodtak arról, hogy biztosan ratifikálja a parlament Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és emellett még két megállapodás jött létre. Döntöttek arról, hogy négy géppel bővül a magyar légierő Gripen-flottája és megállapodtak abban, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot nyit a svéd Saab és a magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézet.
Vitathatatlan tény, hogy a tudásba fektetett tőke megtérüléséhez megfelelő közeget szükséges teremteni.
A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat mint „összeszerelő üzemet” aposztrofálja. A kiragadott beruházások helyett valójában a teljes képet, vagyis az ipari ökoszisztémákat érdemes vizsgálni, ugyanis számos nemzetközi kutatás, de még a hazai példák is azt támasztják alá, hogy gyártás nélkül nincs innováció. Ha megteremtjük az alapfeltételeket és a megfelelő támogatói környezetet, a K+F „utat tör magának”.
Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentette: 2024-ben 147 milliárd forint értékben hirdetnek meg új innovációs és kutatási pályázatokat az NKFI Alapból.
A mesterséges intelligencia (MI) és a szuperszámítógépek segítségével egy olyan új anyagot fedeztek fel, amely csökkentheti a világ lítiumigényét.
A Worldcoin gyökerestől alakíthatja át a pénzügyeinket, a kormányzást, de magát a demokráciát is. Ez a kriptoháttérrel támogatott, globálisnak szánt, a biometrikus személyazonosítást megoldani hivatott hálózat veszélyeket és óriási lehetőséget is rejt magában.
A klinikai kutatásokat végző magyar vállalkozásokat jelentős versenyelőnnyel ruházhatja fel a Clinexpert és a Molaris Kft. által kifejlesztett blokkláncalapú technológia. Az informatikai megoldást a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával dolgozták ki.
Magyarország Lengyelországot, Horvátországot Romániát és Szlovákiát, továbbá sok nagy nemzetközi szereplőt is megelőz a leginnovatívabb országokat rangsoroló friss, Global Innovation Index mutatóban.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
Nem elég a digitális eszközöket és megoldásokat beszerezni, azokat használni kell. Mi több, jól kell választani és hatékonyan kell használni azokat a gazdaságban.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési, továbbá Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vezetésével október 5-én megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács.
Innovátorok Napja címmel tartott közös konferenciát 2023. szeptember 14-éna magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A program fókuszában a mesterséges intelligencia (MI) trendjei álltak, különös tekintettel annak magyarországi vonatkozásaira. Egy kutatás is készült a magyarok és az MI viszonyáról, és számos hazai fejlesztés is bemutatkozott.
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi trendhez igazodóan Magyarországon is markánsan növekedett a K+F-re fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, huszonhat év alatt mintegy 2,3 szeresére.
Egy nagyszabású tanulmány előzetes eredményei azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ugyanakkora hatékonysággal szűri ki az emlőrákot, mint két radiológus közösen. Az MI ráadásul nem növeli a téves pozitív eredményeket és számottevően enyhítheti az orvosok túlterheltségét.
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
Napjainkban már sokan el sem tudnák képzelni az életünket a bankkártyás fizetés lehetősége nélkül. Anno korántsem így működött. Hogyan jutottunk el idáig? Hogyan hat az innováció a bankszektorra?
Erről kérdeztük Ács Zoltánt, az MKB Bank innovációs vezetőjét, az MKB Fintechlab ügyvezető igazgatóját a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív konferenciáján (2023.04.21.).
Milyen kihívások és célok állnak Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja előtt? A Makronóm Blog erről kérdezte Szászi Istvánt, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetőjét a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív konferenciáján (2023.04.21.).
A Makronóm Blog interjúja Hankó Balázzsal a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárával.
A mesterséges intelligencia (MI) azt jelenti, hogy ma már mindenki lehet számítógépes programozó, mivel csak beszélni kell a számítógéphez – osztotta meg a véleményét a minap Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója.
Ma már nem csak kedves hobbi vagy szórakoztató chatbot a ChatGPT. Annyira jelentős lett a létezése és a funkciói az elmúlt időszakban, hogy egyes állások betöltéséhez a munkáltatók azt kérik, hogy tudja kezelni ezeket a mesterségesintelligencia-modelleket – és nem csupán az IT-szektorban.
A mesterséges intelligencia (MI) egyik szakértője, Yoshua Bengio „elveszettnek” érzi magát, mióta ilyen ütemben fejlődik a technológia. Sőt, azt mondja, hogy az informatikusoknak etikai képzésre van szükségük. Emellett egy korábbi Google dolgozó elmondta, megbánta, hogy részt vett az MI fejlesztésében, és fél a következményektől.
A hét elején a Microsoft az OpenAI-jal és az AI4Bharat AI-szervezettel közösen elindította a Jugalbandi nevű, mobileszközökre tervezett AI-chatbotot, amely a Microsoft szerint minden indiainak – különösen a szegényebb közösségekben élőknek – segíthet hozzáférni akár 171-féle kormányzati programmal kapcsolatos információkhoz.
Március végével a Szilícium-völgyben újra felismerték az örök igazságot, miszerint a pénznek nincs szaga, azaz már nem szégyen Szaúd-Arábiából óriási mennyiségű arab befektetői dollárokat elfogadni. Szaúd-Arábia ugyanis nagy pénzekkel táplálja a technológiai startupokat és a kockázati tőkét.
Amennyiben a mesterségesintelligencia-chatbot mögött álló amerikai cég megfelel a helyi követelményeknek, a ChatGPT újra elérhetővé válhat az olaszok számára. De mit is jelent ez pontosan?
