Az új tanév kezdetétől tilos abajában (ami a muzulmán nők teljes testet eltakaró ruhája, részletesen lásd lentebb, keretes írásunkban) és kamizban (iszlám hosszú ing) megjelenni a francia közoktatási intézményekben. A francia kormány megítélése szerint a Közel-Keletről származó női és férfiviselet ellentmond annak a törvénynek, amely tiltja a vallási jelképek viselését a szekularizált – az államot és a vallást szétválasztó – világi iskolákban.  

A kabinet az abaját és a kamizt olyan ruhadarabnak tartja, amely elárulja viselőjéről, hogy milyen hitet gyakorol.  

Ezzel a diák mintegy különállását hangoztatja ott, ahol ez nem megengedett.  

Az előző törvény figyelmen kívül hagyta ezt az öltözéket 

De miért kellett ismét felmelegíteni a 2004-es törvényt, amely már egyszer megtiltotta az iskolákban a feltűnő vallási jelképek viselését?  

A közel húszéves rendelkezés, amely fátyoltörvény néven híresült el, de tiltja az intézményekben a nagy méretű kereszt és a kipa viselését is, mára elfogadottá vált, alig vannak problémák betartatásával. 

Helyette egyre több muzulmán gyermek visel abaját és kamizt az iskolákban. Ezeket a 2004-es törvény nem tiltotta, egyszerűen meg sem említette. Az előző tanévben  

a közel hatvanezer általános és középiskola vezetői a felettes szervüknek mintegy ötezer ilyen esetet jelentettek, úgy havonta ötszázat.  

Az is igaz, hogy számos tanár nem közölte az iskolaigazgatóval, ha ilyen üggyel találkozott, mert egyszerűen nem tartotta fontosnak.  

Ezeknek zöme meghatározott iskolákban fordult elő, számuk mintegy ötszáz oktatási intézményt érinthetett. Felmerül a kérdés: miért most pontosították a jogszabályt és vették fel a tiltólistára ezeket az arab ruhadarabokat, amelyekkel hosszú évekig nem volt különösebb gond? Ráadásul még a muzulmánok is vitatják, hogy az abaja vallási szimbólum lenne.  

Mi is az abaja? 
Az abaja arab szó, amely ruhát vagy kabátot jelent. Ez egy hagyományos ruhadarab, amely a muszlim országokból származik. Különösen Szaúd-Arábiában, a Perzsa-öböl menti országokban és a Magreb-országokban hordják szívesen ezt a bő viseletet, amely az arc, a lábak és a kezek kivételével az egész testet eltakarja. (Geopolitikai értelemben a Magreb térséghez az észak-afrikai arab államokat sorolják.) Alatta más ruhadarabokkal is összeegyeztethető, fátyollal vagy fejkendővel együtt is viselhető. A férfiak hosszú inget hordanak, bő nadrággal.  
Általában különleges alkalmakkor viselik, mint például az Eid, az áldozati ünnepnap. Az abaja vallási ruhadarabnak számít-e? Kár lenne azt tagadni, hogy a hagyományos muzulmán öltözék fokozatosan vallási jelképpé is vált, különösen a szaúd-arábiai vahhabiták és a szalafisták körében. Az iszlám vallás szunnita ágának ezek a legfanatikusabb, legrigorózusabb követői. Valószínűleg Franciaországban is zömével ilyen családokból származnak azok a diákok, akik nem divatból, hanem a családfő utasítására járnak abajában. A feleség meg, ha kimozdul a lakásból, fekete burkát visel.  
A Francia Muszlim Tanács, a CFCM cáfolta a vallásgyakorlat és az abaja közötti kapcsolatot. „Számomra az abaja nem vallási ruhadarab, hanem egyfajta divat” – mondta Abdallah Zekri, a CFCM alelnöke. Az iszlámmal foglalkozó szakemberek több kétértelműséget látnak az abajában, mint a fátyolban. Vallási jellege a diák szándékától függ. Vannak, akik vallási okokból viselik, hogy kifejezzék szembenállásukat a francia törvényekkel. Mások csak el akarják takarni a gömbölyded idomaikat, utánozni akarják egy barátjukat, vagy egyszerűen elegánsnak találják a bő tunikát.  

Fellángoltak a szekularizmust ért támadások 

Miért volt szükség épp most az abaja tiltására? Az idei ramadán óta Pap Ndiaye volt oktatási miniszter már kora tavasszal a szekularizmus elleni támadások újbóli fellángolását észlelte az oktatási intézményekben. A 34 esztendős új oktatási miniszter, Gabriel Attal – Macron elnök párttársa és személyes kedvence – úgy döntött, hogy e téren felveszi a kesztyűt, és támadásba megy át. Ez volt Attal első jelentős politikai döntése, alig több mint egy hónappal kinevezése után. Így került sor a rendelkezés augusztusi elfogadására.  

Ez nyilvánvalóan olyan súlyú kérdés, amely nem valósulhatott volna meg a legfelső, elnöki egyetértés nélkül.  

Az intézkedést a jobboldal, a szocialisták és a kommunisták támogatták, míg a radikális baloldal és a zöldek ellenezték a lépést. Az államfő – mielőtt szeptember végén elkezdődik a migrációs törvény vitája, és mivel pártjának nincs meg a többsége a parlamentben – szeretné megnyerni annak elfogadására a mérsékelt jobboldalt. Ez pedig ilyen lépésekkel valósulhat meg, amikor kedvében jár a Köztársaságiaknak, az LR-nek, amely szükséges intézkedésnek tartotta az abaja betiltását.  

Sőt, a BBC, a brit közszolgálati csatorna megjegyezte, hogy a jobboldali pártok erőteljesen lobbiztak az abaja tilalma mellett, míg a baloldaliak aggodalmukat fejezték ki a muszlim nők és lányok jogai miatt. A radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon egyenesen új vallásháborúról beszélt. 

A szekularizmus továbbra is forró téma 

„Franciaország – amióta a 20. század elején hozott törvények megszüntették a hagyományos katolikus befolyást az állami oktatásban szigorúan tiltja a vallási szimbólumok használatát az állami iskolákban – nehezen tudja megújítani jogszabályait, hogy megbirkózzon a növekvő muszlim befolyással” – jegyezte meg a Middle East Eye libanoni portál. 

„A szekularizmus a francia iskolákban mindig is forró téma volt” – ez a brüsszeli Politico véleménye. „A világi iskola támogatói azt állítják, hogy a vallás, és különösen az iszlám, betolakodik a nyilvánosságba. A kritikusok pedig azzal érvelnek, hogy a vallási kisebbségeket diszkriminálják egy történelmileg keresztény országban” – írta az amerikai lap. 

„A kormánynak most számítania kell az abaját és kamizt viselő diákok reakcióira. Válaszolnia kell azoknak is, akik szerint ezek a ruhadarabok nem bírnak vallási jelleggel” – figyelmeztetett az Observ’Algérie algíri napilap. A Corriere della Sera olasz újság szerint a francia kormány döntése azzal fenyeget, hogy a kabinet – alig néhány héttel az ország számos külvárosát felgyújtó zavargások után – új kultúrharcba kezd – és nem csak Franciaország számos iszlám közösségével szemben.  

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI