Június 7-én az MCC Budapest Peace Forum harmadik napján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt az első előadó. A miniszter vitaindító beszédében különösen a növekedést támogató és egyben a felzárkózást elősegítő tőkebefektetések ösztönzésére helyezte a fókuszt, amit a fejlődés gyorsításával, valamint a fejlettségi szint emelésével magyarázott.

Kutatás, fejlesztés és innováció

A költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy szükség lenne a K+F+I – azaz kutatási, fejlesztési és innovációs – kiadások érdemi növelésére. A miniszter szerint a továbbiakban nincs arra szükség, hogy a befektetési kiadásoknak a foglalkoztatás legyen a feltétele, amit azzal indokolt, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség – a KSH szerint a munkanélküliségi ráta idén áprilisban 3,9 százalék volt, amivel az Európai Unió élbolyához tartozunk. 

A miniszter azt is kiemelte, hogy ilyen alacsony munkanélküliségi ráta mellett Magyarországnak sokkal inkább arra van szüksége, hogy az imént említett K+F+I kiadásokhoz a magántőke nagyobb arányban járuljon hozzá, ezzel képes lenne segíteni a hazai beszállítóknak a termelékenység javításában.

Rekordszinten a beruházások

A gazdaságfejlesztési miniszter a GDP-arányos beruházási rátával és kivitellel kapcsolatban megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy az előző években válság-válság után következett (koronavírus-világjárvány, orosz–ukrán háború), mind a beruházási ráta és mind a kivitel kimagaslóan teljesített. A jövőben a kormány korábbi gyakorlatát folytatva jelentős támogatásokat fog biztosítani. 

Az idei, 2023-as évben a miniszter szerint megdőlhet a beruházási csúcs: mintegy 20 ezer milliárd forint fejlesztési összeggel, de a várakozásaik szerint az elkövetkezendő években további növekedés fog bekövetkezni, amelyek döntő többsége ipari beruházásként tud majd hasznosulni.

Ázsia és a Balkán egyre fontosabb partnerek lesznek

A nemzetközi színtérrel összefüggésben Nagy Márton kiemelte, hogy mindamellett, hogy az európai tőke – főként a német jelenlét – továbbra is hangsúlyosan jelenik meg, az ázsiai partnerek aránya is egyre növekedni fog a következő években. A közbeszédben nagy figyelmet kapott a keleti nyitás, de ebben a vonatkozásban a balkáni országok szerepe sem elhanyagolható, amely országok szintén egyre fontosabb partnerei lesznek a magyar gazdaságnak. Hangsúlyozta mindezek mellett azt is, hogy továbbra is cél a belföldön működő külföldi vállalatok ösztönzése abba az irányba, hogy változatlanul Magyarországon vállaljanak újabb és újabb fejlesztéseket.

Van feladata a hazai gazdaságpolitikának

Röviden összefoglalva a gazdaságfejlesztési miniszter beszédét:a hazai gazdaságpolitika előtt alapvetően két feladat áll.

Egyfelől új tőkebefektetéseket kell Magyarországra hozni, másfelől a profit oldaláról közelítve elengedhetetlen növelni az újrabefektetéseket. Mindezekhez Magyarországon megvannak az adottságok, hiszen kiváló befektetési környezetet kínálunk, amit az is alátámaszt, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok 10 százalékos hozamot realizálnak itton.

Önmagában jó eredmény, hogy elértük a teljes foglalkoztatottságot, azonban ez önmagában nem elegendő. Az elkövetkező években a gazdaságpolitika céljaként kell meghatározni – a fentiek mellett – a termelékenység és a munkaerő hatékonyságának fejlesztését. 

Összességében a magyar gazdaság továbbra is egy híd, ami összeköti nyugatot a kelettel, a keletet a nyugattal, az ipart és szolgáltató szektort, a külföldit és a hazait. 

Ennek megfelelően gazdaságunk egyfajta közvetítő szerepet is betölt a kelet és a nyugat, valamint a belföldi és a külföldi vállalatok között. Éppen ezért van szükség a mielőbbi békére, hiszen a magyar gazdaság a békés kapcsolatokra és a fejlesztésekre alapul, erre tud csak alapozni.

Borítókép: György László Facebook oldala