A Fitch Ratings hitelminősítő cég a közelmúltban stabilról negatívra változtatta a kínai államadósság kilátásait. Peking növekvő költségvetési hiánya komoly aggodalomra ad okot, az úgynevezett rejtett adósságok, köztük a helyi önkormányzatok finanszírozási eszközei a kilátásokat csak tovább homályosítják. Kína viszont ezt kikérte magának, szerintük ők mindent kézben tartanak.
Miközben a globális színtér lélegzetvisszafojtva figyeli a kínai gazdaság relatív „lassulását”, az ázsiai nagyhatalom kulcsfontosságú átalakuláson megy keresztül, és a hagyományos növekedési pillérekről az innováció és a technológiai fölény által vezérelt jövő felé fordul.
Peking az technológiai önellátás erősítése jegyében több mint 27 milliárd dollárt gyűjtene össze ahhoz, hogy hatékonyabban finanszírozhassa chipgyártó vállalatait. Az alap főként önkormányzatoktól és állami vállalatoktól kap támogatást. A korábbi kettő mellett egy újabb forrás létrehozását az is motiválta, hogy az USA szigorítana a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Kínával szembeni szankciókon, és erre buzdítja szövetségeseit is.
A hongkongi legfelsőbb bíróság a városállamban tőzsdére bejegyzett Evergrande kínai ingatlanóriást felszámolás alá helyezte. A probléma ezzel az, hogy a kínai gazdaság egykori zászlóshajójának a vagyona főként az ország „szárazföldjén” található. A nemzetközi sajtó eltérően ítéli meg a hatást, amelyet az események a távol-keleti ország gazdasági helyzetére gyakorolhatnak.
Ukrajna nem áll le a listázással: tizennégy kínai vállalatot szerepeltet a szerinte az orosz hadigépezetet tápláló cégek szégyenlistáján. Pekingnél el is szakadt a cérna, és nyomatékosan közölte Kijevvel, hogy villámgyorsan törölje azokat, különben…
Kína első ránézésre pozitív mutatókat produkál, viszont a gazdasága néhány aggasztó problémával néz szembe, a központosított döntéshozataltól a gazdasági értelemben túlterhelt Egy övezet, egy út kezdeményezésig. A pénzügyi hatóságok manipulálták a piacokat és központosították a döntéshozatalt. Ezzel együtt az ázsiai nagyhatalom túlzottan nagy gazdasági jelenléte a globális dél országai számára sebezhetőséget jelent.
A kínai gazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, mint a küszködő ingatlanpiac, a fokozódó eladósodás és az alacsony fogyasztói kedv. A döntéshozók által kitűzött 5 százalékos növekedési célok elérése teljesíthető lenne, de sok a negatívan ható tényező. Az IMF szerint az ázsiai nagyhatalom vártnál gyengébb teljesítménye csökkentené a világgazdaság Covid utáni visszapattanásának lendületét.
„Ahogy a mondás tartja: ha rózsát adsz valakinek, az illata a kezeden marad” – Hszi Csin-ping költői szavakkal nyitotta meg az Egy övezet, egy út kezdeményezés csúcstalálkozóját.
Az orosz vezető először látogat Kínába az ukrajnai háború kitörése óta. Célja az orosz energiaexport növelése – a többi már nem nyilvános.
A vállalati és a politikai érdekek élesen eltérnek egymástól Kína kapcsán, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. A politikai nyomásgyakorlás miatt az európai vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy Kínán kívüli alternatívákat keressenek.
Két teljesen eltérő válasz ugyanarra a kérdésre. Magyarország és Kanada között nem is lehetne nagyobb a szemléletbeli különbség a kínai gazdasági együttműködésekkel kapcsolatban. De ki nevet a végén?
Az élelmiszerimport csökkenése miatti félelem Pekinget a saját növénytermesztésének felpörgetésére készteti, mégpedig óriási méretekben. Több százezer hektár földet vettek eddig vissza az élelmiszerbiztonság jegyében.
Az USA exporttilalma egyfelől hasonló intézkedések meghozatalára ösztönözte Kínát, másfelől arra, amire az amerikaiak előre figyelmeztették a saját kormányukat: berobbantotta fejlesztési programját a csúcstechnológiás chipgyártásban.
Sem Ursula von der Leyen, sem az EU kereskedelmi biztosa, sem más nem tud reagálni a kínai exportkorlátozások bejelentésére. A döbbenet akkora Brüsszelben, hogy napok óta „elemzik a helyzetet”. Harc, ahogyan Pekingben tanítják.
Az USA le akarta lassítani a kínai fejlődést, de exporttilalmával gyakorlatilag csak felpörgeti azt, ráadásul egy csomó pénztől esik el.
Peking évtizedek szorgalmas munkájával érte el a mostani kereskedelmi szintet. Mindez kártyavárként omolhat össze.
Giorgia Meloni bejelentette: Róma felmondja a Pekinggel kötött Egy övezet, egy út projektet.
Washington és Brüsszel még mindig nem értik az alapokat: kevesebb kioktatást, több befektetést! Kína évtizedes előnyre tett szert, mert tisztában van az afrikai helyzet kezelésének módszerével.
Berlin még mindig hallani sem akar a belsőégésű motorok betiltásáról. A múltba révedés óriási árat követelhet Németországtól és az EU-tól egyaránt.
Egyre többen szállnak szembe az USA Kína-ellenes szankciós politikájának sürgetésével.
A nyugati vállalatok nem bírják a versenyt Kína első számú elektromos autógyártójával. A különbség szó szerint milliárdokban mérhető.
James Cleverly külügyminiszter Magyarországhoz hasonlóan érvel a kínai kereskedelem és gazdasági együttműködés kapcsán.
Az USA és az Európai Unió csak kullog Peking után, amely a Covid okozta gazdasági leállás ellenére is világelső a megújuló energia finaszírozásában.
Az EU újra a télre készül, így meghosszabbította a 15 százalékos fogyasztáscsökkentési rendelkezést.
Nehézkesen, de beindul idén a több mint egy éve bejelentett EU-s Global Gateway infrastruktúra-befektetési gigaprojekt, amely a kínai Övezet és Út programra adna csattanós választ.
Ezt persze nem tudja megtenni, de a függőségi viszony csapdahelyzetét mindenképpen el akarja kerülni. Scholz kancellár Vietnámra, Szingapúrra és Indonéziára is kacsintgat, lássuk, lesz-e valami a flörtölésből?
A sok pontból kiépített, kiterjedt töltőhálózat nagyobb hatótávolságot eredményez az e-járműveknek, ez az előny pedig villámgyorsan tolja fel az eladási mutatókat.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
Oroszország még mindig a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de ha a háború tovább tart, le is kerülhet a dobogóról. Kína azonnal észrevette a piaci rést, és már meg is célozta Moszkva helyét a piacon.
Musk szénája jelenleg nem áll a legjobban Kínában, ezért is meglepő, hogy éppen az amerikai munkavállalókba rúg bele: a Financial Timesnak adott interjújában nemes egyszerűséggel munkakerülőknek nevezte őket.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
