Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője

Decemberben éves szinten további 21 ezer fővel, 4,724 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyan a havi adatok visszaesést mutatnak, ezek kevésbé megbízhatók, így azokból messzemenő következtetést nem érdemes levonni. A megbízhatóbb háromhavi mozgóátlag azt mutatja, hogy a tavalyi év utolsó hónapjaiban magas szinten stagnált a foglalkoztatás.

A múlt év egészét tekintve a foglalkoztatottak száma kismértékben, 29 ezer fővel, 4,724 millióra növekedett, ami mindenképp kedvező, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a gazdasági teljesítmény, ha csak kismértékben is, várakozásunk szerint 0,5 százalékkal visszaesett az év egészét tekintve.

A foglalkoztatás emelkedéséhez, illetve a visszaesés elkerüléséhez hozzájárulhatott az elmúlt évek beruházásainak termelőre fordulása, amely munkaerő-keresletet teremtett. Ezenfelül az is támogatta, hogy a munkaerőhiány – habár enyhült a belső kereslet mérséklődése miatt – több ágazatban is fennmaradt, így az állásvesztettek újra el tudtak helyezkedni.

Hogyan alakult a munkanélküliségi ráta?

A munkanélküliségi ráta a tavalyi negyedik negyedévben 4,4 százalékra nőtt, amelyre legutóbb 2021 elején volt példa, azonban ez továbbra is alapvetően alacsony szintet jelent. A ráta emelkedésében, figyelembe véve a foglalkoztatási szint kismértékű növekedését, az aktivitás fokozódása játszotta a fő szerepet.

Az aktívak számának bővülését a megélhetési költségek emelkedése indokolta a magas infláció nyomán. Éves szinten a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,1 százalékra nőtt. A növekedés minden korcsoportban megfigyelhető volt, a legnagyobb emelkedés a fiatalok körében történt, viszont a 12,8 százalékos ráta uniós összehasonlításban továbbra sem kiemelkedő, alacsonyabb, mint az EU-átlag (14,4 százalék) az első 3 negyedév adatai alapján.

Ugyanakkor előre tekintve a fenti kedvező folyamatnak tekinthető, mivel az aktivitás fokozódása növeli a bevonható munkaerő-tartalék mértékét, ami támogatja a gazdasági kilábalást.

Mi várható 2024-ben a munkaerőpiacon?

Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben kismértékben tovább emelkedhet a gazdasági növekedés ismételt beindulásával. Ugyanakkor a munkaerőpiac kínálati oldala ma már korlátokba ütközik a demográfiai folyamatok nyomán, a meglévő munkaerő-tartalékokat nehezebb bevonni, valamint aktivizálni, ez pedig a munkaerőhiány erősödését vetíti előre.

Ez viszont kedvező hatást gyakorolhat a bérezési folyamatokra, azon keresztül pedig a belső keresletre, támogatva a gazdaság bővülését.

Újabb lépés a 85 százalékos aktivitási ráta felé
Újabb lépést tettünk a 85 százalékos aktivitási ráta elérése felé, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 decemberében 4,724 millióra bővült a munkavállalók száma, tehát 21 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyi év utolsó negyedében a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája ezzel párhuzamosan minden eddiginél magasabb szintre, 78,5 százalékra emelkedett – áll Czomba Sándor közleményében. A kormány megvédte a családokat, a munkahelyeket, és új foglalkoztatásösztönző programokat hirdetett, amiknek köszönhetően tovább nőtt a munkavállalók száma. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája 2022 negyedik negyedévében 77,6 százalékot, 2010 utolsó negyedévében pedig 64,2 százalékot ért el. Azaz a mostani rekordmagas aktivitási ráta komoly lépést jelent a 85 százalékos munkaerőpiaci aktivitás elérése felé. A növekedés helyreállítása és a 4 százalékos GDP-bővülés elérése érdekében ugyanis a fogyasztás növelése és a beruházások 25 százalék felett tartása mellett – a hazai munkaerő-tartalék mozgósításával – tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.

A KSH adatai részletesen

– A munkanélküliek száma 2023 decemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. Tavaly – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt.

– A 2023. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel, 220 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nők közül 107 ezer állástalan volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.

– A 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer fő, a munkanélküliségi rátájuk 14,7 százalék volt. Az összes állástalan 21,1 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 esztendős korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalékot tett ki.

– A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (egyaránt 0,2 százalékpont).

– A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Kapcsolódó cikkünk:

Nyitó fotó: Pixabay, a kép illusztráció