Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
Egyre gyakrabban panaszkodna az orosz importőrök, mivel az amerikai szankciók júniusi szigorítása után a kínai bankok többsége nem fogadja be a fizetéseiket. Jüanmilliárdok ragadtak az orosz–kínai tranzakciókban, ami fenyegetheti az orosz behozatalt. Persze mindenre lehet találni megoldást, a közvetítői díjak máris a nulla közeliről 6 százalékra emelkedtek. A kínaiak és mások félelme érthető, hiszen a nagyvállalataik erősen függnek az amerikai és európai piacoktól.
Miközben Európában elképesztő méreteket öltött a gazdasági lassulás, a szankciókkal agyonvert Oroszország GDP-je megindult felfelé. Hogy így alakult, az egyrészt az orosz technokrata elitnek, másrészt a háborút megelőző tíz év szigorú fiskális politikája révén felhalmozott tartalékoknak köszönhető. De meddig lehet finanszírozni egy ekkora háborút korlátozott eszközökkel?
Egy ukrán kormánypárti parlamenti képviselő indította el a lavinát, amit eddig senki nem állított meg: a csodafegyverként várt első nyugati F-16-osok egyikét maga az ukrán légvédelem lőhette le. Zelenszkij azonnal kirúgta a légierő főnökét.
Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért érdemes megvizsgálni a 81 évvel ezelőtti kurszki csatát, már csak neve miatt is.
Senki nem áll szóba ukrán részről Putyinnal, Putyin hallani sem akar béketárgyalásról, Zelenszkijnek mégis van egy titokzatos terve, amellyel véget vethet a háborúnak.
Európa nem tudja geogazdasági politikáját a többpólusú világhoz igazítani, ennek következtében pedig nagymértékben szenvedni fog a csökkenő gazdasági és politikai súlyától – állítja Glenn Eric Andre Diesen norvég akadémikus és politológus. A Délkelet-norvég Egyetem Üzleti Kara professzorának véleménye hazájában sem megszokott, gyakran vádolják őt az orosz propaganda állítólagos népszerűsítéséért.
A balti állam szintet lépett a háborús készülődésben. A kétmilliós ország nemcsak a hadkötelezettséget állította vissza, de pár éven belül a nőket is kötelezi az egyenruha viselésére.
A hétköznapi új-zélandinak és az ausztrálnak nincs sok fogalma az útjába kerülő jelentős változásokról. Néhány évszázada egy nyugati birodalom előőrsei voltak, amely most elveszíti uralmát a régióban – írta Eugene Doyle, a világ másik oldalán is rebellisnek számító írásában.
Alighogy elkezdődtek, meg is akadtak az izraeli költségvetési tárgyalások. A cél a stabilitás megőrzése lenne, ám a háború miatt minden tervezés ingatag lábakon áll.
A kongresszus azzal a feltétellel szavazta meg a legutóbbi ukrán segélyeket, ha Biden végre elmondja, mi az Egyesült Államok pontos stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban – és azt is, mit jelent a kormány számára a győzelem fogalma. Az elnök és az alelnök azonban nem hajlandó megszólalni, amitől egyre több szenátor és képviselő kezd ideges lenni.
Donald Trump lehetséges visszatérése az amerikai elnöki posztra új lendületet adott az európai védelmi technológiai startupokba történő befektetéseknek, mivel a befektetők és a kormányok fokozódó aggodalommal tekintenek az Egyesült Államok jövőbeli NATO-politikájára. A geopolitikai bizonytalanság, az ukrajnai háború és a növekvő közel-keleti feszültségek hatására Európa egyre inkább saját védelmi képességeinek megerősítésére összpontosít, jelentős beruházásokkal támogatva a katonai innovációt és a technológiai fejlődést.
A dobogó három foka természetesen Oroszországé, az Egyesült Államoké és Kínáé. A legbrutálisabb tengeri szörny még mindig az oroszok monstruma, a titántestű Sierra II osztályú tengeralattjáró.
Rekordgyorsasággal fűződnek szorosabbra az azeri–orosz kapcsolatok. Putyin elnök bakui látogatásának hátterében most szó szerint a jószomszédi viszony megszilárdítása áll. A történetben a csavar, hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van Azerbajdzsánra, mint fordítva.
Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Horvátország sem vacakolt sokat: júniusban még csak tervezgette, most viszont már tényként közölte, hogy visszaállítja a kötelező katonai szolgálat rendszerét, amelyet 2008-ben szüntetett meg.
Joe Biden visszalépése az elnökjelöltségtől korai „béna kacsa” periódust eredményezett, de igyekszik a Közel-Keleten jelentős külpolitikai eredményeket elérni, hogy ne maradjon dicstelen nyom az elnöksége után. Most a szaúdi–izraeli közeledés lehet a fő célja, mivel a szaúdi stabilitás kulcsfontosságú a régióban, és az amerikai–szaúdi védelmi megállapodás, valamint Izrael támogatása mindkét fél számára előnyös lehet. Bár a terv kockázatos és sok akadályba ütközhet, mégis: jelenleg bel- és külpolitikai tényezők is segíthetik egy ilyen egyezmény létrejöttét.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek leszerelési hulláma után most újult erővel veti bele magát a nukleáris fegyverek kapacitásbővítésébe. A fegyverkezési verseny már meg is kezdődött, de 2026-tól brutális szintet fog lépni.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
Nem kifizetődő már Ukrajnában uniós államok földgázfeleslegét tárolni. Az orosz támadások bizonytalanná teszik a kihozatalt, ráadásul a haszon is kikopott az üzletből. Kijevnek ez 200 millió eurós mínuszt jelent.
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
Teljesen kizárta annak lehetőségét a finn külügyminiszter, hogy Helsinki olyan béketárgyalást szervezzen, amelyen Donald Trump lehetséges következő amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozna egymással. Pedig az ötlet logikus: hat évvel ezelőtt éppen ott tárgyalt egymással a két vezető.
A Leopard harckocsikat is gyártó Rheinmetall főnöke bevallotta: soha életében nem látott ekkora profitnövekedést. A vállalat bevétele az idén eléri a 10 milliárd eurót. És hol van még a vége...
A háború a minap páncélöklökkel kopogtatott be Oroszországba az ukrán hadsereg támadásával. Még mindig nem tisztázott azonban, hogy pontosan mi a célja a mintegy ezer négyzetkilométernyi orosz terület elfoglalásának. Putyin hatalmának gyengítése? Az orosz erőforrások átcsoportosításának kényszere? Vagy éppen ez lesz egy béketárgyaláson az ütőkártya Zelenszkij kezében?
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
A Financial Times annak az ukránokat égető kérdésnek járt utána, hogy az ország fennmaradása szempontjából megóvnák-e a munkaerőt a haderőre éhes frontvonaltól, hogy legalább valamilyen szinten megtartsák a gazdaságot.
A G20-államok közül Oroszországban az egyik legalacsonyabb az államadósság. A GDP-arányosan 14,9 százalékos tartozással egyértelműen ők a legjobbak, az egy főre jutó nominális adósságban csak India és Indonézia mutat kisebb értékeket.
A Vaskupola a világ legmodernebb rakétavédelmi rendszere, amely a tavalyi gázai konfliktus során kapott különös figyelmet, amikor sikeresen semlegesítette a Hamász rakétáinak százait, megvédve ezzel Izrael fontos városait és lakosait. Azonban a rendszer nem hibátlan, és a működtetése rendkívül költséges. Így joggal merül fel a kérdés az iráni fenyegetés kapcsán, hogy mennyire lenne képes Izrael egy a Hezbollah vagy Irán felől indított rakétazáport semlegesíteni.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
