A Fehér Ház úgy véli, elég fegyvert küldött Ukrajnának, a gond inkább a hadsereget sújtó létszámhiány. A bukott Biden-kormányzat utolsó erejével arra akarja rávenni Kijevet, hogy a hadkötelezettségi korhatárt szállítsa le 18 évre.
Újabb búcsúmeglepetéssel kedveskedett az amerikai elnök Ukrajnának. Bár két éve még azzal dicsekedett, hogy a taposóaknák elleni küzdelem élharcosa., hirtelen talált néhány tízezret, amit elküldhet Kijevnek.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Egy ukrán kormánypárti parlamenti képviselő indította el a lavinát, amit eddig senki nem állított meg: a csodafegyverként várt első nyugati F-16-osok egyikét maga az ukrán légvédelem lőhette le. Zelenszkij azonnal kirúgta a légierő főnökét.
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
Nehezen értelmezhető, amikor Berlin az egyik kezével aláírja a kazettás bombákat tiltó egyezményt, a másikkal pedig kazettás bombákat segít szállítani amerikai nyomásra Ukrajnába. A képmutatás szintet lépett Németországban.
Amennyiben Le Pen pártja nyer az előre hozott parlamenti választásokon, Jordan Bardella lehetséges miniszterelnök egyetlen francia katonát sem engedne ukrán területre, de a nagy hatótávolságú rakéták átadása sem szerepel a terveiben.
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Macron elnök bejelentése szerint Franciaország Mirage vadászgépeket küld a háborúba, miután az F–16-osok hadrendbe állításával probléma támadt. Újabb francia helyzetkihasználás, az elnök egyre ügyesebben húz hasznot a szövetségesek gyengeségéből.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Az ukrán elnök élesen bírálta Olaf Scholzot, amiért az nem akar Taurus rakétákat küldeni Kijevnek. Ráadásul – felrúgva a diplomáciai játékszabályokat – bizalmas beszélgetések részleteit szivárogtatta ki.
A párizsi kormány megfogadta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tanácsát, és hatalmi szóval nyúl bele a hadiipari üzemek exportpolitikájába. A helyzet több mint szerencsétlen, de úgy tűnik, a francia vezetés már nem ismer határokat.
Erősödik a kapcsolat Moszkva és Phenjan között: a fegyverekért cserébe ömlik a kőolaj Észak-Koreába. Elméletileg Oroszország az ENSZ-retorziók miatt ezt nem tehetné meg, gyakorlatilag azonban mit lehet kezdeni a világ legszankcionáltabb államával, amely megszeg egy másikkal szembeni büntetőintézkedést?
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Igazi bűvészcsoda készült Brüsszelben: adnak is ajándékot Kijevnek, meg nem is, fizetnek is, meg nem is, támogatják is Ukrajnát, meg nem is.
A második világháborús Truman-bizottság munkája adta az ötletet annak a hat amerikai szenátornak, akik egy vizsgálatfolyamat beindítását kérik a Szenátus elnökétől az amerikai hadiipari vállalatok ellen. Gyanújuk szerint súlyos visszaélések és túlszámlázások folynak a háttérben.
Megy a maszatolás az orosz szankcionált állami vagyon körül. Az Egyesült Államok most Brüsszelt oktatja, hogyan tenyereljen rá az egész pénzre, miközben akciója mögött csupán az áll, hogy egy centet sem küld Ukrajnának hónapok óta. Az Európai Bizottság elnöke ezalatt bevallja, hogy Ukrajna újjáépítése helyett a pénzből további fegyvereket akar venni. Teljes a káosz.
Egészen furcsa dolgokat mondott a francia elnök. Az ötlet a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről nagyon zavaros.
Harmadik évébe lép az ukrajnai konfliktus. Lesz-e negyedik, vagy 2024-ben dől el minden, még ha az törvényszerűen fájdalmas döntésekre is fog épülni? Meddig bírja és meddig akarja a Nyugat folytatni a háborút?
Az ukrán korrupció szintet lépett egy olyan ügylettel, amelynek során a védelmi minisztérium és egy nevenincs fegyverkereskedő játszott össze. Mintegy 40 millió dollárt loptak el úgy, hogy még a látszatra sem adtak.
A szlovák miniszterelnök szerint Ukrajna egyáltalán nem független ország, mivel az Egyesült Államok teljes befolyása és ellenőrzése alatt áll.
Dánia 2024 elejére ígérte az első hat gépet Kijevnek, most azonban úgy tűnik, tavasszal vagy nyár elején tud leghamarabb szállítani.
Macron határozottsága elpárolgott az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékek szállítása kapcsán. Miután kiderült, hogy az EU képtelen legyártani a megígért mennyiséget, fogcsikorgatva belegyezett a külföldi rendelésekbe. Ez volt a terv, amely az uniós hadiipart futtatta volna fel.
A brüsszeli zárt ajtók mögött már nem egyértelmű Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Egyre többen teszik fel a kérdést: mit jelent pontosan az „ameddig csak szükséges” kifejezés? Mind a pénzügyi segélyek, mind a fegyverszállítások terén csökken a támogatási lelkesedés.
Izrael egyértelműen előnyt élvez az USA fegyverszállításaiban, az Európai Unió még az Ukrajnának megígért mennyiség felét sem tudta teljesíteni. Kijev panaszkodik, az EU-s ötletelés pedig nem várt fordulatot vett: megmondanák a fegyvergyártóknak, hogy hová szállítsanak elsősorban.
A Pentagon felpörgette a fegyverszállítást Izraelbe, és – az ukrán rendelésekkel ellentétben – igyekszik minden kérést azonnal teljesíteni.
Óriás bajban van Ukrajna: az EU képtelen leszállítani a beígért egymillió tüzérségi lövedéket, Észak-Korea azonban százezerszámra küldi azokat Oroszországba. Márpedig a tél is a tüzérségi csapásokról fog szólni.
Az ukrán elnök legszűkebb környezetéből érkező információk szerint Zelenszkij nagyon dühös a nyugati támogatások gyengülése miatt, ráadásul kialakult nála egy messianisztikus küldetéstudat, amelyben rajta kívül nem hisz már senki.
Az USA pár hónapja még úgy gondolta, jó ötlet az Izraelnek összekészített lőszerkészletből 300 ezer darabot odaajándékozni Kijevnek. Már nem gondolja úgy.
Meglepő elmélettel rukkolt elő a brüsszeli lap arról, hogy az új szlovák kormányfő azért nem küld több fegyversegélyt Ukrajnának, mert a 2009-es gázvita során csúnyán beszéltek vele Kijevben.
