A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, és ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás. Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően. Ezzel együtt is, a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán.
Az aktivitás fokozódása járult hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta a 2023. november–2024. januári időszakban a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál is magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett. Ez ellenben továbbra sem tekinthető magasnak, az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal nagyobb.
Idén fokozódhat a munkaerő iránti kereslet
Előrejelzésünk szerint
a foglalkoztatottak száma éves átlagban az idén tovább nőhet. A gazdasági növekedés beindulásával, illetve a beruházások termőre fordulásával ismét fokozódhat a munkaerő iránti kereslet, ennek eredményeként erősödhet a munkaerőhiány, ez pedig kedvező hatást gyakorolhat a bérdinamikára is.
Ugyanakkor a kedvezőtlen demográfiai folyamatok nyomán a pluszmunkaerő bevonása egyre nehezebb feladat a vállalkozások számára. Emiatt az extenzív növekedés helyett előtérbe kerülhet a meglévő munkaerő-állomány hatékonyságának javítása, főként újabb beruházások és képzések révén.
Jelentős munkaerőpiaci tartalékok
A magyar társadalomban viszont jelentős munkaerőpiaci tartalékok találhatók. Az Eurostat elérhető adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan 3 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban 10 tagállamban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban.
Az uniós tagállamok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15–64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatók jelentős munkaerő-tartalékok. Az ő mobilizálásukhoz elsősorban képzési programokra lehet szükség, illetve az atipikus foglalkoztatási formák (például részmunkaidő) szélesebb elterjedésére. Ebben jelentős segítséget jelenthet a GINOP Plusz keretében bejelentett munkaerőpiaci aktivitást növelő program.
A KSH foglalkoztatási adatai részletesen
A 2023. november–2024. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 718 ezer fő volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezer főre bővült.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer fő volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezer főre csökkent.
A 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4 százalékot, a nőknél pedig 70,8 százalékot tett ki.
Nyitókép: Unsplash
