Mexikó és Kína is máshonnan vásárolná a kukoricát. Az ukrajnai háború felbolygatta a piacot, Kína új beszállítókat keres, Mexikó pedig kitiltaná az amerikai GMO-kukoricát.

Az USA-ban megnövekedett szójatermés van kilátásban, és mellette az idén kukoricából is – a megnövekedett vetésterületnek köszönhetően – a 2022-es rekordtermésnél 10 százalékkal többre számítanak. A kínálat növekszik, ám eközben a két legnagyobb piacukon csökken a kereslet. Tavaly Kínában és Mexikóban helyezték el az amerikai kukoricaexport több mint a felét, valamint a szójabab nagyjából 60 százalékát.  

Kína a közelmúltig a kukoricabehozatalának nagyjából 70 százalékát az Egyesült Államokból, 30 százalékát pedig Ukrajnából fedezte. Az orosz invázió után Peking új beszállítókat keres. Célkeresztben a szintén BRICS-tag Brazília és Dél-Afrika.

A Bloomberg szerint a kínaiak csak az elmúlt három hétben a chicagói határidős kukoricaügyleteknél 832 ezer tonnás (közel 30 ezer kamionnyi) tételt töröltek. A harmadik negyedévre a Brazíliából származó beszerzéseket tonnánként 30 dollárral olcsóbban lehet szállítani, így 

a brazilok a kukoricaexportban az idén megelőzhetik az Egyesült Államokat.

Kínában az idén is kiemelkedő kukoricatermésre számítanak. Az ország kukoricaimportja 2021-ben még 28 millió tonna volt, ez tavaly 21 millióra esett, és decemberben már megjelent Brazília is 1,16 millió tonnával.

Az összehasonlítás kedvéért, Magyarországon cca. 1 millió hektáron termelnek szemes kukoricát. Az átlagtermés a jó években elérte a 8,5 tonnát hektáronként, átlagban a 6,5 tonnát, illetve a tavalyi aszályos év csak 3,4 tonnás átlagot hozott. Tehát Magyarország évente nagyjából 6 és 8 millió tonna kukoricahozammal számolhat.

Kereskedelmi háború árnyékában

Bár Kínában növekszik a kukoricatermelés, így is azzal számolnak, hogy az idén 20 millió tonnát importálnak majd. Sok tengerentúli gazdálkodó már most aggódik az amerikai–kínai kereskedelmi háborúk további következményeitől. A szójababtermesztők néhány éve több mint 25 milliárd dollár értékű mezőgazdasági exportot veszítettek a megtorló vámok miatt.

Nem csoda, hogy aggódnak, hiszen Kína eddig elvitte az USA mezőgazdasági exportjának nagyjából egyötödét. Főleg a szójabab és a kukorica esetében nélkülözhetetlen Kína az amerikai mezőgazdaság számára, 2021-ben az Egyesült Államok 53 millió tonnás szójababszállítmányainak 52, a tavalyi 69 millió tonnás kukoricaexportnak pedig 27 százalékát adták el Kínának.

Mexikói kifogások

Az amerikai kukorica második legnagyobb vevője Mexikó, amely 2022-ben 4,92 milliárd dollár értékben vásárolt.

Szinte az összes kukorica, amelyet az Egyesült Államok exportál, genetikailag módosított.

Mexikó inkább termesztené saját, GMO-mentes, évszázadokon át főeledelének számító hazai kukoricáját. Mivel náluk a kukorica alapélelmiszer, így 

a mexikói kormány indokai között szerepel a lakosság egészségének védelme, illetve szeretnék megőrizni a kukorica őshazájában kialakult őshonos génállományt is!

Mexikó függőségének kialakulását az Egyesült Államok alapvető élelmiszereitől sokan a NAFTA szabadkereskedelmi egyezményhez kötik. Ez megszüntette a mexikói kormány védelmi mechanizmusait az ottani gazdálkodók számára, miközben megőrizte az amerikai kukorica támogatását az amerikai gazdálkodóknak és a nagy, globális agrárcégeknek (az amerikai szakzsargonban: Big AG).

A mexikói termelők sok alapélelmiszer esetében nem tudták felvenni a versenyt. Egyes felmérések szerint 

a NAFTA hatályba lépése óta eltelt 28 évből 16-ban az Egyesült Államok 5–40 százalékkal alacsonyabb áron tudott kukoricát, szóját, búzát, rizst és gyapotot exportálni, mint amennyibe az előállításuk került a mexikói gazdáknak.

Mexikó lépéskényszerben

Mexikó elnöke, Andrés Manual Lopéz Obrador megfordítaná ezt a tendenciát, és csökkentené országa függőségét az importált élelmiszerektől. 2020 végén elnöki rendeletet adott ki, amelyben bejelentette a GMO-, valamint a glifozát szermaradványokkal érintett növények importjának fokozatos megszüntetését 2024. január végéig. A rendelet megtiltotta a géntechnológiával módosított kukorica vetését is Mexikóban.

A tilalom nemcsak az amerikai gazdákat, hanem a Big AG-vállalatokat is érzékenyen érinti. Az USA-ban vetett kukorica 92 százaléka GMO! Otthon a GMO-k termésének szinte teljes egészét állati takarmányként vagy etanol, illetve feldolgozott élelmiszerek, például

kukoricaszirup előállítására használják. A többit exportálják, ennek nagyjából az egynegyede kerül Mexikóba.

Az Egyesült Államok természetesen nyomást gyakorolt Obrador kormányára, ellenszankciókkal fenyegetett, így a mexikói kormány módosította a tiltórendeletet, amivel mentesítette a korlátozások alól a takarmánykukoricát. Az új rendelet már csak a tortillában

és a kukoricatésztában használatos GMO-kukoricára vonatkozik. Ezt most már szinte kizárólag fehér és natív kukoricafajták mexikói termelői szállítják.

A rendelet viszont továbbra is fenntartotta a glifozát használatának betiltását (a határideje 2024. március 31.). A kukorica génmódosításának egyik fő célja, hogy rezisztenssé tegye a növényt a glifozáttal, azaz a totális és igen mérgező gyomirtóval szemben, amely kis mennyiségben a termésben is megmaradhat. Azaz ha a glifozátot Mexikóban

betiltják, akkor az érvényes a GMO-kukorica többségére is. Ráadásul, ha nekik

különösebb következmények nélkül sikerülne kitiltani a GMO-kukoricát, az Latin-Amerika többi országának is mintaként szolgálhatna.

A mexikóiak joggal háborognak, hiszen a tortilláik 90 százalékáról kimutatták, hogy nyomokban glifozátot és transzgenikus (GMO) anyagokat is tartalmaz. Ezenkívül a világnak és a nemesítőknek is fontos, hogy megmaradjanak a mexikói őshonos kukoricafajták, hogy ne fertőződjön el a génállomány a GMO-növények közeli termesztése miatt.