Johannes Hahn szerint az ukrajnai segélyeknek a magyar elutasítás ellenére még lehet megoldása, Németország problémái azonban az egész EU-s költségvetést kérdésessé teszik.

Nincs túl bizakodó hangulatban az Európai Unió költségvetési biztosa. A néhány nap múlva kezdődő EU-csúcson fognak szavazni a tagállamok vezetői arról a költségvetési kiegészítő csomagról, amely 66 milliárd eurónyi pluszkiadást jelentene a tagállamoknak.

Az összeg legnagyobb részét, 50 milliárd eurót az ukrajnai segélyek tennék ki, a maradék menne a migráció kezelésére, a hitelfelvételi költségek fedezésére, illetve a versenyképesség érdekében létrehozott új alapba.

Ukrajnai szűkítés

Magyarország előre jelezte, hogy blokkolni fogja az ukrajnai összeget egészen addig, amíg az Európai Tanács nem hajlandó a Kijevvel és a háborúval kapcsolatos stratégiáját az alapoktól újragondolni. Ez azért okoz komoly gondot a kiegészítő költségvetésben, mert az Európai Bizottság hallani sem akar arról, hogy az ukrán segélyeket külön tételként tárgyalják. Vagyis amennyiben nincs egységes konszenzus, az az egész kiegészítő költségvetést blokkolja, beleértve a másik három pontot is.

Hahn ezzel kapcsolatban megjegyezte: amennyiben Orbán Viktor vagy Robert Fico megakadályozza az Ukrajnának szánt 50 milliárd megszavazását, egyetlen B-terv létezik: a tagállamoknak külön-külön kell kétoldalú megállapodásokat kötni Ukrajnával, és így biztosítani a beígért összeget.

A terv működhet, ugyanakkor vannak országok, amelyeknek kifejezetten nem tetszik az, hogy a nagy közös EU-s pénzek helyett a saját költségvetésükbe kell majd nyúlkálniuk, hogy Kijevnek utalni tudjanak. Az egyébként mindig harcias Litvánia külügyminisztere például a napokban megszeppenve figyelmeztetett arra, hogy az olyan „kis ország”, mint övé, komoly pénzügyi nehézségekbe ütközne, ha az EU-s alapok befagynának, és saját pénzből kellene segélyeket nyújtania Ukrajnának.

Az aggodalom érthető: a szokásos rend szerint a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok dobnák össze a finanszírozási keret legnagyobb részét, míg a kicsik ordítva követelhetnék a háború további pénzelését, amelybe természetesen ők teszik be a legkevesebbet. Minden szem tehát Németországra szegeződik, a legnagyobb problémát azonban jelenleg éppen Berlin jelenti.

Összeomlott költségvetés, agonizáló kormány

Az EU költségvetési biztosa egy napokban lezajlott beszélgetésen maga is elismerte: Németország lehet a legnagyobb akadálya az uniós finanszírozási terv felülvizsgálatának. Mint mondta, Berlin figyelmét annyira elvonja a német költségvetés körül kialakult káosz, hogy egyszerűen nem tud foglalkozni az EU-s finanszírozási problémákkal.

Miután a német legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette az ország költségvetését, abban egy 60 milliárd eurós lyuk keletkezett. A hárompárti kormánykoalíció most minden erejével azon van, hogy valahogyan kijavítsa hibáját, így valóban kevés figyelmet fordít a brüsszeli nyűgökre.

Ám Németország ettől függetlenül is akadályozó tényező: már jóval a saját botrányának kirobbanása előtt figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy próbálja a finanszírozási problémákat inkább forrásátcsoportosításokkal megoldani ahelyett, hogy újra a markát tartja a tagállamok felé. A jelenlegi probléma csak ráerősít a német szándékra: a nadrágszíj meghúzása miatt elképzelhetetlen, hogy két kézzel fogja szórni a pénzt az EU-s, előre be nem tervezett büdzsébővítésekbe.

Hahn érezhetően kétségbeesett a berlini események miatt. Mint mondta, csak remélni tudja, hogy Németország felfogja a gazdasági nagysága által rárótt felelősséget, és azt, hogy nélküle az egész EU-s finanszírozási terv kútba eshet. Az óra pedig egyre hangosabban ketyeg: ha a tagállamoknak nem sikerül most megállapodniuk a költségvetési bővítésektől, még az is előfordulhat, hogy a folyamat leáll a jövő júniusi EU-s parlamenti választások előtt, amikor az EP hónapokra befejezi a tevékenységét, vagyis elméletileg az egész következő év eltelhet úgy, hogy szinte semmi nem történik.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottságnak milyen egyéb tervei vannak abban az esetben, ha a tagországok nem hajlandók megszavazni a költségvetési csomagot, Hahn nem kívánt válaszolni.

***

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet