Az UNCTAD december 11-én kiadott, a globális kereskedelemről szóló jelentése szerint a 2024-re vonatkozó kilátások „továbbra is rendkívül bizonytalanok és általában véve pesszimizmusra adnak okot”. A jelentésben a folyamatos geopolitikai feszültségekre, a növekvő adósságra és a széles körű gazdasági bizonytalanságra hivatkoznak.  

A kereskedelmet terhelő egyéb tényezők közé tartozik  

a fejlett országok alacsonyabb kereslete, a kelet-ázsiai kereskedelem csökkenése, a kereskedelemkorlátozó intézkedések felerősödése, az árupiaci áringadozás és az ellátási láncok meghosszabbodása, különösen Kína és az Egyesült Államok között.  

A jelentés azonban néhány örvendetes tendenciát is megállapít 2023-ra. Ezek közé tartozik a kereskedelmi volumen enyhe növekedése, ami az import iránti rugalmas globális keresletre utal, valamint a szolgáltatások kereskedelmének 500 milliárd dolláros növekedése. Az ágazat az idén 7 százalékkal nőtt, miután kiheverte a koronavírus-világjárvány hatásait. Emellett néhány fejlődő gazdaságnak, különösen Mexikónak és a kelet-ázsiai országoknak lehetősége nyílt a geopolitikai aggodalmak által érintett ellátási láncok jobb integrálására. 

 

A friendshoring mint növekvő tendencia 

A jelentés rámutat arra is, hogy a globális kereskedelmi szokásokat egyre inkább befolyásolja a geopolitika, és az országok előnyben részesítik a politikailag igazodó kereskedelmi partnereket, amit friendshoringnak neveznek. Ennek során a gazdasági tevékenység baráti államokba kerül a rivális vagy ellenségessé vált országokból. Ennek a geopolitikai érdekek által ösztönzött folyamatnak a célja lehet a rivális államoktól való függőség csökkentése, a technológia- és tudástranszfer megakadályozása vagy a baráti országokkal a kapcsolatok szorosabbra fonása. Nem véletlen, hogy 2022-ben megvalósuló német működőtőke-beruházások teremtették a legtöbb külföldiek által létesített munkahelyet Magyarországon, és a legtöbb beruházás az elmúlt négy évből kettőben Dél-Koreából, kettőben Kínából érkezett. Olyan országokról beszélünk, amelyek ma a csúcstechnológiát képviselik a világban. Ez a tendencia 2022 vége óta egyre hangsúlyosabbá vált. Eközben a nemzetközi kereskedelemben a földrajzi közelség (nearshoring) stabil maradt.  

Az utóbbi esetén a fogyasztáshoz földrajzilag közeli államokba kerül át a termelés. Ennek a fő előnye az, hogy az ellátási láncok lerövidítésével a vállalatok csökkenteni tudják a szállítási költségeket és az ellátási zavarok veszélyét, ráadásul az anyaországbelinél kedvezőbb költségszinten tudnak működni. 

Értelemszerűen a legnagyobb gazdasági hatalmak alacsonyabb költségszintű közvetlen szomszédai lehetnek ennek a legnagyobb nyertesei, mint például Mexikó vagy az Észtországtól Bulgáriáig, Csehországtól Romániáig terjedő közép-európai régió, benne Magyarországgal. Sőt, mivel a hazai gazdaságvédelem a koronavírus alatt beruházás- és nem segélyalapú volt, így nálunk 30-40 százalékkal több beruházást hajtottak végre a vállalkozások, mint a vetélytársainknál, ezért gyorsabban tudnak reagálni a vevői igényekre, sőt maguk támadják a piacokat! 

A jelentés a kereskedelem koncentrációjának jelentős növekedésére is rávilágít.  

A kereskedelmi partnerek diverzifikációja összességében csökkent, ami a globális kereskedelem koncentrálódását jelzi a főbb kereskedelmi kapcsolatokon belül. 

 

A kereskedelemkorlátozó intézkedések száma is növekszik 

A Global Trade Update 2023-ban a kereskedelemkorlátozó, különösen a nem vámjellegű intézkedések (NTM-ek) jelentős növekedését állapította meg. A jelentés szerint a növekedés hátterében az iparpolitikák újjáéledése és az országok éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainak a teljesítése iránti sürgető igény áll. Mindezek arra késztették az országokat, hogy a hazai iparágakat támogató és a külföldi ellátási láncoktól való függőséget csökkentő politikákat részesítsék előnyben. Az UNCTAD egy másik, nemrég készült jelentése (Trade regulations for climate action) 2366, az éghajlatváltozással összefüggő, az összes potenciálisan kereskedhető áru 3,5 százalékát érintő és a globális kereskedelem 26,4 százalékát lefedő NTM-et azonosított. 

„Ezek a befelé irányuló politikák várhatóan akadályozni fogják a nemzetközi kereskedelem növekedését” – szól a Global Trade Update megállapítása. 

A főbb ágazatok vegyes képet mutatnak 

Az UNCTAD legfrissebb, a globális kereskedelemről szóló frissített jelentése vegyes képet mutat a gazdasági ágazatokban. E szerint 2023-ban az irodai és kommunikációs berendezések (–17 százalék), a textíliák (–13 százalék) és a ruházati cikkek (–11 százalék) esetében csökkenés várható. Ezzel szemben az olyan ágazatokban, mint a közúti járművek és a közlekedési eszközök 13, illetve 25 százalékos növekedési ütemet mutatnak. Ezeknek az ágazatoknak a pozitív éves tendenciája azonban 2023 harmadik negyedévében visszaesett, nem is szólva arról, hogy a növekedést részint a korábbi járványidőszak, és az azt követő gyengébb negyedévek bázisadatai okozhatták. A 2024-es évet tekintve az áruszektor a tartós regionális konfliktusok és geopolitikai feszültségek miatt továbbra is bizonytalansággal néz szembe. Az energetikai átmenet szempontjából létfontosságú kritikus ásványi anyagok biztosításának növekvő igénye várhatóan tovább növeli az ingadozást ezeken a piacokon. 

Borítókép: MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini