Miközben a föld vitathatatlanul egyre súlyosbodó környezeti válsággal néz szembe, ebben az adatokra való egyre növekvő hagyatkozás látszólag nem játszik nagy szerepet. Pedig az adatközpontok, amelyek megkönnyítik a Google-keresést, az e-mailezést, a metaverzumot, a mesterséges intelligenciát és az egyre inkább adatalapú társadalom számtalan más aspektusát, a becslések szerint a globálisan termelt villamos energia 1 százalékát fogyasztják, és ez a mennyiség az adatszolgáltatások iránti növekvő kereslettel csak növekszik.

Bár nincs egyetlen csodafegyver a „zöldadat” elérésére, az elkövetkező évtizedben várhatóan jelentős előrelépések történnek a nulla energiafelhasználású adatközpontok felé, mivel a feltörekvő technológiák innovatív módon kombinálódnak és integrálódnak – így a nulla energiafelhasználású adatközpontok álma gyorsan valósággá válik.

Először is, a keletkező hő kezelésére  folyékony hűtőrendszereket fejlesztenek ki, amelyek vízzel vagy dielektromos hűtőközeggel vezetik el a hőt. Ezt a felesleges hőt újrahasznosítják az olyan alkalmazásokban, mint a helyiségek fűtése, a vízmelegítés és a hasonló ipari folyamatok. Stockholm városa például projekteket hajt végre az adatközpontokból származó hulladékhő hasznosítására az otthonok fűtésére.

Másodszor, a mesterséges intelligenciát az energiafelhasználás valós idejű elemzésére és optimalizálására is használják, maximalizálva a hatékonyságot anélkül, hogy a teljesítmény csökkenne. A DeepMind MI már sikeresen demonstrálta az MI-alapú energiagazdálkodásban rejlő lehetőségeket, és a Google adatközpontjaiban esetenként 40 százalékos energiafogyasztás-csökkentést ért el.

Harmadszor, a nettó nulla energiafelhasználású adatközpontokat támogató technológiai infrastruktúra egyre modulárisabb és igényalapúbb lesz. Például a felhő- és az edge computing rendszerek lehetővé teszik, hogy az adatfeldolgozás és -tárolás több eszközre, rendszerre, sőt, akár több helyszínre is kiterjedjen. A Crusoe Energy például olyan helyeken telepíti moduláris adatközpontjait, ahol a metángázt fáklyával égetik el. Céljuk, hogy a felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrát olyan metángázzal lehessen működtetni, amely egyébként közvetlenül a légkörbe kerülne. Ezek és más előre gyártott adatközpontegységek könnyen telepíthetők, bővíthetők vagy áthelyezhetők, így az adatközpontok üzemeltetői optimalizálhatják az energiafelhasználást és alkalmazkodhatnak a vállalat változó igényeihez.

A szoftver és hardver terén további újítások közé tartoznak az olyan újszerű számítási architektúrák, mint a rendszer egy csipen (System on a Chip, SOC) és az olyan optimalizációk, mint az energiaarányos számítás, amelyben a számítógépek csak az elvégzett munka mennyiségével arányos energiát használnak fel.

A nettó nulla energiafelhasználású adatközpontok megvalósításához innovatív megközelítésekre lesz szükség a fent említett megoldásoknak az új villamosenergia-termelő, -tároló és -kezelő technológiákkal való integrálásához. Tekintettel az e területen tapasztalható innovációs és beruházási hullámra, az elkövetkező éveket illetően lehet okunk optimizmusra.

(Forrás és fotó: A 2023-as Top 10 Emerging Technologies jelentés)