A 2026-os költségvetés fókuszában is az emberek és a kkv-k támogatása áll
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt 2024 azonos hónapjához képest, míg az egész évre vonatkozóan 2,9 százalékos növekedést mutatott a szektor.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások már pályázhatnak a KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 programra, amellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén.
Magyarország 2010 óta jelentős felzárkózást ért el a legfejlettebb ipari nemzetekhez képest, olykor lenyűgöző mértékben. Amennyiben az utóbbi években tapasztalt trendek továbbra is tartanak, Magyarország bruttó hazai terméke 2035-re meghaladhatja Ausztria GDP-jét.
A magyar vállalkozások megerősítése és teljesítményük növelése érdekében a kormány arról döntött, hogy további 200 milliárd forintos keret biztosításával 2024. július 1-jéig tovább folytatja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ezzel összességében 1200 milliárd forintot biztosít a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül a gazdaság számára.
Megnyílt az út, hogy a kormány a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében 2024-ben is széles körű állami támogatásokat biztosíthasson – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az MGYOSZ csúcstalálkozó-sorozatának idei, harmadik rendezvénye az ESG-ről szólt. A Gundel Étteremben tartott eseményen a téma a fenntartható növekedés követelményei, illetve az új magyar ESG-szabályozás részletei voltak. Az eseményt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadása indította, majd a résztvevők egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a törvénytervezetet.
A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.
A kormány által elfogadott 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljainak minél magasabb szintű elérése, valamint a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének további megerősítése érdekében Magyarország kormánya és a 4iG Csoport közös nyilatkozatot tett, amelyet a kabinet nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a társaság részéről pedig Jászai Gellért, a 4iG elnöke írt alá.
Töretlen a hazai gazdaságba vetett bizalom: több mint háromszoros túljegyzés mellett 1 milliárd euró értékben hajtott végre nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank – erről adott ki sajtóközleményt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A kiemelkedő utasforgalmú nyár után az ősz is erősen indult a Budapest Airportnál, az óraátállítás napján, október 29-én pedig életbe lépett a téli menetrend: 36 légitársaság 107 célállomása várja a hétköznapokból kiszakadni vágyókat. A budapesti repülőtér forgalma várhatóan a téli szezonban is havi egymillió fő felett alakul.
Az uniós rendelkezés november elsejei határidővel rögzített egységesen 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamok számára. A kormány intézkedései és az április óta tartó folyamatos betárolás eredményeként ez az elvárás Magyarországon augusztus végére teljesült.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között a hazai építőipar helyzetét, amiből kiderült, hogy a hazai gazdaság ezen szegmense a következő évben már várhatóan növekedésnek indul. Ebben viszont nagy szerepet játszik az EU-s források beérkezése és a kamatok alakulása.
A Nézőpont Intézet friss Fogyasztói Barométer kutatásából többek között kiderült, hogy egy átlagos háztartásban havonta 251 ezer forint személyenként a fogyasztásra fordítható összeg. A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták.
Az idén immár tizenkettedik alkalommal tartották meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) exkluzív, makrogazdasági kilátásokat elemző konferenciáját, amelyen többek között olyan előadók ismertették a friss trendeket, mint Varga Mihály pénzügyminiszter, Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke, illetve György László kormánybiztos. A kerekasztal-beszélgetéseken pedig a geopolitikai fejlemények és az innováció növekedésre gyakorolt hatásai voltak a fókuszban.
A Makronóm Intézet felmérésének eredményei szerint a vállalatvezetők kétharmada ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, de csupán 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezett vállalkozások háromnegyede már elkezdte a digitalizációs fejlesztéseiket.
Tovább csökkent a magyar kiskereskedelmi forgalom, viszont a szálláshelyek forgalma nőtt – derült ki a KSH augusztusi jelentéséből. A nyár utolsó hónapjában különösen az üzemanyagok kereskedelmében volt jelentős a visszaesés. A vendégéjszakák száma emelkedett ebben a hónapban, és a nyári turizmus eredménye a tavalyi szinthez mérhető.
A Makronóm Intézet elemzéseinek eredményeként került a köztudatba a profit húzta infláció vagy kapzsinfláció mint fogalom. Érdemes a dolgok mögé nézni: mi az oka az ilyen típusú infláció erősödésének, és hogyan lehet kezelni azt? Ezt fejti ki Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A Versenyképességi Tanács szeptember 25-i ülésén többségi támogatással megegyezés született a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról és az akkumulátor élettartamáról szóló rendeletjavaslatról, közismertebb nevén az Euro 7-előírásokról.
Szeptember közepére mintegy 164 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba a Gazdaságfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Tőkeholding (NTH) a Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjain keresztül. Ezzel 10 alapkezelő 13 hazai alapja kezdheti meg gazdaságélénkítő tevékenységét a beruházási aktivitás növelésén, a zöldfejlesztések serkentésén, valamint a tőzsdei befektetések forgalomösztönzésén keresztül.
Tanzánia alelnöke, Philip Isdor Mpnago is megjelent Budapesten az V. Demográfiai Csúcson. Világossá tette, hogy Tanzánia a függetlenedése óta a stabilitást képviseli, így nem okozója az illegális migrációnak. Elmondta, hogy országának népessége 2022-ben éves szinten 3,2 százalékkal növekedett. Ebben az ütemben 2044-re megduplázódhat a ma is közel 62 milliós közép-afrikai ország lakosságszáma.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a rendszert létrehozó munkacsoport folyamatosan fejleszti az online Árfigyelőt. Ennek köszönhetően a napi árversenyben már nem kerülhetnek előnybe azok a kiskereskedők, amelyek egyes élelmiszerek árát csak egy-két boltjukban csökkentették.
Az elmúlt év legtöbbet emlegetett témái között joggal kapott helyet az infláció, hisz az árak nem csak nálunk, de világszerte jelentősen emelkedtek. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője az elmúlt időszak nemzetközi trendjeit és infláció elleni intézkedéseit ismertette. Kiderült, hogy mindenütt a világon van kapcsolat a profitok és az infláció alakulása között.
A friss KSH-adatok szerint augusztusban folytatódott az inflációs ütem hóról hóra történő mérséklődése. Ám a világpiaci olajár emelkedése és a forint némi gyengülése miatt az üzemanyagok drágultak, így – döntően a külső körülmények miatt – az infláció csökkenési üteme augusztusban kissé elmaradt a várttól.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára Szilágyi Lászlóval, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnökével és Szolnoki Ádámmal, a MANAP Iparági Egyesület elnökével találkozott szeptember 6-án, Budapesten. A felek egyetértettek abban, hogy a napelemeket üzemeltető családok védelmét a meglévő beruházások esetében az éves elszámolás fenntartása szolgálná a legjobban.
Szinte megállt a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése júliusban. A friss statisztikai adatok szerint az éves alapú visszaesés mértéke az előző hónapokban tapasztaltnál érezhetően kisebb lett.
A Moody’s péntek esti döntésében változatlanul hagyta a magyar adósbesorolást az eddigi Baa2 szinten, stabil kilátás mellett, ami azt is jelenti, hogy hazánk továbbra is két fokozattal a befektetésre ajánlott kategória felett helyezkedik el. A Makronóm Intézet szakértője részletesen elemzi a döntést és kitér a jövőbeli várakozásokra is.
Az első fél évben kevesebb munkahelyi baleset történt Magyarországon. A halálos és súlyos sérülések száma is jelentősen visszaesett – áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
A nemzetközi turizmus volumene növekszik, az idei harmadik negyedév az erős nyári szezonnal és az atlétikai világbajnoksággal még erősebb egyenleget hozhat. Ez is hozzájárult a szolgáltatás-külkereskedelmi folyamatok javulásához – elemzi a friss KSH-adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Az Energiaügyi Minisztérium a tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve megújította azokat az előírásokat, amelyek zavar esetén a földgázellátást hivatottak biztosítani.