Érezhetően élénkült a magyarországi lakásépítés az év első felében: az átadott új otthonok száma 22, az építési engedélyeké 29 százalékkal nőtt éves alapon. A részletes adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az engedélyezési hullám a második negyedévre jelentősen lelassult, a lakásépítések pedig erősen Budapestre és néhány nagyvárosi térségre koncentrálódnak.
Júniusban 4 millió 646 ezer fő dolgozott Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra emelkedett. A friss adatok kisebb megtorpanást jeleznek a kedvezőbb májusi eredmények után, a részletes mutatók azonban kettős képet festenek a hazai munkaerőpiacról.
A napelemes boom után most a szélnek kell behoznia a lemaradást. A kormányzat a védőtávolság lazításával és gyorsított engedélyezési övezetekkel próbálja felpörgetni a beruházásokat, amelyet egy közel 870 milliárd forintos EU-s forrás is elősegít. Az óriási beruházásokért európai és kínai gyártók versenyeznek majd.
Bár az idei év első négy hónapja még elmaradást mutat, az áprilisi adatok végre élénkülést jeleznek a hazai építőiparban. A növekedést jelenleg nem a lakások vagy irodaházak, hanem a nagyszabású infrastrukturális beruházások hajtják.
A KSH friss adatai szerint bár a külkereskedelmi mérleg még pluszban van, az exportált áruk mennyisége csökken, az importigény pedig jelentősen megugrott. A drágábban eladott termékek és az erős forint egyelőre megmentette a statisztikát, de a háttérben egyre érezhetőbb az átrendeződés.
A friss statisztikai adatok szerint 4,5 százalékos munkanélküliség mellett érezhetően csökkent a hazai foglalkoztatottság. A munkaerőpiac szűkülését mutatja, hogy az álláskeresés átlagos időtartama 13,1 hónapra nyúlt.
Bár a friss statisztikai adatok alapján a turisztikai szálláshelyek forgalma némi visszaesést mutatott áprilisban, a szezonálisan kiigazított értékek árnyaltabb képet festenek és enyhe növekedésre utalnak.
Áprilisban a szakértői várakozásokkal megegyező, 2,1 százalékos hazai drágulásról közölt adatsort a KSH. Bár a bolti élelmiszerek ára érezhetően csökkent, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a mutatót, az üzemanyagárak pedig inflációs kockázatot hordoznak.
Az additív gyártás itthon az építőiparban és az orvoslásban is megvetette a lábát, így a technológia térnyerésével az eddig hetekig tartó fejlesztési idő néhány napra is rövidülhet.
Magyarországon kezd gyökeret verni az agrárium új formája. Nálunk is megjelentek azok a beltéri farmok, ahol a napsütést LED-világításra cserélték.
A SZÉP-kártya februárban is erősen húzta a belföldi fogyasztást, a kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot költöttek el, ami éves alapon 18 százalékos növekedés. A kormányzati ösztönzők és a továbbra is élénk felhasználás a turizmuson túl a családok vásárlási mozgásterét is bővíti, miközben a hazai szálláshelyek forgalma is érezhetően erősödik.
Emelkedő pályán maradt a hazai turizmus: tavaly csúcsot döntött a vendég- és vendégéjszakaszám, januárban pedig tovább bővült a forgalom és a bevétel. A trendet a belföldi és a külföldi kereslet egyaránt húzza, a kedvezményes hitelek és vendéglátóipari intézkedések által pedig gyorsulnak a kapacitás- és minőségfejlesztések.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt 2024 azonos hónapjához képest, míg az egész évre vonatkozóan 2,9 százalékos növekedést mutatott a szektor.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások már pályázhatnak a KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 programra, amellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén.
Magyarország 2010 óta jelentős felzárkózást ért el a legfejlettebb ipari nemzetekhez képest, olykor lenyűgöző mértékben. Amennyiben az utóbbi években tapasztalt trendek továbbra is tartanak, Magyarország bruttó hazai terméke 2035-re meghaladhatja Ausztria GDP-jét.
A magyar vállalkozások megerősítése és teljesítményük növelése érdekében a kormány arról döntött, hogy további 200 milliárd forintos keret biztosításával 2024. július 1-jéig tovább folytatja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ezzel összességében 1200 milliárd forintot biztosít a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül a gazdaság számára.
Megnyílt az út, hogy a kormány a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében 2024-ben is széles körű állami támogatásokat biztosíthasson – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az MGYOSZ csúcstalálkozó-sorozatának idei, harmadik rendezvénye az ESG-ről szólt. A Gundel Étteremben tartott eseményen a téma a fenntartható növekedés követelményei, illetve az új magyar ESG-szabályozás részletei voltak. Az eseményt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadása indította, majd a résztvevők egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a törvénytervezetet.
A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.
A kormány által elfogadott 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljainak minél magasabb szintű elérése, valamint a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének további megerősítése érdekében Magyarország kormánya és a 4iG Csoport közös nyilatkozatot tett, amelyet a kabinet nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a társaság részéről pedig Jászai Gellért, a 4iG elnöke írt alá.
Töretlen a hazai gazdaságba vetett bizalom: több mint háromszoros túljegyzés mellett 1 milliárd euró értékben hajtott végre nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank – erről adott ki sajtóközleményt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A kiemelkedő utasforgalmú nyár után az ősz is erősen indult a Budapest Airportnál, az óraátállítás napján, október 29-én pedig életbe lépett a téli menetrend: 36 légitársaság 107 célállomása várja a hétköznapokból kiszakadni vágyókat. A budapesti repülőtér forgalma várhatóan a téli szezonban is havi egymillió fő felett alakul.
Az uniós rendelkezés november elsejei határidővel rögzített egységesen 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamok számára. A kormány intézkedései és az április óta tartó folyamatos betárolás eredményeként ez az elvárás Magyarországon augusztus végére teljesült.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között a hazai építőipar helyzetét, amiből kiderült, hogy a hazai gazdaság ezen szegmense a következő évben már várhatóan növekedésnek indul. Ebben viszont nagy szerepet játszik az EU-s források beérkezése és a kamatok alakulása.
A Nézőpont Intézet friss Fogyasztói Barométer kutatásából többek között kiderült, hogy egy átlagos háztartásban havonta 251 ezer forint személyenként a fogyasztásra fordítható összeg. A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták.
Az idén immár tizenkettedik alkalommal tartották meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) exkluzív, makrogazdasági kilátásokat elemző konferenciáját, amelyen többek között olyan előadók ismertették a friss trendeket, mint Varga Mihály pénzügyminiszter, Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke, illetve György László kormánybiztos. A kerekasztal-beszélgetéseken pedig a geopolitikai fejlemények és az innováció növekedésre gyakorolt hatásai voltak a fókuszban.
A Makronóm Intézet felmérésének eredményei szerint a vállalatvezetők kétharmada ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, de csupán 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezett vállalkozások háromnegyede már elkezdte a digitalizációs fejlesztéseiket.
Tovább csökkent a magyar kiskereskedelmi forgalom, viszont a szálláshelyek forgalma nőtt – derült ki a KSH augusztusi jelentéséből. A nyár utolsó hónapjában különösen az üzemanyagok kereskedelmében volt jelentős a visszaesés. A vendégéjszakák száma emelkedett ebben a hónapban, és a nyári turizmus eredménye a tavalyi szinthez mérhető.
A Makronóm Intézet elemzéseinek eredményeként került a köztudatba a profit húzta infláció vagy kapzsinfláció mint fogalom. Érdemes a dolgok mögé nézni: mi az oka az ilyen típusú infláció erősödésének, és hogyan lehet kezelni azt? Ezt fejti ki Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
