Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője

A KSH mai közzététele szerint 2023 májusában az építőipari termelés volumene – a nyers adatok szerint – 12,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,7 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.

Továbbra is kedvezőtlen képet fest az építőipar idei teljesítménye, bár ez nem jelent meglepetést, előzetesen számítani lehetett rá, hogy az idei év nem az ágazatról szól majd.

Az éves alapú, két számjegyű visszaesés részben magyarázható a magas bázissal, illetve a kedvezőtlen májusi időjárással, azonban nagyobb problémát jelent, hogy az ágazat havi alapon már február óta folyamatosan zsugorodik. A két építményfőcsoport közül az épületek építése esett vissza nagyobb ütemben, ugyanakkor itt magasabb is volt a bázis, továbbá itt a havi adatok már növekedést mutatnak, bár egy hónapnyi adatból még nem érdemes messzemenő következtetések levonni.

Mi magyarázza a zsugorodást?

Az épületek építése elsősorban a vállalati szférához köthető, így itt a csökkenést egyrészről a gazdasági bizonytalanság okozza, amely nyomán a vállalatok elhalasztják beruházásaikat, valamint a magas kamatkörnyezet, amely megdrágította a forrásbevonás költségét. Az egyéb építmények esetében is számottevő, 10 százalékos visszaesést mutatnak a májusi adatok, amelyben a kormányzati kiadások visszafogása, egyes beruházások elhalasztása, az önkormányzatok forráshiánya, illetőleg az uniós források csúszása is szerepet játszik.

Nem segíti az építőipar kilátásait, hogy az árak egyelőre nem akarnak csökkenni, ugyan még csak első negyedéves adatok állnak rendelkezésre, de a mérséklődő kereslet mellett megvalósuló, negyedéves alapon 4,8, míg éves alapon 24,1 százalékos áremelkedési ütem kedvezőtlen képet jelent, amely hátterében az alapanyagok és az energia árának megugrása húzódik meg.

Az építőipar gyengélkedése kihatással van az ipar egyes alágazataira is. Az építőipar legfontosabb beszállítói közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat 19,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazat pedig 14,5 százalékos visszaesést könyvelt el az idei év első 5 hónapjában.

Mi várható a jövőben?

Rontja az ágazat kilátását, hogy az új szerződések volumene több mint harmadával marad el a tavalyi szinttől, de a szerződésállomány tekintetében is több mint 30 százalékos a csökkenés. Az építőipari fordulathoz több tényezőnek is együtt kell bekövetkeznie. Szükség van az árak mérséklődésére, illetve keresleti oldalon a kamat csökkenésére, valamint az állami megrendelések felfutására. Mindezeket figyelembe véve, az építőipar idén visszafoghatja a gazdaság növekedését. Sőt, amennyiben a vállalatok a visszaeső keresletre leépítésekkel reagálnak, akkor egy hirtelen felfutás az ágazatban hosszabb távon ismét csak áremelkedésben csapódhat le.

Az építőipari ágazat 2023. májusi adatai részletesen

– 2023 májusában az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése mérséklődött, az épületeké 13,2, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal.

– Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,6, az egyéb építmények építésében 11,0, a speciális szaképítésben 11,4 százalékkal csökkent a termelés.

– A megkötött új szerződések volumene 36,9, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 48,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 11,9 százalékkal visszaesett a 2022. májusi bázishoz képest.

– Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 30,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 40,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

– 2023 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 8,8 százalékkal csökkent.

Címlapfotó: shutterstock.com