Íme, a világkereskedelem várható kilátásai

Szerző: Makronóm | 2023. november. 12. | Kiemelt, Világgazdaság

A világkereskedelem jelenlegi helyzete és kilátásai állnak a Makronóm Intézet október havi gazdasági elemzése, a Gazdasági monitor anyag fókuszában. A jelenlegi turbulens időszak a világkereskedelemre is kifejti hatásait: megváltoztak az országok kereskedelmi szokásai, és új partnereket keresnek geopolitikai érdekeik mentén.

Molnár Krisztián, a Makronóm Intézet elemzőjének írása

A bizonytalanságok és a fokozódó ellentétek miatt a kereskedelem mértéke és összetétele is változik, valamint az eddigi kereskedelmi trendek is átalakulóban vannak, erre mutat rá a WTO októberi jelentése is.

A globális áruexport mértéke 2019 vége és 2020 második negyedéve között meredek, 22,7 százalékos visszaesést mutatott, ami az akkor kirobbanó Covid–19-világjárványhoz köthető, hiszen a lezárások és a bizonytalanságok a kereskedelemben is éreztették hatásukat. Ezt követően viszont megkezdődött a gazdasági kilábalás, aminek köszönhetően a termékforgalom gyorsan, már 2021 első negyedévében elérte a pandémia kitörése előtti szintet.

Ez a fellendülés egészen 2022 második negyedévéig tartott, ami után már éreztetni kezdte a hatását többek között az orosz–ukrán konfliktus, az energiaválság, a globális infláció, valamint az USA és Kína közötti kereskedelmi háború. A jelenlegi globális történések egyértelműen rossz hatással vannak az árukereskedelemre, hiszen azóta is csökkenő tendenciát mutat annak alakulása.

1. ábra: A globális áruexport forgalmi értékének alakulása (Mrd dollár) Forrás: WTO

A globális kereskedelem bővülését akadályozó egyik tényező a nyersanyagok piacait sújtó magas árak, amelyek az ukrajnai háborút követően nagymértékben megugrottak. A nyersanyagárak, főként az ezáltal okozott kínálati bizonytalanságok és a keresleti mintázatok módosulása miatt. Mindkét fontos energiahordozó, a nyersolaj és a földgáz világpiaci ára is rekordmagasságba szökött, és ez szinte az összes szektorban éreztette a hatását, többek között növelve a szállítási költségeket, valamint a vállalatok közüzemi költségeit. A földgáz drágulása nagy hatással volt a műtrágyagyártásra, lévén, hogy annak fő alapanyaga, a műtrágya ára is történelmi csúcsra nőtt. Ez pedig a mezőgazdaságban és az élelmiszerpiacokon hozott nagymértékű áremelkedést, ami a világ több országában is megélhetési, valamint humanitárius válságot okozott.

2. ábra: Elsődleges nyersanyagok világpiaci árának alakulása 2019. január és 2023. augusztus között (2019=100) Forrás: WTO

Az európai, valamint a kínai gazdaság gyengélkedése szintén fontos szerepet játszik a világkereskedelem alakításában. A globális konténerforgalmi indexeket vizsgálva – amelyből következtetni lehet a kereskedelmi trendekre is – viszont úgy tűnik, hogy a kínai gazdaság rossz állapota kevésbé gyakorol negatív hatást globálisan. Ha az index összesített értékét vizsgáljuk, akkor nem láthatunk nagy kilengéseket, nagyrészt stagnál az értéke, viszont, ha az északi-tengeri és a kínai kikötőket külön vesszük, akkor már merőben más képet láthatunk. Az európai értékek 2022 eleje óta csökkenő trendet mutatnak, az ázsiai nagyhatalom kikötőinek a forgalma viszont növekvőt, jócskán meghaladva a globális átlagot.

3. ábra: RWI/ISL globális konténerforgalmi index, 2019. január–2023. július (szezonálisan igazított értékek, 2015=100) Forrás: WTO

A már említett geopolitikai folyamatok hatással vannak arra is, hogy az egyes országok kikkel kereskednek, és már most megfigyelhetők változások 2019-hez képest. Kína elkezdte diverzifikálni a kapcsolatrendszerét, és már jóval nagyobb arányban kereskedik olyan Ázsián kívüli országokkal, amelyek nem tartoznak az észak-atlanti térséghez, bár Észak-Amerika részesedése a külkereskedelmükben hasonló szinten mozog még ma is, az USA-val való ellentéteik ellenére. Az Egyesült Államok esetében nagyobb hangsúlyt kapnak észak-amerikai szomszédaik, itt viszont megfigyelhető az is, hogy a kereskedelmük alacsonyabb százalékát teszi ki Kína és egyéb ázsiai országok, ami már nagy valószínűséggel a „de-risking” folyamat következménye lehet.

Szintén a „de-risking”, valamint az értékláncok rövidülésére való törekvés eredménye vehető ki azokból az adatokból, amelyek a köztes termékek – olyan árucikkek, amelyeket valamilyen késztermék előállítására használnak – részesedését vizsgálják a globális árukereskedelemben. Ezek az adatok pedig közvetetten mutatják azt is, hogy milyen hosszúak az értékláncok, hiszen ha kevesebbet kell országok között kereskedni, az azt is jelenti, hogy közelebbi forrásokból, kevesebb államon keresztül szerzik be az adott árucikkhez szükséges köztes termékeket. Ezen produktumok részesedése pedig 2020 óta csökkenő trendet mutat, 2022 utolsó negyedéve óta pedig folyamatosan 50 százalék alatt van, amiből az értékláncok rövidülésére, komplexitásuk csökkenésére következtethetünk.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a világkereskedelem lassulásának folyamata egy rendkívül összetett folyamat eredménye, ami számos országot és iparágat érint. A legnagyobb bizonytalanságok a vas- és acélgyártásban, az irodai és telekommunikációs berendezések előállításában, valamint a textilipar területén tapasztalhatók, de kiemelendő, hogy a személygépjárművek piacát kevésbé érintették. A világkereskedelem lassulása mögött a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jelentése szerint leginkább a magas kamatkörnyezet, a globális infláció, a dollár erősödése, valamint a geopolitikai feszültségek állnak, amely okokról nagyrészt már ebben a cikkben is értekeztünk. A WTO prognózisa szerint a globális kereskedelemben 0,8 százalékos növekedés várható 2023-ban, ami 0,9 százalékpontos negatív irányú korrekciót jelent áprilishoz képest, de 2024-re kis mértékben javultak a kilátások, és 3,3 százalékos bővülést várnak a jövő évre, mivel akkorra már mérséklődni látszanak egyes tényezők hatásai.