A várakozásoknál magasabb decemberi inflációs adat érkezett, ám ez várhatóan nem módosítja érdemben az inflációs pályát. Februártól a pénzromlási ütem lassulása várható, de a jegybanki inflációs cél elérése későbbre tolódik, az idei éves infláció pedig valamivel 4 százalék felett alakulhat.
A forint érdemben erősödött az idei évben, amiben az amerikai vámpolitikával kapcsolatos várakozások változása, a vártnál kedvezőbb hazai gazdasági teljesítmény és a szigorúbb monetáris hangnem is szerepet játszott. Ugyanakkor van még tér a további felértékelődésre, amiben az orosz–ukrán háború jövőbeli lezárása jelenthet segítséget.
A friss KSH-adatok szerint decemberben csökkent a hazai ipari termelés, és a fellendülése ez év második felére tolódhat.
Az idei növekedést a belső kereslet húzhatja, amelyet a reálbérek emelkedése, az állami támogatások és a beruházások élénkülése is ösztönözhet. A külpiaci kereslet javulása kulcstényező marad: a német gazdaság fellendülése és a geopolitikai feszültségek enyhülése további lendületet adhat a bővülésnek.
A 2025-ös gazdasági növekedésben is nagy szerepe lesz az áthúzódó hatásnak a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévének teljesítményén keresztül. Az eddig beérkező ágazati adatok egyelőre óvatos bizakodásra adnak okot. A negyedik negyedév lendülete pedig, az idei első negyedévvel együtt, kedvezőbbé váló külső környezetben messzire viheti a gazdaságot.
Mintegy 900 ezer kkv van Magyarországon, a számuk tíz év alatt közel 47 százalékkal bővült, ami leginkább a mikrovállalkozások számának növekedésének köszönhető – állapítja meg a Makronóm Intézet 2024. decemberi Gazdasági Monitor elemzése.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 0,7 százalékkal növekedhet, amit a külső kereslet rendeződése esetén jövőre 3,3 százalékos bővülés követhet.
Novemberben az éves infláció 3,7 százalékot tett ki, alulmúlva az elemzői várakozásokat, míg a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. Az élelmiszerárak továbbra is a pénzromlás fő hajtóerejét jelentették, miközben a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árváltozása vegyes képet mutatott. Az inflációt a bázishatások és az év eleji átárazások befolyásolhatják, a 2025-ös átlagos szint pedig 3,4 százalék körül alakulhat.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom élénkülésére számítunk, amit a javuló jövedelmi helyzet is támogat. Jövőre a 10 százalék körüli bérnövekedés és az alacsony infláció együtt érdemben erősítheti a fogyasztást. A KSH vegyes szeptemberi kiskereskedelmi adatai részben az akkori árvízhelyzet számlájára írhatók.
A magyar ipar továbbra is kihívásokkal néz szembe, a külső kereslet gyenge, ami visszaesést okozott a termelésben szeptemberben is. Bár a német ipar új megrendelései emelkedtek, a növekedés mögött elsősorban a nagy értékű megrendelések állnak, és ez egyelőre nem csökkenti érdemben a hazai ipari termelés következő hónapjaival kapcsolatos bizonytalanságot.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
A munkaerőpiaci aktivitás jelentős, 25 ezer fős növekedést mutatott a harmadik negyedévben, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta emelkedését nem az elbocsátások növekedése, hanem a munkaerő-kínálat gyorsabb bővülése idézte elő. A gazdasági növekedés dinamizálódásával jövőre ismét emelkedni kezdhet a foglalkoztatás szintje.
A friss KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalmat az élelmiszer- és vegyes élelmiszer-kereskedelem húzta, ahol éves szinten 7,5, havi alapon pedig 2,8 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal. A bővülést a reálbérek emelkedése támogatja, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. A forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, amit a tavalyi alacsonyabb bázis is segít, a fogyasztás bővülése pedig változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
Az USA-ban a munkaerőpiaci adatok legalább olyan fontosak, mint az inflációs vagy GDP-adatok. Ennek oka a Federal Reserve kettős célrendszere: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatás elérése.
Főként a német ipar gyengélkedése miatt a kilátások egyelőre vegyesek, ám a KSH frissen közzétett áprilisi adatai szerint nőtt az ipari termelés értéke. Viszont az adatok javulásában ezúttal a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót. Tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárddal javult.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Érdemi, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a KSH friss adatsora szerint. A turizmus kedvező teljesítménye várhatóan fennmarad, így ez a szektor a termék-külkereskedelem és az üzleti szolgáltatások visszafogottsága mellett is támogathatja a gazdasági növekedést.
Amíg a külföldi vendégforgalom alig csökkent, addig az idén márciusra eső húsvét és a változékony időjárás miatt a belföldi vendégéjszakák száma érdemben, 8,9 százalékkal mérséklődött a KSH friss adatai szerint. Egyhavi adatból amúgy sem szabad messzemenő következtetést levonni: várakozásaink szerint ez az év a turizmus szempontjából is rendkívül kedvező lehet.
Éves összevetésben 41 ezer fős növekedést jelent, hogy február és április között a 15–74 éves korosztály foglalkoztatotti létszáma közel 4,74 millió fő volt. E növekedés szinte kizárólag a hazai elsődleges munkaerőpiacra vezethető vissza, ami nagyon jó hír. Hosszabb távon, 2015 óta pedig igen jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma.
Áprilisban az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban a negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A maginflációs mutató tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra, és a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. Éves átlagban idén 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
