A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadta. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH-rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
Ahogy fokozódnak a geopolitikai feszültségek, úgy válnak egyre hangsúlyosabbá a deglobalizációval kapcsolatos aggodalmak. Ennek ellenére a világkereskedelem meglepően ellenállónak bizonyult: a globális kereskedelem volumene stabil maradt.
Rijád és Iszlámábád kölcsönös védelmi paktuma újraszabja a Közel-Kelet és Dél-Ázsia erőterét: a pakisztáni nukleáris ernyő Szaúd-Arábia fölé is kiterjedhet. Az egyezmény erősíti a két ország pozícióját, miközben rámutat az USA-val szembeni gyengülő bizalomra és segíti Peking befolyásának terjedését.
Az év eleje óta az Egyesült Államokba irányuló kínai export két számjegyű visszaesést mutatott. Ennek ellenére a kínai árukivitel összességében jóval magasabb a vártnál, mivel a távol-keleti cégek sikeresen terjeszkednek új piacok felé. Ez kirívóan igaz Afrikára.
Kína továbbra is létfontosságú támogatója Oroszország háborús gépezetének, miközben aláássa a nyugati szankciók hatékonyságát. Technológiai és nyersanyagexportja segíti Moszkvát, hosszú távon pedig kiszoríthatja az európai szereplőket az orosz piacról.
A hét ábrája
Ha az amerikai vámok tartósan 54 százalék fölé emelkednek, a kínai e-kereskedelmi óriások gyors fordulattal Európa felé vehetik az irányt.
Áprilisban a magyar export 3,4 százalékkal, 12,3 milliárd euróra, míg az import 1,1 százalékkal, 11 milliárdra növekedett, így a külkereskedelmi mérleg továbbra is stabil, 1,4 milliárd eurós többlettel. Főként a gép- és energiaexport adta meg a lendületet.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.
Bár az amerikai vámok jelentős bizonytalanságot gyakoroltak a piacokra, Kína áprilisban képes volt fenntartani az exportnövekedést. A kereskedelmi teljesítmény a magas vámok ellenére meghaladta az elemzők várakozásait.
Az Európai Unió és Kína is határozott ellenlépésekkel reagált az Egyesült Államok által bevezetett 25 százalékos acél- és alumíniumvámokra, új fejezetet nyitva a globális kereskedelmi konfliktusban. A transzatlanti és csendes-óceáni feszültségek eszkalációja gazdasági bizonytalanságot hozhat, miközben a szakértők szerint a vámok alapvetően nem oldják meg a kínai túltermelés problémáját.
Trump újra megszórta Kínát vámokkal, válaszul a kínaiak az amerikai mezőgazdasági termékeket sújtják. A vámok visszafogják a két ország közti kereskedelmet, az oroszok pedig alig várják, hogy betölthessék a keletkezett űrt a hatalmas kínai piacon.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Donald Trump ismét lendületbe hozta az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákat. A kölcsönös vámtarifák, az eltérő szabályozások és a feldolgozott amerikai élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság mind azt vetíti előre, hogy a konfliktus még sokáig eltarthat. De az Európai Unió valóban igazságtalanul bánik az amerikai termékekkel, vagy Washington túloz?
Az Egyesült Államok újra felmelegíti a Monroe-doktrínát, hogy megakadályozza Kína térnyerését Latin-Amerikában. Míg Washington vámokkal és politikai nyomással próbálja kordában tartani a régiót, Peking befektetésekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel erősíti befolyását. Vajon az USA visszaszerezheti-e hegemóniáját, vagy Latin-Amerika végleg új irányba fordul?
Az utóbbi hetekben a figyelem középpontjába került a Panama-csatorna, miután Donald Trump nyomására a kis latin-amerikai ország kilépett a kínai Egy övezet, egy út programból. A világ egyik legfontosabb vízi útvonala ismét a geopolitikai harcok színterévé vált, és ez a meccs még koránt sincs lejátszva.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
„Mexikó egy csapatban akar lenni az Egyesült Államokkal és Kanadával” – jelentette ki a mexikói gazdasági minisztérium egyik vezetője a minap, és nem a közösen rendezendő 2026-os futball-világbajnokságra gondolt.
A feltörekvő gazdaságok 2035-re a globális növekedés kétharmadához fognak hozzájárulni, de előretörésüket technológiai és geopolitikai kihívások árnyékolják be. A demográfiai előnyök és a zöldátállás nyersanyagforrásai a növekedésük motorjai lehetnek, de az önállóságot a termelés automatizálása és a humán tőke fejlesztése alapozhatja meg.
A nemzetközi kereskedelem sakktábláján Kína ismét új stratégiákkal lépett elő, hogy megerősítse gazdasági pozícióját a globális porondon. Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió felől érkező nyomás új vámok és technológiai korlátozások formájában fokozódik, Kína intenzív diplomáciai és gazdasági aktivitással keresi a „B tervet”.
A kiskereskedelem után az ipar is erőteljesen kezdte a negyedik negyedévet, és bár éves bázison 3,1 százalékkal csökkent a termelés volumene, ami a kilátások kapcsán fontosabb, hogy havi alapon jelentős, 2 százalékos növekedést ért el az ágazat, ami óvatos bizakodásra adhat okot.
A javasolt EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás jelentős politikai és gazdasági feszültséget generál az Európai Unióban. Emmanuel Macron francia elnök óvatosan lavíroz a hazai gazdák és a nemzetközi nyomás között. Miközben Németország ettől reméli iparának megmentését, az európai agráriumot sújtó egyenlőtlen versenyfeltételek, valamint a dél-amerikai termékek laza szabályozási normái komoly fenntartásokat szültek, különösen a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Teljes a kétségbeesés Európában a Trump által beígért exporttarifák miatt. De ne azt nézd, te mit tehetsz a vámok ellen, hanem azt, mit tehetnek a vámok érted.
Határozottan fellép a tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazó autókereskedésekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendeltek el az új gépjárműveket értékesítő kereskedőknél.
Magyarország és Észak-Macedónia pénzügyi és gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak, 2010 óta közel nyolcszorosára növeltük a két ország közötti kereskedelmi forgalmat – jelentette ki Varga Mihály, miután Észak-Macedónia pénzügyminiszterével, Gordana Dimitrieszka Kocsoszkával tárgyalt Ohridban. A magyar tárcavezető kiemelte: célunk, hogy tovább fokozzuk a két ország adó- és vámügyi együttműködését, amely a magyar cégek piacra lépését is elősegítheti.
Washington egy hidegháborús szabályozás módosításához nyúl a kínai chipgyártás fejlődésének és megerősödésének feltartóztatása érdekében. A terv célja, hogy a távol-keleti gyártók minél nehezebben jussanak hozzá a szükséges technológiákhoz, szoftverekhez és alapanyagokhoz.
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
Az elmúlt évek inflációs időszakában olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a „kapzsinfláció” (greedflation), ahol az áremelkedés mögött a vállalatok növekvő profitrátája áll, nem pedig a költségek növekedése. Megjelent a „zsugorfláció” (shrinkflation) néven említett jelenség is, amikor a termékek kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba változatlan áron. A harmadik új fogalom pedig a „gagyinfláció” (cheapflation), amikor a termék összetétele romlik, vagy olcsóbb alapanyagokkal helyettesítik a drágábbakat.
