A gazdaságstratégia hatodik pillére szerint energiafüggetlenséggel és zöld energiával nyerhető meg az új évtized.

2020 júniusában Hazánk az EU-ban elsőként rögzítette törvényben , hogy 2050-re teljesen klímasemleges lesz azzal együtt, hogy addigra az üvegházhatású gázok magyar kibocsátása és elnyelése egyensúlyba fog kerülni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 2030-ig 1990-hez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek a célnak jó helyzetből vágtunk neki, hiszen 2019-ben a mutató 32 százalék volt, ami azt is jelenti, hogy az EU első harmadában vagyunk olyan nyugati országokat megelőzve, mint Spanyolország és Ausztria. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy vállaltuk azt is, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya 21 százalék lesz. Ebben a tekintetben sem állunk rosszul, ha a figyelembe vesszük az elmúlt két év napelem-kapacitási ütem-bővülést.

Az átmenethez szükséges három biztosítandó feltétel is: 

• Egyrészt, ami a klímasemlegességre való átállás költségeit illeti, azt a jelentősebb szennyező országokkal kell megfizettetni.
• Másrészt, hogy nem növekedhetnek az alkalmazkodás miatt a magyar családok által fizetett energiaárak és élelmiszerárak.
• Végül pedig, támogatni kell mindenképp az atomenergia alkalmazását, hiszen csak ennek keretében lehetséges a rezsicsökkentés fenntartása, valamint atomenergia nélkül nem lehetséges olcsó áram, egyúttal pedig a klímacélok sem lennének reálisan megvalósíthatók.

Ezekhez a célkitűzésekhez a kormány három kiemelt és fontos intézkedéscsoportot is meghirdetett 2020-ban:

Az egyik, hogy mindenképp meg kell valósítani a villamosenergia-rendszereink zöld átállását. Ezért fontos Paks II., melynek megépítésével a naperőműves kapacitásaink a jelenlegi szint hatszorosára növekednének 2030-ra, így pedig a napenergia és az atomenergia lenne képes biztosítani villamosenergia-termelésünk nagyjából 90 százalékát.

A másik, a jelenlegi közlekedési rendszerünk zöldítése, melynek keretében 2022-től  nagyvárosainkban új buszként a kormány csupán azoknak az üzembehelyezését támogatja, amelyek elektromos hajtásúak lesznek. Külön örömhír, hogy várhatóan 2030-ra a 25 ezer fő feletti településeinken használandó minden második ilyen buszt itthon fogunk gyártani. Vasúti közlekedés vonatkozásában pedig az a cél, hogy  a vasúti kocsik mintegy 80 százaléka hazai gyártású legyen azzal együtt, hogy a jelenlegi fő vasútvonalak több, mint kétharmada villamosított legyen.

Végül az erdővel borított területek arányának növelése. 2030-ra tízmillió fa kerül elültetésre egy Pest-megyének megfelelő területen, amivel várhatóan a jelenlegi 20 százalékról 27 százalékra fog nőni Magyarország erdővel borított területe.

Borítókép: MTI/Mónus Márton

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon.