Horváth Diána, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője 

A foglalkoztatottak száma folytatta az emelkedését augusztusban is, éves alapon 12 ezer fővel, 4,709 millió főre nőtt. A háromhavi mozgóátlag alapján is növekedés látszik éves szinten, míg az előző hónap adatához képest kismértékű csökkenés. (2023 augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,709 millió főre emelkedett, a férfiak körében 22 ezer fős növekedés, a nőknél 10 ezres csökkenés volt.) 

Magas szinten a foglalkoztatás  

A foglalkoztatás változatlanul magas szinten, számottevően a koronavírus-járvány előtti csúcsa felett alakul, vagyis a gazdaság gyengélkedése továbbra sem látszik az adatokban,  

a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a gazdasági teljesítmény csökkenése ellenére is.  

Ennek hátterében a munkaerőhiány húzódik meg: a vállalatok nem bocsátják el a dolgozóikat, mivel a gazdasági teljesítmény beindulásával a pótlásuk nehézségekbe ütközne, akiket pedig elbocsátanak, azok el tudnak helyezkedni az üres álláshelyek valamelyikében. Változatlanul növekszik a külföldön dolgozók száma, ugyanakkor ez a koronavírus-járvány előtti szintjét még nem érte el, míg a közfoglalkoztatásban tevékenykedőké tovább csökkent, vagyis ők is egyre inkább el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 

Mi a helyzet a munkanélküliséggel? 

A munkanélküliségi ráta kismértékben, 0,1 százalékponttal emelkedett, 4 százalékra, aminek a hátterében a gazdasági aktivitás fokozódása húzódik meg: az emelkedő megélhetési költségek nyomán egyre többen kezdenek el állást keresni, valamint az Ukrajnából érkező menekültek is mind nagyobb számban jelennek meg a munkaerőpiacon. 

Látható, hogy a foglalkoztatás magas szinten tetőzik, ami a keresetek alakulását is befolyásolja: a munkaerőhiány érdemben hozzájárul a fizetésemelkedéshez, ami az infláció csökkenése mellett a reálbér-növekedés visszatértét is támogatja.  

A feszes munkaerőpiac azt is jelenti, hogy a jövőben már a magasabb hozzáadott értékű álláshelyek kialakítására helyeződik a hangsúly, ami ugyancsak a bérek emelkedését támogatja, de a gazdasági teljesítmény fokozódásához is hozzájárul.  

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium értékelése a friss adatok kapcsán 

A magyar gazdaság és a hazai munkaerőpiac válságálló, hiszen a háború és az elhibázott szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023 augusztusában 4,709 millió fő dolgozott, ami 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliség az EU-ban a hetedik legalacsonyabb. 

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy mára 1 millióval dolgoznak többen, mint a baloldal kormányzása idején. „Ezt az eredményt meg kell őrizni, és továbbra is meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket a szankciók káros hatásaitól. Éppen ezért 2023 az infláció csökkentésének éve, 2024 pedig a gazdasági növekedésé lesz.” A kormány a szankciós infláció ellen többek közt az online árfigyelővel és a kötelező akciózással küzd, míg a gazdasági növekedést Baross Gábor programokon, a Széchenyi Kártya programon keresztül és a kamatstoppal támogatja. Az intézkedések működnek: a szankciós élelmiszer-infláció már megfeleződött, a gazdaságfejlesztési programok pedig 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez. 

A kormány intézkedéseinek köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és a beruházások növekedése, a külföldi működő tőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is, amely hozzájárul a gazdasági növekedés gyors helyreállásához. 

A KSH friss adatai részletesen 

– A 15–64 évesek közül 4,604 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetén sem változott az előző év június–augusztusához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2,445 millió főt tett ki, a foglalkoztatási rátájuk 79,3 százalék volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2,159 millió fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,2 százalékot ért el. 

– A 2023. június–augusztusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 34 ezer fővel, 200 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 1 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett. 

A KSH foglalkoztatási adatai   

Címlapfotó: MTI-Mészáros János