Nagy Márton gazdaságfejlesztési, továbbá Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vezetésével október 5-én megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács.
A tanács feladata az ipari, a technológiai, a logisztikai, valamint a tudományos és innovációs parkok helyzetét, fejlődését és értékelését bemutató anyagok, továbbá az értékelés alapján kidolgozott, a fejlődést elősegítő intézkedésekre vonatkozó javaslatok véleményezése.
A kormány a tanács munkájától azt várja, hogy érdemben járuljon hozzá többek közt az ipari, a logisztikai és a technológiai parkok fejlődéséhez, így a hazai térségek vonzerejének, gazdasági teljesítményének növeléséhez.
A tanácsot két társelnök vezeti: a tudománypolitika koordinációjáért felelős és az iparügyekért felelős miniszter. A társelnökök mellé delegál egy-egy tagot
· a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért,
· a külgazdasági ügyekért,
· a területfejlesztésért,
· a közlekedésért,
· az energiapolitikáért felelős miniszter.
A kabinet sajtóközleménye szerint az alakuló ülésen a résztvevők áttekintették és véleményezték a parkokra vonatkozó támogatáspolitikai javaslatokat, megvitatták a beérkezett Technológiai Park cím elnyerésére benyújtott pályázatokat.
A tanács döntése értelmében többek között
Kisteleken, Mohácson és Pusztaföldváron jöhet létre Technológiai Park.
Csák János miniszter az ülésen elmondta, hogy az elmúlt években a felsőoktatást, a tudománypolitikát és az innovációs ökoszisztémát érintő intézkedések nyomán javult a hazai gazdaság kutatás-fejlesztési innovációs teljesítménye, amit a publikációk és szabadalmak számának dinamikus növekedése jelez.
„A Neumann János Program feladata, hogy elősegítse az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdasági szereplők közötti piacorientált együttműködést. Célunk, hogy Magyarország 2030-ra a legjobb tíz európai innovátor és a világ huszonöt legjobb innovátor országa között legyen.”
Nagy Márton megköszönte a tagok és a meghívottak közreműködését. Kifejtette, hogy „2023 az infláció csökkentés éve, míg 2024 a növekedésé lesz”. Megállapította:
„a gazdasági teljesítmény helyreállításához, a munkahelyek és a családok megvédéséhez Magyarországnak tovább kell erősítenie a beruházás- és az exportalapú gazdaságot, ki kell aknáznia a növekedési tartalékokat, javítania szükséges a versenyképességet.”
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a logisztikai ágazat, a logisztikai és technológiai parkok fejlesztése tovább erősíti a gazdaság összekötő szerepét, amelyben a nyugati és keleti tőke hazánkban találkozik. Ehhez megfelelő munkaerőre, infrastruktúrára és versenyképes vállalkozásokra van szükség.
