Több mint háromezer vállalatot kérdeztek meg az ipari szereplők közül Németországban: 37 százalékuk válaszolta azt, hogy külföldre menekülne a hazai energiaárak miatt.
Olaf Scholz kancellár újabb kísérletet tesz az ingatlanválság kezelésére, miközben a német gazdaság épp a stagnálásra, a kormány pedig a megszokottól jóval „kényelmetlenebb” választásra készül.
Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
Peking csökkentené a külföldi autókra kivetett vámokat, amennyiben Németország felhasználja még létező gazdasági tekintélyét, és lobbihadjáratot indít Brüsszelben a kínai elektromos járművekre kivetett extravámok eltörlése érdekében. Érdekes és logikus próbálkozás.
Óriási, 40 milliárd eurós lyuk tátong a jövő évi német költségvetésben. A három kormánypárt hamarosan megkezdi a tárgyalásokat, de még abban sem értenek egyet, hogy miben kellene egyetérteniük. Ha azonban nem lesz konszenzusos költségvetés, az a Scholz-kabinet haláltusáját eredményezi.
Németország versenyképessége zuhanórepülésben. Tíz év alatt tizennyolc helyet esett a világranglistán, a jelenlegi kormány gazdasági káoszintézkedései pedig nem arra utalnak, hogy lehetne látni valamilyen fényt az alagút végén.
A BASF távozása a német dezindusztrializáció mérföldköve. A cég egyedül szülőhazájában, Németországban veszteséges, így most Kínában folytatja. A világ egyik legnagyobb vegyipari vállalatának volt vezére szerint az ipari szereplők és a kormány között gyakorlatilag megszűnt a párbeszéd.
Mégsem épít gyárat Németországban a SVolt kínai vállalat. A zöldenergia-tároló rendszerek gyártásában utazó cég befektetési szempontból teljesen bizonytalannak találja a környezetet, így nemes egyszerűséggel hátat fordított az egész tervnek.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Christian Lindner szerint a belátható jövőben a kormánynak semmilyen pénzügyi mozgástere nem lesz, így az egyes minisztériumok le is állhatnak az irreális kívánságlisták körmölésével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációjának németországi látogatásakor az egyeztetések középpontjában elsősorban a magyar–német, illetve a magyar–bajor gazdasági együttműködésről, a gazdasági kilátásokról és az európai versenyképesség növeléséről esett szó.
Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Európa gazdasági motorja, a világ negyedik és Európa legnagyobb gazdasága olyan strukturális problémákkal szembesül, amelyek több évtizednyi jólétnek vethetnek véget.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Az első becsléshez képest kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalékos lett a ma közzétett 2023-as GDP-csökkenés. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény összességében rosszabbul alakult, mint azt az optimista piaci várakozások sugallták, viszont a fogyasztás és a beruházások a múlt év utolsó negyedében jól alakultak. A magyar gazdaság az év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet, esetleg kismértékben afelett, ha a német gazdaság magához tér.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
Németország gazdasága egyre jobban tántorog: ezúttal a Bundesbank adott le figyelmeztető lövést, ám a Scholz-kabinet szerint ismét csupán átmeneti visszaesésről van szó. 2023 eleje óta ezt mondja.
A kormány a befektetések csökkentéséért könyörög, de a német vállalatok nem akarnak hallgatni a szóra, és egyre intenzívebb jelenlétet alakítanak ki Kínában.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
Már érezni a német gazdasági problémák hatásait az utolsó negyedéves GDP-adatokon. Ugyanakkor a mezőgazdaság, a humánegészségügyi és szociális ellátás, illetve az információ, kommunikáció ágazat képes volt javítani. Az idén a növekedés mértéke már 3 és 4 százalék között lehet, kedvező esetben az utóbbihoz közelebb. Ráadásul a bővülés szerkezete is sokkal kiegyensúlyozottabb lehet.
Az eurózóna gazdasága végül 2023 végén sem tudott bővülni: a stagnálás több mint egy éve húzódik, főként a strukturálisan magasabb energiaárak, a dráguló hitelek és az európai gazdaság motorját jelentő Németország gazdasági visszaesése nyomán.
Nem nagy előnnyel, de többen vannak a német szabaddemokraták között, akik szerint a pártnak meg kell maradni kormányerőnek. Pedig az FDP népszerűsége katasztrofális: 5 százalék körül billeg.
A BDI elnöke irreálisnak nevezte a német szén-dioxid-csökkentési terveket, és egyetért azzal, hogy a szénerőműveket nem szabad leállítani, amíg nincs megoldva az energiaátmenet biztosítása.
Belefáradtak a németek a kormánykoalíció hibasorozatába, a semmibe tartó költségvetési politikába és a vezetők vég nélküli veszekedésébe. Az elégedetlenség a költségvetési válság kirobbanása óta csak erősödött.
A német kormány a legnépszerűtlenebb utat választotta, és forráscsökkentéssel, illetve adóemeléssel oldja meg a költségvetési hiányt. A kormánykoalíció nem boldog, de jelenleg annak is örülhet, hogy nem bukott bele saját hibáinak sorozatába.
A három német kormánypárt már semmiben nem tud megegyezni. A 2024-es költségvetés 17 milliárd eurós hiányán addig ment a vita, hogy már akkor sem tudná elfogadni a Bundestag, ha mégis elkészülne a tervezet.
Fűt-fát és sok milliárd eurót ígért a külföldi chipgyártóknak Berlin, ha Németországban létesítenek üzemet. Az Intel és a TSMC a német költségvetés összeomlása után már egyáltalán nem biztos a források biztosításában. Ahogyan abban sem, hogy akarnak-e még építkezni.
