A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve a Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kabinet a múlt heti megállapodásnak megfelelően november 20-án hétfőn aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást. Ennek a célja a családok megvédése, a reálkeresetek növelése.
A munkaadók és a munkavállalók megegyezésének köszönhetően
december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266 800, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik.
Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.
A minimálbér és garantált bérminimum összegének jelentős, 15, illetve 10 százalékos emelése komoly mértékben hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt megállapodás ennek megfelelően is hangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek fizetésének felzárkózása.
A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a jövedelmek reálértékének növelésére.
A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb fizetések hosszú távon megőrizhetik a vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a kollektív szerződéskötés ösztönzésében.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a megállapodás kapcsán kiemelte, hogy
az aláírás egy rendkívül aktív és hosszú tárgyalássorozatot zár le, amelyben mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie, hogy a végső döntés megszülethessen.
Hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány továbbra is mindent megtesz a háború és a szankciók okozta kedvezőtlen hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A kormány célja ugyanis az, hogy az infláció visszaszorítását követően is fenntartsa és támogassa a jövedelmek dinamikus növelését annak érdekében, hogy a családok fizetése egyre többet érjen. Az emelkedő reálbér mellett ismét bővülhet a fogyasztás, ami hozzájárul a gazdasági növekedés helyreállításához.
Címlapfotó: MTI
