Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza 

A dezinflációs folyamatok a korábban vártnál gyorsabbak: az év elején még sokan abban is kételkedtek, hogy az egy számjegyű infláció decemberre elérhető, de az októberi teljesülés még az elmúlt hónapokban sem volt biztosra vehető. 

Az egy számjegyű infláció természetesen nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell – és ebből a szempontból a januári áremelések mértéke lesz a fő kérdés.  

Az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot tehet ki, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet. 

A januári kiemelkedően magas, 25,7 százalékos infláció jelentős mérséklődéséhez az erőteljes áremelkedés megállítására volt szükség, majd ezt követően ki kellett várni, amíg a magas árak a bázisba kerülnek.  

Ahhoz, hogy az árak csak minimálisan emelkedjenek az idei évben, szükség volt az energiaárak normalizációjára, a tavalyinál erősebb forintárfolyamra, az alacsony keresletre, illetve a verseny fokozására, aminek fő eszköze az árfigyelő volt.  

A gáz és az üzemanyagok ára is szerepet játszott 

Októberben indult az új gázév, így a gázárak konszolidációja a fix áras szerződésekben is ekkor jelent meg, ami szintén visszahúzta az inflációt. Ahhoz, hogy az éves alapú árindex az egy számjegyű tartományba kerüljön, arra volt szükség, hogy az árak havi alapon minimálisan, 0,1 százalékkal csökkenjenek – és pontosan ez történt.  

Az árak havi alapú mérséklődésében nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának csökkenése, amihez a kormányzat verbális intervenciója járult hozzá. Az árak itt egy hónap alatt 3,8 százalékkal mérséklődtek, ami 0,3 százalékponttal fékezte az inflációt. Éves alapon az üzemanyagok jelentősen, 30,2 százalékkal drágultak – ebben a bázisidőszaki ársapka játszott szerepet.  

Az időjárás is segített 

A havi alapú árszínvonal-csökkenésben az energiaárak 0,3 százalékos mérséklődése is szerepet játszott. Ennek oka a meleg időjárás, így a háztartásoknak nem kellett fűtésre költeniük, azaz kevesebb fogyott az átlagfogyasztás feletti drágább gázból és áramból, ami az átlagárat lefelé húzta. Ez a csökkenés azonban kicsi, az infláció egészére érdemi hatást nem gyakorol. 

Megállt az élelmiszerárak növekedése 

Kedvező hír az élelmiszerek árának havi alapú minimális, 0,1 százalékos mérséklődése. Bár a drágulás éves alapon még így is jelentős, 10,4 százalékos, ez az áremelkedési ütem a korábbinál jóval alacsonyabb, azonban a megemelkedett árak már velünk maradtak.  

Havi alapon több terméknél volt egy százalékot meghaladó árcsökkenés, mint például a cukornál, a burgonyánál vagy a sajtnál.  

Ugyanakkor a csokoládé, illetve a kakaó 2,2 százalékot drágult egy hónap alatt, azaz az egyes termékcsoportok árváltozása eltérően alakult az élelmiszereken belül. 

Más árucikkek és a szolgáltatások inflációja 

Havi alapon jelentősebb árváltozás a főbb termékcsoportok közül a ruházkodási cikkeknél történt, itt 3,2 százalékkal emelkedtek az árak, az éves drágulás pedig 7,8 százalék volt. 

A szolgáltatások inflációja az átlagosnál némileg magasabban alakul, éves alapon 13,2 százalékot tesz ki. Itt a magas infláció némi késéssel jelenik meg, hiszen korábban ezen csoport inflációja az átlagosnál alacsonyabban alakult. 

Fontos megemlíteni, hogy szeptember után októberben is az átlagosnál alacsonyabb volt a nyugdíjasok inflációja, 9,1 százalék, ami az élelmiszerek erőteljesebb dezinflációjából ered. 

Feltehetően folytatódhat a kamatcsökkentés 

A mai adat alapján a jegybank novemberben tovább folytathatja a monetáris kondíciók lazítását. Ennek a mértéke ismét erőteljes, 75 bázispontos lehet – reméljük, hogy ezt a piac is elfogadja, és a forint árfolyamára nem lesz jelentős negatív hatással. 

A KSH friss, inflációs adatai részletesen – 12 hónap alatt, 2022. októberhez viszonyítva 

• Az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22,0 százalék). 
• A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent. 
• A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni. 
• A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt. 
• A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, a gépkocsikölcsönzés, a parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. 
• A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt. 
• A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. 
• – Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20,0, a testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal magasabb lett. 

A KSH adatai egy hónap alatt, 2023. szeptemberhez viszonyítva 

• A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.  
• Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, a kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek.  
• A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent.  
• A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2százalékkal drágultak. 
• A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott  

Forrás: KSH, 2023. 11. 10.

Címlapfotó: Shutterstock