Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Ismét érdemi, kellemes meglepetést okozott az infláció. Az várható volt, hogy januárban tovább lassul a pénzromlási ütem, azonban az elemzői várakozások ennél magasabb, 4,4 százalékos rátát jósoltak. Ehhez képest már januárban 4 százalék alá (3,8 százalékra), vagyis a jegybanki toleranciasávon belülre került az infláció.  

Az éves fogyasztóiár-indexet három termékcsoport húzta felfelé: a szeszes italok, dohányáruk, a ruházkodási cikkek, illetve a szolgáltatások. Utóbbi kategória volt az egyetlen, ahol két számjegyű volt az áremelkedés. A szolgáltatások esetében a visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatok játszottak szerepet a magasabb áremelkedésben. Ellenben mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és az egyéb cikkek, üzemanyagok ára is.  

A járműüzemanyagok esetében az év eleji jövedékiadó-emelés ellenére, a magas bázisidőszaki árak miatt, jelentős, 11,9 százalékos árcsökkenést mért a KSH. A háztartási energia ára is 10 százalék feletti ütemben mérséklődött.  

Emögött főként a takarékoskodás, valamint a háztartások által végrehajtott energiahatékonysági intézkedések állnak, amelyek miatt egyre kevesebben kerülnek át a magasabb, átlagfogyasztás feletti kategóriába, így pedig az energiáért kifizetett átlagos összeg csökken.  

Mi történt az élelmiszerek esetében? 

Az élelmiszereknél 3,6 százalékos éves áremelkedést mért a KSH. Termékcsoportonként itt is jelentős eltérések látszódnak.  

A liszt ára közel 20, a tej, tejtermék, tojás átlagos ára pedig 10 százalék felett csökkent egy év alatt, de a zsiradékok és a cereáliák esetében is érdemi ármérséklődés következett be, miközben a húsok, a halkészítmények ára csak kismértékben nőtt. Ellenben a cukor, a gyümölcsök és a zöldségek esetében gyorsabb drágulást láthatunk. 

Mi várható a jövőben? 

Az ipari, mezőgazdasági termelői árak alapján a magyar gazdaságban nincs árnyomás, az energiaárak konszolidációja az új gáz- és elektromos év következtében már a vállalatoknál is megjelenik. Így költségoldalról nem számítunk az infláció ismételt felpattanására. Ezt támasztja alá, hogy januárban a havi pénzromlás rendkívül alacsony, mindössze 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti havi áremelkedésre számítottak. A január, illetve az év első hónapjai kifejezetten fontosak az infláció szempontjából, tekintve, hogy sok vállalat csak az év elején áraz át, így ha ennek a mértéke az idén alacsony lesz, az kedvező hatással lesz az egész éves inflációra, és így a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedésre is. 

Kockázatok azért maradtak 

Az infláció szempontjából a legnagyobb kockázatot egyrészről a világpiaci olaj- és azon keresztül az üzemanyagárak jelentik. A közel-keleti konfliktus eszkalációja jelentős rizikót rejt a világgazdaságra nézve, és ez a szállítási költségeken keresztül is begyűrűzhet az inflációba. Kockázatként megjelenik még a forint árfolyamának alakulása, valamint a vállalatok árazási politikája, azaz hogy a reálbérek érdemi emelkedése miatt felpattanó keresletre hogyan reagálnak.  

 

Ár-bér spirál megjelenésére ugyanakkor nem számítunk, figyelembe véve a termelői árak, valamint az energia árának alakulását, vagyis a vállalatok a két számjegyű béremeléseket várhatóan az árak növelése nélkül is ki tudják majd gazdálkodni.  

A következő hónapokban, ha az év eleji átárazások mértéke nem haladja meg a várakozásokat, tovább lassulhat a pénzromlás, ami az inflációs célt is megközelítheti. Az év egészét tekintve 5 százalék alatt alakulhat az infláció. 

Nagy Márton: az infláció gyakorlatilag összeomlott, már 4 százalék alá szorította vissza a kormány 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 januárjában az egy évvel ezelőtti tetőzéséhez képest kevesebb mint hatodára, 3,8 százalékra szorította vissza az infláció mértékét a kormány. Éves alapon a háztartási energia ára 11,3 százalékkal, az üzemanyagok ára 11,9 százalékkal, a tartós fogyasztói cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat elemezve kifejtette, hogy mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. A magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5 százalék), a horvátoknál (4,8 százalék), az osztrákoknál (4,3 százalék) vagy a szlovákoknál (4,3 százalék).
Ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. Emellett kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6 százalékkal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek.
Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP növekedés eléréséhez tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivitást, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, illetve a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. Ezt támogatja az is, hogy a kormány korábbi vállalásuk betartására kérte az üzemanyagforgalmazókat, arra, hogy térségi szinten is versenyképes, a régiós középmezőnybe tartozó árszínvonalú üzemanyagokat biztosítsanak. 

A KSH friss, inflációs adatai részletesen 

– Az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt. 

– Ezen belül leginkább a cukoré (38,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6), a csokoládé és kakaóé (14,1), a büféáruké (12,7), valamint a sertéshúsé (10,0). 

– A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent. 

– A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni. 

– A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. 

– A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. 

– Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett. 

– A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. 

– A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek. 

Ártrendek egy hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva 

– A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. 

– Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, leginkább az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. 

– E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt. 

– A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került. 

– A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni. 

– A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás és -karbantartás 1,8 százalékkal drágult. 

– A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. 

– A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent. 

Fotó: Unsplash