Kijev válaszai és reakciói az EU-s tagállamok intézkedéseire szappanoperává kezdik dagasztani az egyébként sem bonyolult történetet. Legutóbb éppen panasszal éltek a Kereskedelmi Világszervezetnél Magyarország ellen, majd pár nappal később visszavonták azt.

Az Európai Bizottság szeptember 15-én feloldotta az ukrán gabonaimport tilalmát, ezért Lengyelországhoz csatlakozva Magyarország és Szlovákia egyoldalú tilalmat vezetett be. Ugyanis amint az kiderült, az EU-s tagállamok által az ukrán gabona szállítására nyitott szolidaritási folyosó nem zárt folyosó, ami a harmadik világba csatornázza a terményt, hanem olyan, amelyen keresztül az beszivárog az Ukrajnával határos uniós piacokra és veszélyezteti a helyi gazdák megélhetését. Nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy az ukrán gabona beragadása veszélyezteti a globális élelmezést. A világ gabonaellátása az ukrán gabona Európában ragadása ellenére nem csökkent, hanem még nőtt is: 2022-ben a kínálat 275 millió tonnával haladta meg a keresletet, az árak emelkedése pedig leginkább a piaci spekulációhoz köthető. Ezzel a tagállamok abból is ízelítőt kaptak, hogy mi történne Ukrajna EU-s csatlakozása esetén: az agráralap kiürítése miatt a tagállamok idő előtt nettó befizetőkké válnának.

Az előző részek tartalmából

Az Ukrajnával szomszédos négy EU-s tagállam (Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia), illetve Bulgária többszöri sürgetésre sem volt hajlandó elfogadni az Európai Bizottság által az Ukrajnából érkező gabonaimport szeptember 15-ig tartó tilalmának feloldását. Végül az EB a határidő lejárta előtt pár órával közleményben tudatta: nem hosszabbítja meg azt. Lengyelország miniszterelnöke hetekkel ezelőtt megüzente Brüsszelnek, hogy ha az EB így dönt, akkor a lengyel kormány magától fog hosszabbítani.A megoldási javaslatot Magyarország határozottan támogatta, és magára nézve is érvényesnek tartotta. Nagy István agrárminiszter szavai szerint: „Ha Brüsszel nem lép, akkor hazánk szeptember 15. után nemzeti hatáskörben fogja meghosszabbítani az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalmat”. A szavakat Lengyelországgal és Szlovákiával összefogva tett is követte, Magyarország ráadásul huszonnégy terményre és termékre bővítette a tiltólistát. Kijev azonnal közölte: haladéktalanul pert indít a Kereskedelmi Világszövetségnél.

Egyszer már sikerült kezelni a kedvezőtlen hatásokat

A háború kitörése után az EU teljes vámmentességet biztosított Ukrajnának az exportterményei tekintetében, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja miatt az unió területéről tudja azokat továbbszállítani az eredeti célországokba. Ezzel egy időben az Ukrajnával szomszédos négy uniós ország és Bulgária szolidaritási folyosókat nyitott a saját területén, hogy segítsék az ukrán terményeket az EU-s kikötőkbe juttatni. A rendszer azonban működésképtelennek bizonyult: a kereskedők lecsaptak az egyébként a termesztése során az EU-s szabályozást nem alkalmazó, éppen ezért tiltott vegyszerekkel is kezelt olcsó gabonára, amelyet aztán szétterítettek a tagállamok területén. Ez óriási káoszt okozott az említett EU-s országokban, amelyek gazdálkodói a nyomott áron tartott ukrán termények miatt nem tudták értékesíteni a saját gabonájukat.

A helyzet egyre rosszabb lett: az olcsó és sokszor gyenge minőségű ukrán gabona dömpingje által okozott belső piaci károkkal az EB láthatóan nem akart foglalkozni. Miután az ügyben leginkább érintett tagállamok úgy ítélték meg, hogy Brüsszel az ukrán érdekeket helyezi előtérbe az EU-s belső piac védelmével szemben, drasztikus lépésre kényszerültek. Saját mezőgazdaságuk védelmében az idén áprilisban betiltották az ukrán gabona importját, amelynek a határideje június 5-én járt le. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott: „Ez az idő elegendő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének és a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”. Az idő nem volt elegendő, Brüsszel azonban engedélyezte a tilalom meghosszabbítását szeptember 15-ig.

Az ukrán gabonaexport leginkább Európát érinti

Oroszország az idén júliusban felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt, ezzel visszaállítva a háború kitörése utáni állapotot. A tengeri kereskedelem gyakorlatilag megszűnt Ukrajna számára, ezért a szolidaritási folyosók ismét fő szerepet kaptak. Zelenszkij elnök állítása, miszerint uniós tagállamok akadályozzák az ukrán gabonakereskedelmet, nem állta meg a helyét. Az országok (közöttük Magyarország) engedélyezték a tranzitszállítást, mindössze a saját területükön tiltották be az értékesítést.

Ukrajna ekkor a globális éhínségre hivatkozott, a szolidaritási folyosók kapacitásnövelését (és a tilalom megszüntetését) követelve, mondván: a szegény országok élelmiszer-ellátása így oldható meg. Ez az érvelés azonban már tavaly sem állta meg a helyét: a számok alapján látható, hogy az ukrán gabona nagy része végig az EU-ban ragadt, és meg sem próbálták eljuttatni az eredeti rendeltetési helyükre. Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia 2020-ban és 2021-ben még elenyésző mennyiségben fogadott gabonát Ukrajnából. A háború kitörése után a szolidaritási folyosók megnyitásával, a teljes vámmentesség bevezetésével és a mennyiségi korlát eltörlésével aztán felrobbant a piac: az Ukrajnával folytatott kereskedelem a 2021-es, mindössze 24 millió dollárról tavaly 2,4 milliárdra nőtt. Ez még akkor is csillagászati összeg, ha beleértjük a reexportot, ám a korábbi célországok egy része az ukrán kereskedelem szempontjából jelentősen visszaesett.

A háborúban álló ország tíz legfontosabb célállomása közül 2021-ben hét észak-afrikai vagy ázsiai állam volt.

Ezután egyetlen év alatt eltűnt Ukrajna tíz legfontosabb gabonafelvásárlója közül Irán, Pakisztán, Marokkó, Indonézia és Tunézia, lejjebb csúszott Kína és Egyiptom.

Eközben a legnagyobb átvevők között megjelent Románia, Lengyelország és Magyarország, vagyis azok a tagállamok, amelyek egyébként nem engedtek volna be nagyobb mennyiségben ukrán gabonát a területükre. Az unión keresztüli szállítási útvonal biztosítása ezért kiemelt jelentőségű Kijev számára. A fekete-tengeri gabonafolyosó megnyitása után is az alacsony jövedelmű országok az ukrán gabonaexport csupán 3, a búza esetén pedig a 9 százalékából részesültek. Ráadásul az afrikai országok ennek is csak a töredékét kapták, mindezek fényében pedig nem állja meg a helyét az a narratíva, miszerint Afrikát az orosz blokád miatt tömeges éhezés fenyegeti.

Kijev másik érve a gabonadrágulásról és a globális terményhiányról szintén sántít. A globális éhezés tavaly valóban növekedett, csakhogy ennek kevés köze volt az ukrán gabonához, annál inkább a spekulánsokhoz és a megemelkedett árakat kihasználó kereskedelmi vállalatokhoz. A globális gabonakínálat az ukrajnai háború kitörésével nem változott:az ENSZ adatai szerint 2021 júliusa és 2022 júliusa között (ebben az időszakban érte el a csúcspontját a búza ára) a világ össztermelése nemhogy csökkent, de 5 millió tonnával nőtt. A kereskedelembe bocsátott mennyiség 3 millió tonnával ugrotta meg az egy évvel korábbi számokat, míg a teljes búzakínálat 275 millió tonnával haladta meg a ténylegesen felhasznált mennyiséget. Globális hiányról az ukrán gabona leálló kereskedelme miatt tehát nehéz beszélni.

Ukrajna EU-s tagsága alapjaiban alakítaná át az európai mezőgazdaságot

A mostani probléma azonban csupán halvány ízelítő abból, mekkora gonddal szembesülnének az EU tagállamai, ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz. Az ország 42 millió hektár termőföldje több, mint az EU hasonló területeinek az egyharmada. Még plasztikusabban: az ukrán agrárterületek akkorák, mint egész Olaszország. Jelenleg az EU a tagállamok mezőgazdasági területeinek a nagysága alapján osztja szét a közös zsebből az agrártámogatásokat. Óriási, 386 milliárd eurós tortáról van szó, amelynek a legnagyobb szelete ahhoz az országhoz kerülne, amelyben egy átlagos gazdaság alsó hangon 1000 hektárt jelent – szemben az EU-s tizenhattal. Miután Ukrajna új tagállamként hosszú ideig többet venne ki a közös költségvetésből, mint amennyit vissza tudna tenni, csatlakozása a többi tagország pénzének drasztikus csökkenésével járna. Az EU jelenlegi mezőgazdasági nagyhatalmainak, Franciaországnak és Lengyelországnak esélye sem lenne labdába rúgni a megváltozott szabályok szerint játszott meccsen, de ennél is nehezebb helyzetbe kerülnének a közepes és kisebb termelők, például Bulgária vagy Magyarország.

Magyarán: az agráralap kiürítése miatt ezek a tagállamok idő előtt nettó befizetőkké válnának Ukrajna csatlakozása nyomán.

Nem véletlen, hogy Lengyelország máris jelezte: ameddig Brüsszel nem hajlandó a jelenlegi és a várható súlyos problémákra megoldást találni, Varsó nemcsak hogy blokkolni fogja Ukrajna csatlakozási lehetőségeit, de még a fegyverszállításokat is leállítja Kijevnek, és helyette saját maga felfegyverzésére összpontosít. Lengyelország és Magyarország tehát változatlanul azt jelzi Brüsszel felé: az ukrán mezőgazdaság által okozott problémák a háború végével sem szűnnek meg, a döntéshozóknak pedig a megoldást kellene keresniük a helyzet súlyosbítása helyett.

A B-terv

Ukrajna jelenleg visszavonulót fúj: Tarasz Kacska miniszter-helyettes közölte, hogy szünetelteti a Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával szembeni panaszát, amelyet az ukrajnai gabonaimport korlátozása miatt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez, helyette kompromisszumos megoldást keresnek a problémára.

Kacska rámutatott, hogy Ukrajna nem vitázik, inkább konzultál, és fontos számára a konstruktív megoldások megtalálása.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Lengyel gazdák traktoros útblokáddal tiltakoznak az ukrán gabonaimport ellen Szczecin északnyugati nagyvárosban 2023. április 3-án. A gazdák szerint az Ukrajnából behozott gabonamennyiség lenyomja a hazai szemes termények felvásárlási árát a lengyel gabonapiacon.
MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki