Állandó vita, hogy kell-e, érdemes-e fegyverekre, biztonságra költeni. Persze egy romló biztonsági környezetben muszáj, de akkor is kérdés, hogy mekkora mértékben, hiszen az előállított fegyver, amennyiben nem használják, senkinek sem hoz hasznot – kivéve a fegyvergyárakat.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Tíz év után először nem Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem: az idei év első negyedévében Franciaország volt az első számú célpont. A kérelmek száma uniós szinten is csökkent, miközben Magyarország továbbra is a lista végén szerepel a szigorú határvédelmi intézkedések hatékonysága miatt.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Az EU az egyes szankciók feloldásával a szíriai újjáépítést kívánja elősegíteni. A konkrét döntés január végén születhet meg, amit az új szír rezsim rögtön hatalmas sikerként könyvelhetne el. Mindeközben a Biden-kormányzat átmenetileg már enyhítette a szankciókat.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás közel áll a megkötéshez, Franciaország ellenállása ellenére. Az egyezség a geopolitikai és gazdasági diverzifikációt szolgálja, csökkentve a blokk Kínától és az USA-tól való függését. Németország már támogatja a megegyezést, Olaszország pedig döntő szerepet játszhat a ratifikálásban.
A Barnier-kormány három hónap után bukott meg egy bizalmatlansági indítvány miatt, miután a költségvetés kapcsán egy alkotmányos kiskapuval való próbálkozás szembefordította a kormányt a Nemzeti Tömörüléssel. Új választások kiírására júliusig nincs lehetőség, így Franciaország politikai patthelyzettel, gazdasági instabilitással néz szembe. Az események az euróövezet egészére kihatással lehetnek, tovább mélyítve a problémát.
Németország a francia atomenergiára szorul, mivel a szélerőművek termelése visszaesett, az utolsó német atomerőművek pedig 2023 áprilisában leálltak. Franciaország rekordmagas nukleáris termeléssel látja el részben Németországot, amelynek szélcsendes időszakokban importálnia kell az áramot. Az energiabiztonság és az emelkedő árak közepette a nukleáris energia kérdése újra előtérbe kerülhet Németországban.
Franciaország 3,2 ezer milliárd eurós adósságot görget maga előtt. A megemelkedett kamatok és az uralhatatlan politikai gépezet veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását. És most a kormány is bukhat.
Emmanuel Macron szerint az Európai Uniónak 2-3 éve van arra, hogy megakadályozza az USA és Kína teljes dominanciáját, különben súlyos geopolitikai lemaradásba kerül. A francia elnök sürgeti az EU-t, hogy egyszerűsítse a szabályozásait és erősítse a belső piacait, miközben figyelmeztet, hogy Washington és Peking jelentős befektetési előnyre tett szert. Emellett Macron hazájában is nehézségekkel küzd.
Emmanuel Macron európai befolyása gyengülni látszik az európai és francia parlamenti választási vereségek után, amelyet Thierry Breton uniós biztos távozása is súlyosbított. A francia elnök mozgástere korlátozott, hiszen Michel Barnier-t, a republikánus ellenzék képviselőjét kérte fel kormányalakításra, így kisebbségi kormányzás várható. Ez a belpolitikai instabilitás végeredményben Macron európai szerepét is erodálhatja.
A párizsi olimpián a botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna, úgy tűnik, mégsem alkalmas az úszásra. A gazdasági hatások megkérdőjelezhetők, a verseny összköltsége már a 10 milliárd euró felé tart, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra?
Az olimpiákat, akármennyire is szeretnék fenntartani az „apolitikus” játékok eszményét, mindig is befolyásolták az éppen aktuális politikai és geopolitikai események. Így van ez a párizsi olimpia esetében is, amit mi sem példáz jobban, mint az orosz és fehérorosz zászlók betiltása.
A Bloomberg tett közzé egy összeállítást arról a lehetetlen feladatról, hogy Franciaország megtisztítaná a Szajnát annyira, hogy a sportolók hajlandók legyenek beugrani a hírhedten mocskos vízbe. A tisztításra 1,4 milliárd eurót különítettek el a franciák, és Macron elnök, illetve Hidalgo párizsi polgármester ígéretet tett arra, hogy ők maguk is megmártóznak, hogy bizonyítsák, a folyó biztonságos az olimpia céljaira.
A francia választások némiképp meglepetéssel zárultak, miután az Új Népfront szerezte a legtöbb mandátumot. Az első körben győztes Nemzeti Tömörülés a harmadik helyen végzett, annak ellenére, hogy országosan mindkétszer a legtöbb szavazatot kapta. Macron elérte a célját, de káoszba taszította országát, mivel egyik nagy politika erő sem tudott többséget szerezni. Merre tovább, Franciaország?
Franciaországban, miután a Le Pen és a Bardella vezette Nemzeti Tömörülés magabiztosan nyerte az előre hozott nemzetgyűlési választás első fordulóját, a Macron-féle Ensemble és a lehető legkülönfélébb baloldali pártokat tömörítő Új Népfront háttéralkut kötött – igaz, ez felhördülést váltott ki mindkét táborban.
Franciaországban a törvényhozási szavazásokra új koalíciók alakultak. Macron szövetségeket kötne, hogy elszigetelje a fő esélyes Nemzeti Tömörülést, és elkerülje, hogy abszolút többséget szerezzenek, hiszen akkor egy ellentétes párszínezetű kormánnyal kellene együtt dolgoznia legalább egy évig. Az egykor olyan államférfiak, mint Charles de Gaulle vezette ország az instabilitás küszöbére került. Franciaország elveszett, vagy van még visszaút?
Pár hét van még hátra a párizsi játékok megnyitóünnepségéig. A francia fővárosban 100 évvel ezelőtt már zajlottak a sportesemények, és az 1924-es olimpia akkor újra fellobbantotta a kihunyással fenyegetett verseny lángját. Az idén, amikor a játékoknak az a kimondatlan célja, hogy az emberek összefogásáért küzdjenek, sokan azt kérdezik: vajon Párizs most is újra meg tudja menteni az olimpiát?
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
A francia rendőrség tovább folytatja a hajszát Mohamed Amra és az őt kiszabadító banda tagjai ellen. Három héttel ezelőtt a rabszállító furgon elleni hollywoodi stílusú támadásban két börtönőr meghalt, három pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A banda kereket oldott, a francia rendőrök eddig bottal ütik a nyomukat. Ha azonban nem lépték át a határt, szinte biztos, hogy előbb-utóbb lebuknak, ugyanis eddig a szökevényeknek nem sok babér termett Franciaországban.
A francia elnök feloszlatta a parlamentet, majd azonnal bejelentkezett a szóba jöhető pártoknál, hogy létrehozzon egy jobboldal elleni szövetséget, amely megnyerheti az előre hozott választást. Mindenhol kosarat kapott.
Megalázó vereséget szenvedett a francia elnök pártja az európai parlamenti választásokon. Macron azonnal bejelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását, és új választásokat írt ki még erre a hónapra.
1944. június 6-án 160 ezer szövetséges katona támadta meg az északfrancia partokon a megszálló náci hadsereget. Az invázióra több évig készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. 1944 nyarán már másfél milliós haderőt gyűjtöttek össze Angliában Európa felszabadítására. Az Overlord hadművelet érdekességeiből szemezgettünk.
Huszonegy ágyúlövéssel üdvözölték, amikor Emmanuel Macron repülőgépe vasárnap leszállt Németországba, ahol Berlinben a demokrácia napjának ünnepségén vett részt. Majd másnap francia és német nyelvű beszédében felszólította az európaiakat, hogy „ébredjenek fel” a szélsőjobboldal erősödésére, kevesebb mint két héttel a választások előtt. Franciaországban, akárcsak Németországban, a kormányzó erők megalázó vereséggel nézhetnek szembe a június 9-i voksoláson.
Ez a második rémálma a párizsi olimpia szervezőinek: a sztrájkok és tüntetések szétzilálhatják az egész nyári játékokat, és a tévénézők milliárdjai előtt tüntethetik fel rossz színben Franciaországot. (Az elsőről – a terrorista merényletekről – most szó se essék!) Rendkívüli béremelések, kiemelt prémiumok és egyéb bónuszok szerepelnek a legharciasabb szakszervezetek kívánságlistáján, amelyből nem egyet már el is értek. Tudják az erejüket, és azt, hogy a hatalom bármit kész megadni, csakhogy a játékok zavartalanul lemenjenek.
Az olasz ‘Ndrangheta, albán klánok, lengyel vegyészcsapatok, török pénzmosók, grúz bankrablók, francia kerítők – a különböző nemzetiségű bűnbandák, amelyek az öreg kontinenst uralják. Ezek az Europol riasztó megállapításai az európai szervezett bűnözésről. A Le Figaro végigvette, hogy mely náció miben „erős”.
A csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein kiéleződtek a feszültségek a francia hatóságok és az őshonos kanak közösség között, amely már öt ember halálát követelte. Egy nem várt szereplő is belépett a konfliktusba, ugyanis Franciaország Azerbajdzsánt okolja a kialakult helyzetért. Mégis hogyan lehetséges ez, mi köze van az azerieknek ehhez a konfliktushoz?
