Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
Az elkövetkezendő évtizedben komoly kihívások állnak úgy az európai, mint a magyar gazdaság előtt. A pandémia előtti időszakhoz képest a globális infláció megnőtt, ezzel párhuzamosan emelkedtek a bér- és anyagköltségek, valamint a kamatszintek, amelyek rövid távon nem álltak vissza a korábbi alacsony értékükre. A földgáz és a villamos energia ára a többszörösére nőtt a világ nagy részén, és a konszolidációt követően sem valószínű, hogy visszatérnek a 2020 előtti árszintek. A geopolitikai változások zavart okoznak egyes globális ellátási láncokban, amelyeknek a helyreállása lassabb az előzetesen vártnál. Kihívásként értelmezendő az is, hogy a fejlett világban egyre nagyobb a képzett munkaerő hiánya az egyes kulcsmunkakörökben, és ez komoly akadályát jelentheti a gazdasági növekedésnek. Mindezek mellett a digitális és zöldátállás végrehajtása szintén komoly nehézségeket jelent nem csupán gazdasági, hanem szélesebb társadalmi vetületben is.
Magyarország számára kulcsfontosságú feladat, hogy az említett nehézségek ellenére a hazai gazdaság az elkövetkezendő évtizedben képes legyen megőrizni – sőt, akár növelni – a jelenleg körülbelül 0,25 százalékos világgazdasági részesedését, mindezt úgy, hogy a növekedés mennyiségi szemlélete mellett egyre jelentősebb hangsúlyt kapjon annak minőségi megközelítése is.
1. ábra – Globális környezet
A témával foglalkozó szakirodalom, illetve a sikeres nemzetközi példák elemzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy kiugró gazdasági növekedést elsősorban azok az országok tudnak végrehajtani, amelyek fókuszált és következetes gazdaságpolitikát folytatnak, illetve ahol a technológiai szektorok nagyarányú fejlesztése kiemelt figyelmet kap. Mindezek alapján különösen jó példaként említhető a Koreai Köztársaság elektronikai iparra alapozott növekedése 1980–1989, illetve Izrael high-techre alapozott bővülése 2008–2016 között.
Az 1970-es években a dél-koreai gazdaságpolitika előkészítette a kiugrási lehetőséget az exporttámogatás, az oktatás, a KFI-infrastruktúra fejlesztése, valamint az ipari parkok és a befektetések ösztönzése által. Az 1980-as években erre az alapra építve a koreai vállalatok átálltak a másodlagos elektronikai alkatrészek, valamint kiegészítők gyártásáról az alapvető és egyre magasabb minőséget képviselő alkatrészek előállítására. A megnövekedett hozzáadott értéket képviselő, szellemi tulajdonjogra épülő termékek gyártása által Dél-Korea az elektronikai piac egyik globális nagyhatalma lett. Izraelnek stabil alapjai voltak ahhoz, hogy a 2008-as válságot követően újra növekedési pályára álljon (pl. konzervatív bankszektor, erős társadalmi szolidaritás és rugalmasság, magas lakossági megtakarítások). A globális gazdasági trendek kihasználása, az izraeli munkaerő magas képzettsége, az erős KFI-hagyománnyal büszkélkedő egyetemei hozzájárultak, hogy globálisan jelentős startup- és innovációs ökoszisztémává váljon.
Az említett országok technológiai-alapú növekedési teljesítménye példaként szolgálhat a magyar gazdaság számára is.
2. ábra – Nemzetközi jógyakorlatok
A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást készített a fenti szemléletet alapul véve, amelynek elsődleges célja a hazai gazdaság technológiai kitörési pontjainak, illetve lehetséges növekedési területeinek azonosítása volt. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás elsősorban azon új technológiai területekre fókuszált, amelyek alapvetően nem – vagy csekély mértékben – képezik részét Magyarország iparának, de mégis jól kiegészíthetik a hagyományos, jó alapokkal felvértezett iparágakat. A vezető nemzetközi think tankek (többek között: Brookings, CATO Institute) elemzései, mintegy huszonöt nemzetközi piackutató vállalat (Allied Market Research, Polaris MS, Statista) előrejelzései, valamint szakirodalmi kutatások alapján a következő évtizedekre vonatkozóan 43 nagy potenciállal büszkélkedő kitörési pontot azonosítottak a Makronóm Intézet kutatói. Ezt tovább szűkítve 14 terület azonosítható, mint tényleges kitörési lehetőség a hazai gazdaság számára.
Módszertan
A 43 ígéretes területből tizennégy kitörési pontot választottak ki, amelyek mindegyike jó piaci kilátásokkal, alacsony kitettséggel és jó vagy hatékonyan fejleszthető hazai adottságokkal jellemezhető. A három kritérium egyszerre történő teljesülése esetén beszélhetünk kitörési pontokról.
A 14 terület kiválasztására egy adatalapú módszert alkalmaztunk: egy százfokozatú pontrendszer szerint priorizáltuk a kitörési pontokat objektív, kvantitatív jellemzők, illetve kvalitatív tulajdonságok alapján. Az említett szisztémában három blokkot alakítottunk ki a lényegesnek vélt jellemzők csoportosítása során: piaci körülmények (30 pont), hazai adottságok (40 pont), hazai kitettségek (30 pont).
A részletesen vizsgálandó területek körének meghatározása három fázisban zajlott:
1. A releváns szakirodalom – pontonként legalább három – áttekintése alapján első körben kialakult a már említett 43 ígéretes terület halmaza, amely azonban túl széles körnek bizonyult, így további szűkítésre került sor.
2. A második fázisban jött a kiterjedt adatgyűjtés, majd az így rendelkezésre álló információk alapján a kutatók felépítettek egy modellt. Ennek kialakítása során figyelembe kellett venni az adott piacra jellemző adottságokat (humán erőforrások elérhetősége, meglévő hazai ipari hagyományok és hálózatok, K+F+I hálózat megléte), a szakterület kitettségeit (energiaáraktól, importtól és ellátási lánctól való függőség), illetve a kapcsolódó növekedési potenciált (globális pénzügyi és piaci növekedési potenciál, előnyok időbeli realizálhatósága).
3. A legutolsó szakaszban az előző fázis során felállított modell és az így kapott szakterületi pontszámok alapján a kitörési pontokat sorrendbe állítottuk, így láthatóvá vált, hogy melyik 14 terület lesz, amely megfelelően magas pontszámot ért el ahhoz, hogy a tárgyát képezze a további részletes vizsgálatnak.
A 14 terület vizsgálata során a hazai szereplők szakértelme is meghatározó volt: ötven interjú készült, ebből harminchat magyarországi vállalatok vezetőivel, kilenc egyetemi kutatókkal, érintettekkel, öt pedig hazai KFI-központok felkeresésével valósult meg.
3. ábra – A kitörési pontok felosztása a technológiai érintettség mértéke alapján
A listában szereplő elemek priorizálása képezte a kutatás következő lépcsőfokát, ennek eredményeként a technológiát felhasználó területek vonatkozásában nyolc ágazatot választottunk ki részletes elemzés céljából. A tizennyolc további terület az előzetes kutatás során kapott alacsonyabb pontszám alapján nem került fel a részletes elemzés listájára, ám azok továbbra is potenciális kitörési pontként értelmezendők.
4. ábra – Prioritáslista a felhasználási területekre (1-14. helyezés)
A technológiai területek kapcsán szintén kiválasztottunk egy szűkebb kört, amely az elért pontok alapján mindössze hat elemet tartalmaz, így a további részletes vizsgálat is csupán ezt a hat kitörési pontot érintette.
5. ábra – Prioritáslista a technológiai területeken
Végül a szakirodalmi kutatás rávilágított arra is, hogy a technológiát fejlesztő és az azt felhasználó kitörési pontok szinergiát teremtve jelentősen erősíthetik egymást, sőt az innovatív új megoldások alkalmazása nem csupán a kitörési pontokként azonosított ágazatok, hanem az érettebb iparágak fejlődését is előmozdíthatja.
6. ábra – Innovatív technológiák és lehetséges alkalmazási területeik
Az elkövetkezendő hetekben a Makronóm Intézet rendszeresen közöl majd cikkeket a magyar gazdaság lehetséges technológiai kitörési pontjainak témájában, amelyek egy-egy érintett terület átfogó vizsgálatának részleteit mutatják be. A témák az alábbi sorrendben jelennek meg:
- Munkaszervezés-automatizáció
- Digitális logisztikai technológia
- Robotika
- Virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR)
- Felhőalapú számítástechnika, SaaS
- Mesterséges intelligencia, gépi tanulás
- Adattudomány – Big Data
- Kiberbiztonság
- Pénzügyi szolgáltatások és technológia
- Önvezető járművek
- Biotechnológia
- Egészségügyi technológia
- Élelmiszer-technológia
- Agrártechnológia
Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.
