Bár a német kancellár határozottan a kínai kapcsolatok lazítására törekszik, az autógyárak vezetői ebben az ügyben levegőnek nézik Olaf Scholzot.

A Scholz-kabinet egyik markáns gazdaságpolitikai újítása a kínai függőség „kockázatmentesítése”. Érdekes elgondolás, tekintve, hogy Peking Németország legnagyobb kereskedelmi partnere: a két ország tavalyi kereskedelmi megállapodásai 300 milliárd euróra rúgtak. Az óriásbefektetések mellett Kína alkatrész- és kritikus nyersanyag-beszállítási képessége nélkülözhetetlenné teszi Pekinget a német ipar, elsősorban a gazdasági motorként működő autógyártás számára.

Bár Scholz kancellár folyamatosan arra kéri a német vállalatok vezetőit, hogy próbáljanak meg minél nagyobb elánnal kitörni a kínai függőségből, ők nem politikai, morális vagy felsőbb utasítási alapon működtetik üzleti tevékenységüket: kizárólag a terjeszkedéssel és a profittal foglalkoznak, és

teljes mértékben szét tudják (és akarják) választani a politikai alapon működtetett gazdasági iránymutatást az üzleti érdekektől.

A függetlenedés csupán illúzió

A német vezérigazgatók a napokban sorra szólaltak meg, egyöntetű véleményt fogalmazva meg a kancellár és a kormány befolyásolási kísérleteiről.

Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója markánsan a Kínával folytatott együttműködés mellett tette le a voksát. „A Kínával kialakított kapcsolatok megszakítása a teljes német autóipar számára elképzelhetetlen szituációt teremtene. Kivitelezhetetlen illúzió csupán” – fogalmazott.

A jelek szerint az üzleti világ prominensei egyszerűen figyelmen kívül hagyják a kormány határozott üzenetét, és a kapcsolatok lazítása helyett még szorosabbra fűzik azokat Kínával.

A Volkswagen főnöke, Arno Antlitz kijelentette: cégének esze ágában sincs lemondani a kínai piacról, a hetekben ezért ismét megerősítette elkötelezettségét a hszincsiangi autógyár mellett, figyelmen kívül hagyva még azokat az aggodalmakat is, amelyek az ujgurok elleni bánásmódra mutatnak rá a régióban.

A Siemens vezérigazgatóját, Roland Buscht szintén nem érdekli a német kormány nyomásgyakorlási kísérlete. Mint mondta, a kínai ügyfelek nem csak vásárolnak tőlük, de igényességükkel és elvárásaikkal folyamatos innovációkra ösztönzik a céget.

Levegőnek nézik Scholzot

Erre a mondatra már Scholz is színpadra küldte kormányszóvivőjét, aki elég nyersen közölte:

a kormány elég világos elvárása, hogy az ipari szereplők ne mindent egy lapra tegyenek fel,

de biztos benne, hogy a Siemens vezetője tisztában van szavainak kockázati következményeivel, és alaposan átgondolja azokat.

A burkolt fenyegetések azonban cseppet sem hatották és hatják meg a vezetőket, akik már döntöttek, és változatlanul ragaszkodnak a globális piac legnagyobb szereplőjéhez. Véleményüket legtömörebben a Bosch vezére, Stefan Hartung foglalta össze, aki azt mondta: a világ nem attól válik kevésbé kockázatossá, ha elkezdjük felosztani. Az igazság ennek éppen az ellenkezője.

Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand