A felsőoktatási felvételi eredmények július 27-i közzététele után hirtelen nőtt az albérlet utáni igény, különösen az újonnan beiratkozott diákok és családjaik körében. Az OTP Ingatlanpont munkatársai ebben az évben külön erőfeszítéseket tettek, hogy támogassák az új hallgatókat. Azt tapasztalták, hogy a 2023-as felvételi ciklusban a jelentkezők nagy része addig nem kezdett el albérletet keresni, amíg a felvételi eredményeiket hivatalosan nem erősítették meg, azaz a ponthatárok közzétételéig.

Felmérés az ingatlanpiaci trendekről

Az Ingatlan.com és a Cordia legutóbbi  közös májusi kutatása alapján 2020. január óta a budapesti egyszobás lakások bérleti díja átlagosan 25 százalékkal, a kétszobásoké 34 százalékkal, míg a háromszobás lakásoké 37 százalékkal nőtt. A bérleti költségek tekintetében a két- és háromszobás új építésű lakások ma közel 50 százalékkal magasabb áron bérelhetők, a bérleti díjuk 277–420 ezer forint között változik, de a legfelső ársávban a bérbeadók akár havi 900 ezer forintot is elvárnak – bár ez a kategória ritkán találkozik a diákok igényeivel. Pesten már 138 ezer forintért is található garzonlakás, a panellakások ára pedig mindössze 8 százalékkal nőtt.

A felmérés idején a fővárosi lakások átlagos négyzetméterenkénti bérleti díja 4500 forintra rúgott, ezen belül a pesti egyszobás lakások voltak a legköltségesebbek 4700 forinttal, míg a budai kétszobásak a legmegfizethetőbbek 3260 forinttal.

 A legnagyobb árnövekedést a VIII. kerületi Corvin-negyed és a Középső-Ferencváros produkálta, ahol az árak akár másfélszeresére is nőhettek.

Az újonnan épült lakások bérleti költségei markánsan emelkedtek, a keresletet pedig a lakások helyzete szabja meg, a belvárosban a kisebb lakások, míg a külvárosban a családi házak iránt nagyobb az érdeklődés. A felsőoktatásba frissen bekerülő diákok és családjaik számára a díjak és az oktatási intézményekhez való közelség a legkritikusabb, ezért ajánlott minél előbb elkezdeniük az albérletkeresést, mert a fővárosban hamar betelnek a kedvező ajánlatok.

Egyetemi városok albérletpiacának kaleidoszkópja

Az OTP Ingatlanpont régióvezetői úgy vélik, az albérletkeresők kivárási stratégiát alkalmaznak a bizonytalan ingatlanpiacon. Debrecen, több mint 20 ezer hallgatójával és magas lakásáraival (630 ezer forint/négyzetméter), kiemelkedik az egyetemi városok közül. 

Miskolc, Nyíregyháza és Eger hallgatóinak száma és lakásárai alacsonyabbak (440–490 ezer forint/négyzetméter). A diákok családjai gyakran fontolgatják a lakásvásárlást az albérleti díjak helyett, mivel a hirdetési árak alkuképesek.

Pécsett a hallgatók hajlandóak többet utazni, hogy olcsóbb lakbért fizessenek. Itt egy átlagosnak nevezhető lakás viszonylag normális áron kapható (470 ezer forint/négyzetméter). 

Győr-Moson-Sopronban és Veszprémben a kínálat szűk, de a kereslet magas, ami a lakásárakat (620–650 ezer forint/négyzetméter) emeli. 

Kecskeméten az autóipar vonzereje hajtja a bérleti díjak emelkedését, míg Szegeden a diákok igényei dominálnak, mivel húszezres diáksereg él a városban, a tavalyihoz képest itt is nőttek az árak:

 „Ma Szegeden 120 ezertől indulnak az albérletek, 140 ezertől kezdődnek a jobbnak mondhatók, de 2-300 ezer forintig is elmegy a kínálat.”

Farsang Sándor kiemelte: Minden helyszínen érdemes lehet mérlegelni, hogy a diákok családja a hosszú távú albérleti díjak fizetése helyett inkább saját lakást vásároljon.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában. 

Címlapfotó: shutterstock