Újabb európai országban csalódott Ukrajna
Belgium 2024 végére ígérte az F–16-osok leszállítását Ukrajnának. Ma már a 2029 is bizonytalan határidőnek tűnik.
2026. március 12., csütörtök
Belgium 2024 végére ígérte az F–16-osok leszállítását Ukrajnának. Ma már a 2029 is bizonytalan határidőnek tűnik.
A brit sajtó nyomozása eredményeképpen megerősítették a gyanút, hogy Boris Johnson, Nagy-Britannia volt miniszterelnöke egymillió fontos adományt fogadott el Christopher Harborne-tól, a védelmi ipar egyik rejtőzködő milliárdosától. Ha a vádak igazak, az azt is jelenti, hogy Johnson anyagi érdekek miatt volt a háború folytatásának legfanatikusabb híve Európában.
Bár az iráni tisztviselők januárban megerősítették, hogy megrendeléseket adtak le az új, komolyabb képességű Szu–35-ös vadászgépekre, most a helyi lapok azt írták, hogy az iráni légierő új MiG–29-es repülőgépeket kapott Oroszországtól.
Már csak egy nap van hátra Donald Trump ultimátumából, amit Oroszországnak szabott az ukrajnai háború mérséklésére és a tárgyalások megkezdésére. A határidő szorítása most sokkal inkább az elnökre nehezedik, mint Putyinra, aki aligha fog meghajolni egy amerikai nyomásgyakorlás előtt.
A tartós békéhez nem elég a diplomácia. Ukrajnának szüksége van védelmi garanciákra, Moszkvának viszont elfogadható kompromisszumokra. Új ötlet: fegyverbankokat kellene létrehozni Nyugaton, amelyek csak orosz támadás esetén aktiválódnak. Ez a „készenléti arzenál” lehet a kulcs a békéhez.
Az elnök külpolitikai irányvonala második elnökségében visszatér korábbi mintáihoz: katonai támogatást biztosít Ukrajnának, miközben keményebb gazdasági nyomással kényszerítené Oroszországot a béketárgyalásokra. A türelmi idő ezúttal 50 nap, Moszkva máris jelezte, hogy nem veszi komolyan a fenyegetést.
Donald Trump váratlanul bejelentette, hogy jóváhagyja amerikai fegyverek szállítását Ukrajnának. A döntés inkább kényszerlépés, mintsem tudatos irányváltás. A háború nem áll meg – csak irányt vált, majd visszakanyarodik önmagába. Az elnök Ukrajna-politikája egyelőre nem nyit új korszakot, csupán visszatér oda, ahonnan minden erejével el akart fordulni.
Ukrajna hadat üzen a fegyverszállítási bénultságnak, és zsonglőrmutatvánnyal próbálja megkerülni az amerikai politikai holtpontot. Az Amerika szállít, Európa fizet modell működhet, de veszélyes precedenst teremthet: Washington mint logisztikai beszállító innentől mindent üzleti alapon közelíthet meg – súlyos feltételekhez kötve.
A Fehér Ház úgy véli, elég fegyvert küldött Ukrajnának, a gond inkább a hadsereget sújtó létszámhiány. A bukott Biden-kormányzat utolsó erejével arra akarja rávenni Kijevet, hogy a hadkötelezettségi korhatárt szállítsa le 18 évre.
Újabb búcsúmeglepetéssel kedveskedett az amerikai elnök Ukrajnának. Bár két éve még azzal dicsekedett, hogy a taposóaknák elleni küzdelem élharcosa., hirtelen talált néhány tízezret, amit elküldhet Kijevnek.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Egy ukrán kormánypárti parlamenti képviselő indította el a lavinát, amit eddig senki nem állított meg: a csodafegyverként várt első nyugati F-16-osok egyikét maga az ukrán légvédelem lőhette le. Zelenszkij azonnal kirúgta a légierő főnökét.
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
Nehezen értelmezhető, amikor Berlin az egyik kezével aláírja a kazettás bombákat tiltó egyezményt, a másikkal pedig kazettás bombákat segít szállítani amerikai nyomásra Ukrajnába. A képmutatás szintet lépett Németországban.
Amennyiben Le Pen pártja nyer az előre hozott parlamenti választásokon, Jordan Bardella lehetséges miniszterelnök egyetlen francia katonát sem engedne ukrán területre, de a nagy hatótávolságú rakéták átadása sem szerepel a terveiben.
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Macron elnök bejelentése szerint Franciaország Mirage vadászgépeket küld a háborúba, miután az F–16-osok hadrendbe állításával probléma támadt. Újabb francia helyzetkihasználás, az elnök egyre ügyesebben húz hasznot a szövetségesek gyengeségéből.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Az ukrán elnök élesen bírálta Olaf Scholzot, amiért az nem akar Taurus rakétákat küldeni Kijevnek. Ráadásul – felrúgva a diplomáciai játékszabályokat – bizalmas beszélgetések részleteit szivárogtatta ki.
A párizsi kormány megfogadta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tanácsát, és hatalmi szóval nyúl bele a hadiipari üzemek exportpolitikájába. A helyzet több mint szerencsétlen, de úgy tűnik, a francia vezetés már nem ismer határokat.
Erősödik a kapcsolat Moszkva és Phenjan között: a fegyverekért cserébe ömlik a kőolaj Észak-Koreába. Elméletileg Oroszország az ENSZ-retorziók miatt ezt nem tehetné meg, gyakorlatilag azonban mit lehet kezdeni a világ legszankcionáltabb államával, amely megszeg egy másikkal szembeni büntetőintézkedést?
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Igazi bűvészcsoda készült Brüsszelben: adnak is ajándékot Kijevnek, meg nem is, fizetnek is, meg nem is, támogatják is Ukrajnát, meg nem is.
A második világháborús Truman-bizottság munkája adta az ötletet annak a hat amerikai szenátornak, akik egy vizsgálatfolyamat beindítását kérik a Szenátus elnökétől az amerikai hadiipari vállalatok ellen. Gyanújuk szerint súlyos visszaélések és túlszámlázások folynak a háttérben.
Megy a maszatolás az orosz szankcionált állami vagyon körül. Az Egyesült Államok most Brüsszelt oktatja, hogyan tenyereljen rá az egész pénzre, miközben akciója mögött csupán az áll, hogy egy centet sem küld Ukrajnának hónapok óta. Az Európai Bizottság elnöke ezalatt bevallja, hogy Ukrajna újjáépítése helyett a pénzből további fegyvereket akar venni. Teljes a káosz.
Egészen furcsa dolgokat mondott a francia elnök. Az ötlet a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről nagyon zavaros.
Harmadik évébe lép az ukrajnai konfliktus. Lesz-e negyedik, vagy 2024-ben dől el minden, még ha az törvényszerűen fájdalmas döntésekre is fog épülni? Meddig bírja és meddig akarja a Nyugat folytatni a háborút?
Az ukrán korrupció szintet lépett egy olyan ügylettel, amelynek során a védelmi minisztérium és egy nevenincs fegyverkereskedő játszott össze. Mintegy 40 millió dollárt loptak el úgy, hogy még a látszatra sem adtak.
A szlovák miniszterelnök szerint Ukrajna egyáltalán nem független ország, mivel az Egyesült Államok teljes befolyása és ellenőrzése alatt áll.
Dánia 2024 elejére ígérte az első hat gépet Kijevnek, most azonban úgy tűnik, tavasszal vagy nyár elején tud leghamarabb szállítani.
