Éves alapon 17, havi alapon több mint 10 százalékkal bővült idén januárban az építőipar. A friss KSH-adatok szerint ráadásul januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Várhatóan a kamatok további csökkenése, az érkező uniós források, továbbá a CSOK Plusz is támogatják majd az ágazat idei mutatóit.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Jelentős meglepetést okozva, erőteljesen kezdte az évet az építőipar. A szezonálisan kiigazított adatok szerint egy hónap alatt több mint 10 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, miközben az éves alapú bővülés 17 százalékos volt. A növekedés egyaránt kötődött az épületekhez és az építményekhez. Az elsősorban a vállalatokhoz kötődő épületek építése esetében 20 százalékot meghaladó emelkedés következett be.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi évben erősen megszenvedte a magas kamatkörnyezet, a gazdasági bizonytalanság és az uniós források visszatartása miatt visszaeső beruházási hajlandóságot. Ugyanakkor – habár egyhavi adatból még nem szabad messzemenő következtetések levonni – a januári adatok kedvezőbb képet festenek az ágazatról.
Érdemben nőtt a rendelésállomány
A kamatkörnyezet már érdemben lazult, valamint a decemberi megállapodásnak köszönhetően érkeznek az uniós források: ezek hatása meg is látszódik a rendelések alakulásán. Januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal haladta meg megelőző évi szintjét, ám ez a bővülés kizárólag az épületek építéséhez kötődött. Azonban még ezzel együtt is a szerződésállomány közel 15 százalékkal elmarad a megelőző évi szintjétől. Az építőipar felfutása azért is lenne kedvező, mert segítené az ipari termelés helyreállását is, amely a tavalyi év belső problémái helyett most a külső kereslet mérséklődésével szembesül.
Mi várható idén az építőiparban?
Előretekintve várható az építőipari teljesítmény felfutása az idei év során. Ezt egyrészről a kamatok további csökkenése, másrészről a beérkező uniós források hajthatják, de a CSOK Plusz révén a lakásépítések száma is emelkedést mutathat. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság, a külső környezet, elsősorban a német gazdaság problémái, mérsékelhetik a vállalatok beruházási hajlandóságát.
A KSH építőipari adatai részletesen
– 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 20,5, az egyéb építményeké 11,6 százalékkal.
– Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 21,8, az egyéb építmények építésében 12 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 16,3 százalékkal nőtt.
– A megkötött új szerződések volumene 21,5 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 31,5 százalékkal bővült, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
– Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 14,9 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,1, az egyéb építményekre vonatkozóké 20,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Fotó: Shutterstock
