A 2025-ös gazdasági növekedésben is nagy szerepe lesz az áthúzódó hatásnak a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévének teljesítményén keresztül. Az eddig beérkező ágazati adatok egyelőre óvatos bizakodásra adnak okot. A negyedik negyedév lendülete pedig, az idei első negyedévvel együtt, kedvezőbbé váló külső környezetben messzire viheti a gazdaságot.
Mintegy 900 ezer kkv van Magyarországon, a számuk tíz év alatt közel 47 százalékkal bővült, ami leginkább a mikrovállalkozások számának növekedésének köszönhető – állapítja meg a Makronóm Intézet 2024. decemberi Gazdasági Monitor elemzése.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 0,7 százalékkal növekedhet, amit a külső kereslet rendeződése esetén jövőre 3,3 százalékos bővülés követhet.
Novemberben az éves infláció 3,7 százalékot tett ki, alulmúlva az elemzői várakozásokat, míg a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. Az élelmiszerárak továbbra is a pénzromlás fő hajtóerejét jelentették, miközben a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árváltozása vegyes képet mutatott. Az inflációt a bázishatások és az év eleji átárazások befolyásolhatják, a 2025-ös átlagos szint pedig 3,4 százalék körül alakulhat.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom élénkülésére számítunk, amit a javuló jövedelmi helyzet is támogat. Jövőre a 10 százalék körüli bérnövekedés és az alacsony infláció együtt érdemben erősítheti a fogyasztást. A KSH vegyes szeptemberi kiskereskedelmi adatai részben az akkori árvízhelyzet számlájára írhatók.
A magyar ipar továbbra is kihívásokkal néz szembe, a külső kereslet gyenge, ami visszaesést okozott a termelésben szeptemberben is. Bár a német ipar új megrendelései emelkedtek, a növekedés mögött elsősorban a nagy értékű megrendelések állnak, és ez egyelőre nem csökkenti érdemben a hazai ipari termelés következő hónapjaival kapcsolatos bizonytalanságot.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
A munkaerőpiaci aktivitás jelentős, 25 ezer fős növekedést mutatott a harmadik negyedévben, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta emelkedését nem az elbocsátások növekedése, hanem a munkaerő-kínálat gyorsabb bővülése idézte elő. A gazdasági növekedés dinamizálódásával jövőre ismét emelkedni kezdhet a foglalkoztatás szintje.
A friss KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalmat az élelmiszer- és vegyes élelmiszer-kereskedelem húzta, ahol éves szinten 7,5, havi alapon pedig 2,8 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal. A bővülést a reálbérek emelkedése támogatja, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. A forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, amit a tavalyi alacsonyabb bázis is segít, a fogyasztás bővülése pedig változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
Az USA-ban a munkaerőpiaci adatok legalább olyan fontosak, mint az inflációs vagy GDP-adatok. Ennek oka a Federal Reserve kettős célrendszere: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatás elérése.
Főként a német ipar gyengélkedése miatt a kilátások egyelőre vegyesek, ám a KSH frissen közzétett áprilisi adatai szerint nőtt az ipari termelés értéke. Viszont az adatok javulásában ezúttal a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót. Tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárddal javult.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Érdemi, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a KSH friss adatsora szerint. A turizmus kedvező teljesítménye várhatóan fennmarad, így ez a szektor a termék-külkereskedelem és az üzleti szolgáltatások visszafogottsága mellett is támogathatja a gazdasági növekedést.
Amíg a külföldi vendégforgalom alig csökkent, addig az idén márciusra eső húsvét és a változékony időjárás miatt a belföldi vendégéjszakák száma érdemben, 8,9 százalékkal mérséklődött a KSH friss adatai szerint. Egyhavi adatból amúgy sem szabad messzemenő következtetést levonni: várakozásaink szerint ez az év a turizmus szempontjából is rendkívül kedvező lehet.
Éves összevetésben 41 ezer fős növekedést jelent, hogy február és április között a 15–74 éves korosztály foglalkoztatotti létszáma közel 4,74 millió fő volt. E növekedés szinte kizárólag a hazai elsődleges munkaerőpiacra vezethető vissza, ami nagyon jó hír. Hosszabb távon, 2015 óta pedig igen jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma.
Áprilisban az árak 3,7 százalékkal nőttek, ezzel pedig sorban a negyedik hónapja alakult a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A maginflációs mutató tovább csökkent áprilisban, 4,1 százalékra, és a termelői árak alapján sem látható árnyomás a gazdaságban. Éves átlagban idén 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai szerint februárban havi alapon az ipari kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal nőtt, így az éves ütem is ismét a pozitív tartományba került. A járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alág bővült, miközben a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai cikkek előállítása alág teljesítménye egyelőre csökkent.
Februárban ismét jelentős, 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, főként a behozatal csökkenése okán. A következő hónapokban a külső kereslet visszafogott maradhat, viszont a német ipari hangulatindexek már a fordulat jeleit mutatják, így középtávon várhatóan növekedhet a hazai exportteljesítmény.
Éves alapon 17, havi alapon több mint 10 százalékkal bővült idén januárban az építőipar. A friss KSH-adatok szerint ráadásul januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Várhatóan a kamatok további csökkenése, az érkező uniós források, továbbá a CSOK Plusz is támogatják majd az ágazat idei mutatóit.
Éves alapon jelentős, 6,8 százalékos csökkenés figyelhető meg az ipari termelői árakban. Ez inflációs szempontból továbbra is kedvező, ám havi alapon most 0,3 százalékos növekedést mért a KSH. A német ipar gyengélkedése ellenére ugyanakkor a havi alapú export áremelkedése meglepetésnek tekinthető.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
