Franciaország egy újabb rést zár be a stratégiai vállalatai védelme érdekében: az állam ezentúl már egy viszonylag kis külföldi tulajdonrész megszerzésénél is ellenőrizni akarja, hogy ki kerül közel az érzékeny technológiákhoz és döntésekhez.
Franciaország és Németország az uniós külpolitika átalakítását kezdeményezi, a céljuk az EU gyorsabb és egységesebb fellépése, az egyes feladatok pedig az Európai Külügyi Szolgálattól a Bizottsághoz kerülhetnek, ami átrendezheti az uniós intézmények és a tagállamok közötti erőviszonyokat.
A francia–német–spanyol FCAS-program kudarca Európa védelmi szuverenitásának legkínosabb leckéje: bár a kontinens gyorsított fegyverkezést hirdet, a legfontosabb technológiák feletti kontrollt mégis nemzeti ügyként kezeli.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
Vajon előre menekül Emmanuel Macron? A francia elnök látványos tempóban nevezi ki az embereit a hadsereg, a jegybank és a diplomáciai szolgálatok élére, miközben a közvélemény-kutatásokat 34 százalékkal vezető Nemzeti Tömörülés 2027-ben akár át is veheti a hatalmat.
Varsó számára csábító az EU6: nagyobb rálátás és befolyás az uniós napirendre, erősebb alkupozíció a nagy dossziékban. A belépés ára viszont a régiós koordináció gyengülése lehet, ami közvetve Berlin és Párizs napirendjét erősítheti Közép-Európában.
A hét ábrája
Egy kínai geopolitikai elemzés szerint az EU Kínával szembeni politikája az elmúlt években biztonságpolitikai és ideológiai irányba tolódott el, miközben Franciaország elveszítette korábbi közvetítő szerepét. Peking ma inkább az európai belpolitikai erőviszonyok átalakulásában lát esélyt a kapcsolatok enyhítésére.
Történelmi mélyponton a közbizalom, zuhan Macron népszerűsége és egyre több francia kész végleg hátat fordítani az országnak, ahol nem csupán kormányválság bontakozik ki, hanem egy egész rendszer legitimitása kérdőjeleződik meg.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
A Nemzeti Tömörülés történelmi győzelmet aratott a parlamentben, miután minimális többséggel átment az 1968-as francia–algériai bevándorlási egyezmény felmondását sürgető javaslata. Bár a döntés nem kötelező erejű, szimbolikus jelentősége hatalmas: az RN most először kényszeríti térdre a kormányt egy olyan ügyben, amely a gyarmati múltat és a jövő európai migrációs politikáját is újraírhatja.
A francia kormány ezúttal túlélte a politikai paletta mindkét oldaláról érkező bizalmatlansági indítványokat, de a neheze csak most jön. Végig kell verni a költségvetést a megosztott törvényhozáson, miközben az óra ketyeg, és december 31. vészesen közelít.
A francia haditengerészet feltartóztatott az ország partjaihoz közeli tartályhajót, amely az orosz „árnyékflottához” köthető.Putyin kalózkodásnak nevezte ezt az incidenst, az orosz szakértők pedig egy új oroszellenes stratégiát emlegetnek.
A városi légi közlekedés új hullámát az elektromos, függőleges fel- és leszállású gépek (eVTOL-ok) hozzák el, és ebben Kína ma az úgynevezett alacsonylégtér-gazdaság (low-altitude economy) leggyorsabb kísérleti terepe.
Franciaországban két éven belül a negyedik miniszterelnök mondott le, miután François Bayrou is távozott. Mi van mögötte?
Franciaországban ismét kormányválság fenyeget: François Bayrou miniszterelnök bizalmi szavazása várhatóan megbuktatja a kabinetet, amivel Emmanuel Macron nehéz döntés elé kerül. Választhat egy új kormányfő kinevezése, a parlament feloszlatásával egybekötött előre hozott választások vagy – bár történelmileg szinte példa nélküli – a lemondása között. A hárompólusú parlamenti erőtér azonban tartós patthelyzetet vetít előre.
A 2010–2020 közötti évtizedben világszerte csökkent a keresztények aránya, különösen Nyugaton: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztráliában és Uruguayban kisebbségbe kerültek. A vallástalanok száma viszont nőtt, Hollandiában, Uruguayban és Új-Zélandon többségbe kerültek. Ez identitásválságot és társadalmi feszültségeket okozhat, míg Kelet-Európában a kereszténység továbbra is erős.
A Z generáció körében Nyugaton újraéled a keresztény hit: négyszeresére nőtt a templomba járás. A trend konzervatív fordulatot jelez, és Magyarországon is stratégiai lehetőséget kínál a keresztény identitás megerősítésére.
Történelmi brit–német megállapodás született Kensingtonban: a szerződés célja a védelmi és gazdasági együttműködés elmélyítése, Oroszország elrettentése és a brexit utáni kapcsolatok újradefiniálása.
Franciaország kivonult Szenegálból, lezárva katonai jelenlétét Nyugat- és Közép-Afrikában. A lépés szuverenitási törekvésekre, franciaellenességre és geopolitikai átrendeződésre utal, stratégiai kihívás elé állítva Európát.
Az orosz fenyegetés csak nyugati narratíva – állítja Pierre-Emmanuel Thomann, a lyoni Jean Moulin Egyetem geopolitikai doktora. Szerinte Franciaország és Európa az angolszász logikát követve elveszíti önálló stratégiai gondolkodását és aláveti magát az amerikai érdekeknek.
Állandó vita, hogy kell-e, érdemes-e fegyverekre, biztonságra költeni. Persze egy romló biztonsági környezetben muszáj, de akkor is kérdés, hogy mekkora mértékben, hiszen az előállított fegyver, amennyiben nem használják, senkinek sem hoz hasznot – kivéve a fegyvergyárakat.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Tíz év után először nem Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem: az idei év első negyedévében Franciaország volt az első számú célpont. A kérelmek száma uniós szinten is csökkent, miközben Magyarország továbbra is a lista végén szerepel a szigorú határvédelmi intézkedések hatékonysága miatt.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Az EU az egyes szankciók feloldásával a szíriai újjáépítést kívánja elősegíteni. A konkrét döntés január végén születhet meg, amit az új szír rezsim rögtön hatalmas sikerként könyvelhetne el. Mindeközben a Biden-kormányzat átmenetileg már enyhítette a szankciókat.
