Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Az MNB az egynapos betéti eszköz kamatát 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentette. Ezzel a döntésével folytatódott a monetáris politika elmúlt hónapokban megkezdődött normalizációja, az extrém magas kamatok fokozatos mérséklése. A kamatok csökkentése természetesen fokozatosan történik, és szükség is van arra, hogy így történjen, hiszen a forint árfolyamának stabilitását szem előtt kell tartania – húzza alá a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

A forint stabil és viszonylag erős maradt

Ennek megfelelően a mai kamatdöntést sem követte a forint gyengülése, mivel a piac azt már beárazta. A kamatkondíciók lazítását több tényező segítette elő. Egyfelől a világpiaci energiaárak csökkenésének és a mérséklődő belső keresletnek eredményeként a folyó fizetési mérleg egyenlege javult. Ez csökkentette a forintra nehezedő nyomást, és így a magyar fizetőeszköz árfolyama stabil és viszonylag erős tudott maradni – még az amerikai Fed kommunikációja okozta kisebb nemzetközi turbulencia ellenére is.

Az infláció már szemmel láthatóan lassult – januári 25,7 százalékos értékéről májusra 21,5 százalékra, ami a vártnál gyorsabb mérséklődést jelentett – ez szintén segítette a lazítást, sőt akár egy jelentősebb lépést is indokolhatott volna. Ez ellen szólt ugyanakkor a Fed – előbb említett – a vártnál szigorúbb kommunikációja és az ezáltal okozott turbulencia, illetve – hazánk tekintetében – az uniós források csúszása. 

Mi várható a következő hónapokban?

A következő hónapokban az egyhetes betéti eszköz kamata az eddigiekhez hasonló ütemben, havonta 100-100 bázisponttal csökkenhet, így szeptemberben elérheti az alapkamatot, azaz a kamatcsökkentés továbbra is határozott, de nem túlzottan gyors, fokozatos ütemben történik. 

Ezt követően a lazítási ütem lassabbá válhat, ha egyáltalán azonnal folytatódik, azonban a pontos mérték még kevéssé látható előre, ezt nagyban meghatározzák a nyári energiapiaci folyamatok és a beérkező inflációs adatok. 

Az év végére 11 százalékos alapkamatot vár a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Némileg optimistább az MNB az infláció kapcsán

 A mai döntés kapcsán érdemes még kiemelni a jegybanki előrejelzés új számait: a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait nem változtatta a jegybank, így idénre 0-1,5, míg jövőre 3,4-4,5 százalékos bővülést vár, azaz meglehetősen tág intervallumot ad meg. 

Az MNB ugyanakkor szűkítette az inflációra megadott intervallumot: 2023-ra 15-19,5 százalékról 16,5-18,5 százalékra 

– azaz az elemzői várakozásoknál némileg optimistább sávot megadva. A jövő évi inflációs várakozást ugyanakkor 0,5 százalékponttal a 3,5-5,5 százalékos, szintén elég tág sávba emelte, ami egyébként a kormányzati várakozásoknál optimistább, de a piaci várakozásokkal megegyezik. Az idei sávmódosítás azért is lehet fontos, mert ezzel egyre nő annak a valószínűsége, hogy 2023-ban a kormány pótlólagos nyugdíjemelést hajt végre, mégpedig az eredetileg vártnál magasabb infláció miatt.

Címlapfotó: MTI