„Úgy vélem, hogy 2030-ra készen kell állnunk a bővítésre” – jelentette ki derűlátóan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke augusztus 28-án, hétfőn a szlovéniai Bledben rendezett, Szolidaritás a globális biztonságért elnevezésű fórumon.  

A múltbeli konfliktusoknak nincs helye a szervezetben 

A brüsszeli tanács elnöke a nyitóbeszédében azt is közölte, hogy az EU vezetői a következő csúcstalálkozókon megvitatják a témát. Michel bejelentette azt is, hogy az uniós vezetők állást foglalnak majd az Ukrajnával és Moldovával folytatandó hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, valamint Bosznia-Hercegovina és Georgia kilátásairól is.   

A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vett a nyugat-balkáni vezetőkkel tartott athéni vacsorán, ahol a bővítés volt az elsődleges téma. Eközben Ukrajna és más tagjelöltek tejesen új megközelítést siettetnek a megrekedt bővítési vita helyett. A megoldás megtalálása sürgetőbb lett, mivel az  

EU igyekszik tompítani Oroszország erőfeszítéseit, hogy a régióban mind nagyobb befolyást szerezzen.  

Az unión belül is több meglehetősen érzékeny kérdést kellene megválaszolni.  

Komoly gond az EU-tagságra pályázó országok bonyolult és egymással szemben álló történelme. Michel elismerte, hogy a korábbi sérelmek kezelése nehezebbnek bizonyulhat, mint a reformok végrehajtása. Az unió alapító tagjaival párhuzamot vonva hangsúlyozta, hogy a sikeres együttműködés szerves része a megbékélés, mivel a múltbeli konfliktusoknak nincs helye az EU-ban.  

Csak álca volt a felkészületlenségre való hivatkozás 

Kijelentette továbbá, hogy a bővítés továbbra is az állam érdemei által meghatározott folyamat, és az EU-hoz való csatlakozás a jogok mellett kötelezettségvállalásokat is jelent. Ahhoz, hogy ezeket hatékonyan teljesítsük és élvezzük az előnyöket, elengedhetetlen a felkészültség – fejtette ki. 

Ez az előkészítés magában foglalja az igazságszolgáltatás autonóm működésének biztosítását, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Ebbe bele kell érteni a gazdasági felkészültséget is, különösen az uniós vívmányok elfogadása révén. Ugyanilyen fontos a külpolitika összehangolása, amely a mai kontextusban kritikusabb, mint valaha – mondta a tanács elnöke. Ráadásul az egész bővítési folyamat jelentős költségvetési kompromisszumokkal jár majd a szervezeten belül. Ebben pedig még nincs egyetértés. 

Az Európai Tanács elnökét őszinteségi roham kapta el:  

Legyünk nyíltak, néha arra használtuk – talán vissza is éltünk vele – a leendő tagállamok előrehaladásának hiányát, hogy ne kelljen szembenéznünk a saját házi feladatainkkal, a saját felkészültségünkkel – tette hozzá. – Most komolyan meg kell vizsgálnunk, hogy az EU mennyire képes új tagokat befogadni.” 

Michel elmondta, az uniós vezetők a közeljövőben megvitatják, hogy a tagsághoz szükséges bizonyos követelmények teljesítése után a tagjelöltek bekapcsolódhatnak-e az EU-s ülésekbe. Dritan Abazovic, Montenegró miniszterelnöke bírálta Michel célkitűzéseit, mondván: „2030 Montenegró számára túl messze van”. Hozzátette, hogy a nyugat-balkáni országok integrációja a biztonság és a jövőbeli gazdasági fejlődés kérdése. 

Macron a többsebességes Európát ajánlja  

Emmanuel Macron francia elnök szintén hétfőn a bledi fórumon felszólalásában kifejtette, hogy a következő hónapokban az EU-ban „intézményi változásokat kell végrehajtani”. „Ezek célja a mélyebb integráció, amelyeket a bővítésért, különösen a Nyugat-Balkán felvétele érdekében kell megtennünk.”  

Az lenne az igazi kockázat, ha azt tennénk, amit már korábban: a bővítési folyamatról elmélkednénk anélkül, hogy a reformfolyamattal törődnénk. Tanúsíthatom, hogy egy 27 tagú Európa számára elég nehéz az alapvető témákban előrelépést elérni – és finoman szólva nem lesz könnyebb 32 vagy 35 taggal.”  

A francia elnök hozzátette, hogy az egyik lehetőség a „többsebességes Európa”, a különböző tagcsoportok közötti különböző partnerségekkel.  

Párizs régóta szószólója a többsebességes Európának, ami azt jelentené, hogy egyes országok – minden bizonnyal az EU magjához tartozó államok – mélyebb együttműködést valósítanának meg, mint a többi. Ez azonban kikezdené az egyenlő jogokat. A franciák csak így látják megoldhatónak az eltérő fejlettségből származó gondokat, amelyek érintik a gazdasági, a politikai és a társadalmi haladásban elért eredményeket. 

A szerbiai és koszovói feszültségekkel kapcsolatban Macron a bledi fórumon egyértelműen, sőt fenyegetően fogalmazott: Belgrádtól és Pristinától elvárják, hogy tevékenyen végrehajtsa a francia–német javaslatot. Figyelmeztetett, hogy ennek elmulasztása az EU vízumpolitikájának újragondolásához vezethet a két ország esetében. 

Címlapfotó: MTI/EPA/Yoan Valat