Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javaslatára, a Bankszövetség támogatása mellett a kereskedelmi bankok 2023. október 9-től önkéntes kamatplafont alkalmaznak annak érdekében, hogy erősödjön a verseny a hitelpiacon, valamint új erőre kapjon a lakossági és vállalati hitelezés. Ennek friss eredményeit közölte az új év első munkanapján a tárca.
A kamatplafon az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintet, a lakossági lakáscélú kölcsönök (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM-szintet jelentett az intézkedésn életbelépésekor.
Decemberben a felek között arról született megállapodás, hogy 2024. január 1-jétől kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében
az önkéntes kamatplafon mértéke az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3, az új vállalati hiteleknél pedig 9,9 százalékra csökken.
Ezzel a családok és a vállalkozások számára egyaránt 10 százalék alatti, azaz egy számjegyű hitelkamatok váltak elérhetővé.
Milyen folyamatokat indított el a kamatplafon?
Az önkéntes kamatplafon fokozta a piaci versenyt, ráadásul növelte a transzparenciát, hiszen az ügyletek mind nagyobb hányada a meghirdetett kamatszintek mellett és nem egyedi kamatalkukban született.
A bankok előzetesen bejelentett kamatváltoztatásai alapján megállapítható, hogy
a pénzintézetek jelentős része a 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon alatti szinteken kínálja majd a lakáshiteleit a családok számára,
így egyes lakossági ügyfelek akár 7 százalék alatti ajánlatot is elérhetnek.
Mennyivel lesz olcsóbb így egy hitel?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kalkulációja szerint mindezzel az önkéntes kamatplafon egy átlagbért kereső ügyfél számára – 20 millió forintos és 20 évre felvett hitelesetében – akár havi 12 százalékos törlesztőrészlet-megtakarítást jelenthet.
Az önkéntes kamatplafonnak köszönhetően ugyanis
a korábban látott 174 ezer forintos havi törlesztőrészlet 20 ezer forinttal, 154 ezer alá csökkenhet.
Ez azt jelenti, hogy egy átlagos család zsebében a teljes futamidőt tekintve 6 millió forinttal több maradhat. Ráadásul az ügyfelek a csökkenő kamatok mellett az egymással versengő bankok egyéb, az ügyfeleket megszólító kedvezményeiből is profitálhatnak.
2023 az infláció csökkentésének éve volt, 2024-ben pedig a kormány helyreállítja a gazdasági növekedést. Hitelezés nélkül azonban nincs fenntartható gazdasági növekedés sem, ezért a csökkenő kamatok és az önkéntes kamatplafon intézménye érdemben járulhat hozzá, hogy az idén újra dinamikusan, 4 százalékos ütemben bővüljön a GDP. Az NGM várakozása szerint – hasonlóan a korábbi évek tapasztalatához – a banki kamatok 6 százalékos körüli szintre csökkenésével egyre inkább erőre kaphat a lakáshitelezés, ezáltal segítve a beruházások növekedését, az építőipari teljesítmény helyreállását – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Címlapfotó: shutterstock
