Áprilisban az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban a negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A maginflációs mutató tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra, és a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. Éves átlagban idén 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai szerint februárban havi alapon az ipari kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal nőtt, így az éves ütem is ismét a pozitív tartományba került. A járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alág bővült, miközben a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai cikkek előállítása alág teljesítménye egyelőre csökkent.
Februárban ismét jelentős, 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, főként a behozatal csökkenése okán. A következő hónapokban a külső kereslet visszafogott maradhat, viszont a német ipari hangulatindexek már a fordulat jeleit mutatják, így középtávon várhatóan növekedhet a hazai exportteljesítmény.
Éves alapon 17, havi alapon több mint 10 százalékkal bővült idén januárban az építőipar. A friss KSH-adatok szerint ráadásul januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Várhatóan a kamatok további csökkenése, az érkező uniós források, továbbá a CSOK Plusz is támogatják majd az ágazat idei mutatóit.
Éves alapon jelentős, 6,8 százalékos csökkenés figyelhető meg az ipari termelői árakban. Ez inflációs szempontból továbbra is kedvező, ám havi alapon most 0,3 százalékos növekedést mért a KSH. A német ipar gyengélkedése ellenére ugyanakkor a havi alapú export áremelkedése meglepetésnek tekinthető.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
A múlt év egészét tekintve 4,724 millió főre növekedett a munkát végzők száma. Ez kedvező, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági teljesítmény – várakozásunk szerint 0,5 százalékkal – visszaesett az 2023-as év egészét tekintve. A foglalkoztatás emelkedéséhez, illetve a visszaesés elkerüléséhez hozzájárulhatott az elmúlt esztendők beruházásainak termelőre fordulása, amely munkaerő-keresletet teremtett.
Szeptemberben – bár a reálkeresetek már növekedtek – a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A friss KSH-adatok szerint a termékexport egyenlege 708 millió eurót tett ki, amely kiugróan magas, 2,3 milliárdos egyenlegjavulás az egy évvel ezelőtti magas deficithez képest.
Minden harmadik társas vállalkozást és közel minden negyedik munkavállalót érint ma Magyarországon a generációváltás kérdése – derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb kutatásából. A várható tömeges cégátadások sikere a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt jelentőségű: évente 0,3 százalékos GDP növekményt jelentene a vállalati generációváltások sikeres megvalósulása.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
